- Részletek
- Kategória: BTK Néprajztudományi Intézet
- Részletek
- Kategória: BTK Néprajztudományi Intézet
- Pályázat címe: Gazdaság és etnicitás: Mezőgazdasági társulások mint a társadalmi és gazdasági reziliencia motorjai a szatmári sváb falvakban a rendszerváltozástól napjainkig
- Futamideje: 2022. 10. 01. – 2025. 09. 30.
- Vezető kutató: Szilágyi Levente, HUN-REN BTK NTI Társadalomnéprajzi Osztály
- Pályázat típusa: OTKA fiatal kutatói kiválósági program
- Támogató/finanszírozó szervezet: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
- Projekt száma/azonosítója: FK 143759
A romániai rendszerváltást követő gazdasági átalakulás a társadalom jelentős részének elszegényedéséhez vezetett. A tervgazdálkodásban kitüntetett figyelmet élvező, de piaci körülmények között életképtelen ipari létesítmények bezárása fokozott város-vidék migrációt eredményezett, aminek következtében a korábban éppen az erőszakos iparosítás hatására kiürült vidék újra feltöltődött. Azonban a kényszerűségből és a kollektivizálás előtti technikákkal, eszközökkel és gyakorlatokkal végzett gazdálkodás nem jelentett valódi kiutat a szegénységből. A termelőszövetkezetek rendszerváltást követő azonnali felszámolása Erdély-szerte az újraparasztosodás útjára kényszerítette a vidéki népességet.
A kutatás helyszínéül szolgáló szatmári sváb falvak különlegessége, hogy az előbb felsorolt folyamatokkal szemben hatékonyan tudtak fellépni, a makrogazdasági folyamatoknak sokkal kevésbé voltak kiszolgáltatottak. A kutatás az etnikai meghatározottságú gazdasági gyakorlatok azonosítására és elemzésére tesz kísérletet főként a mezőgazdasági társulások működésének és lokális szerepeinek elemzésén keresztül. A szocialista mezőgazdasági termelőszövetkezetek immáron önkéntes alapon létrehozott utódszervezetei a hosszúra nyúlt átmeneti időszakban egyrészről ellensúlyozni tudták az újraparasztosodással vagy kényszerparasztosodással együtt járó elszegényedést, másrészről viszont monopol helyzetüket kihasználva, gátolták az egyéni és családi gazdálkodói réteg megjelenését.
A kutatás a következő kérdésekre keresi a választ: van-e kapcsolat gazdaság és etnicitás között, és ha van, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és milyen tényezők vizsgálata mentén keresztül tárható fel ez a kapcsolat? A kutatás módszertana: 1. Néprajzi terepmunka: résztvevő megfigyelés, interjú, filmezés, aprólékos terepfeltárás, kapcsolathálók feltérképezése. 2. Szakértői interjúk 3. Levéltári kutatás.
A kutatás várható eredményei: magyar és angol nyelvű konferenciaelőadások; magyar és angol nyelvű tanulmányok; magyar nyelvű monográfia; néprajzi dokumentumfilm.
Az európai és globális agráriummal kapcsolatos társadalomtudományi kutatások jelentősége az éghajlati és gazdasági kényszerítő erők hatására felértékelődött. A romániai mezőgazdaság rendszerváltozásokat követő átalakulásának kutatása árnyalhatja az olyan fogalmakat, mint az élelmezésbiztonság vagy az alternatív élelmiszer-hálózatok, és friss, kritikus pillantást adhat más globális koncepciókra az agrár- és fejlesztéstudományokban.
- Részletek
- Kategória: BTK Néprajztudományi Intézet
|
Ament-Kovács Bence – Eitler Ágnes (szerk.): Örökségképzés, kulturális emlékezet, identitás. 193–232. Budapest: BTK Néprajztudományi Intézet, 2023 |
|
Bence Ament-Kovács: Rose Garden under a Lucky Star. Ethnic Alliances, Ethnographic Aspirations, and Local Efforts (Rhe Example of the Painted Furniture of Harta) |
|
Abstract: The Germans who remained in Hungary after the Second World War had to overcome complex political, economic, and social difficulties. In cultural terms, the self-definitions of Germans living in our country at that time did not ensure the national cohesion of those defined as ‘German’ by the authorities, who were bound together primarily by a shared trauma. Individuals and communities alike were searching for their place in the changed circumstances, and the Democratic Association of Germans in Hungary (Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége) sought to bring them together as an umbrella organisation. Only in the 1970s did the association begin to professionalize its activities, conducting ethnographic research in cooperation with qualified specialists. It was in this process that Harta, already famous for its folk art, came into their sights. It was the specific economic potential of the Bács-Kiskun County settlement and its ethnic and confessional enclave character that laid the foundations for the unified set of objects and motifs of the local center of furniture painting. After the Second World War, this furniture-making tradition met with a relatively accepting cultural policy on the part of the county administration, and the local intelligentsia’s supportive attitude towards German heritage. By the 1970s, there still lived a furniture painter in Harta who picked up the brush once again, and won the highest folk art award, regularly participated in exhibitions and gala events, and even made painted furniture in the cooperative’s subsidiary branch at the initiative of the local council president. This process ensured that the painted furniture of Harta became representative of both the traditionalist aspirations of the German association and the cultural representation of national policy, and elevated it to the most emblematic style of painted furniture and the common heritage of the German community in Hungary. |
|
Kulcsszavak: festett bútor, magyarországi németek, nemzetiségpolitika, lokális örökség, kultúrareprezentáció |
|
Keywords: painted furniture, Germans of Hungary, nationality policy, local heritage, cultural representation |
- Részletek
- Kategória: BTK Néprajztudományi Intézet
|
Báti Anikó (szerk.): Menzadimenziók. A gyermek-közétkeztetés társadalmi beágyazottsága. (Néprajztudományi Könyvtár 2.) Budapest: BTK Néprajztudományi Intézet, 2023. 201–235. p |
|
Juhász Katalin: Táplálkozás vagy étkezés? Az evés rítusai a menzán, különös tekintettel az asztali áldásokra |
|
Abstract: ‘Nutrition’ and ’eating’ are seemingly related concepts. However, there is an important difference between them. ‘Nutrition’ is more biological and expresses the body’s need for nourishment to survive. ‘Eating’, on the other hand, is an occasion for nourishment: a performance. The dichotomy that hunger and nutrition are biological needs, and that the way to satisfy this need is culturally determined, arises every time nutrition and eating are discussed. Ingesting food in the here and now is a communicative activity, a custom, a function and specific code of a culture. When the legal background and dietetic recommendations for school meals are being created, little attention is paid to the conditions and ways children consume food with a scientifically determined nutritional composition. Therefore, we as ethnographers investigated with our own methods, among other things, the physical environment, logistics, and customs of catering and eating in school canteens. In this entire process, the allotted time as well as the communication about food and attitude towards food of the stakeholders – food service managers, cooks, suppliers, service staff, teachers accompanying children, children and their parents – are also important factors. Focusing on the communal mealtime rituals observed at the fieldwork sites, especially saying grace, the study explores how and in what versions all of these are implemented in the school canteen, and what effect they have on the attitude of the participants towards (canteen) food. |
|
Kulcsszavak: közétkeztetés, étkezési rítusok, világi rítusok, asztali áldás |
|
Keywords: public catering, food rites, secular rites, table blessing |
- Részletek
- Kategória: BTK Néprajztudományi Intézet
- Részletek
- Kategória: BTK Néprajztudományi Intézet
- Pályázat címe: Tagányi Károly (1858–1924) jogszokásgyűjtő programja és hagyatékának tudománytörténeti jelentősége
- Futamideje:12.01 – 2025.05.31.
- Vezető kutatója: Bognár Szabina, HUN-REN BTK NTI Társadalomnéprajzi Osztály
- Pályázat típusa: OTKA fiatal kutatói kiválósági program
- Támogató/finanszírozó szervezet: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
- Projekt száma/azonosítója: FK 132220
A projekt elsődleges célkitűzése Tagányi Károly történész-levéltárnok, néprajzkutató jogszokásgyűjtő programja kéziratban maradt fejezeteinek digitalizálása, közzététele és feldolgozása. Ugyanakkor a kutatócsoport a Tagányi-hagyaték teljességre törekvő feltárására vállalkozik, mind a kéziratok, a levelezés és a publikációk, mind a Tagányi-könyvtár kapcsán, minden esetben vizsgálva a digitalizálás és a közzététel lehetőségeit.
A pályázat középpontjában a forrásfeltárás és -feldolgozás áll, különböző őrzőhelyeken (pl. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattára, MTA Kézirattár, ELTE Egyetemi Könyvtár, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magyar Nemzeti Múzeum, Nyitrai Állami Levéltár). A kéziratos hagyaték feltárása során az interdiszciplináris kutatásban résztvevő, saját tudományterületükön kiemelkedő kutatási tapasztalattal rendelkező kutatók az eredmények közös elméleti és módszertani alapon nyugvó szintetizálására törekszenek.
A kötetetek borítói.
A kutatócsoport tagjai eddig 21 hazai és 19 nemzetközi konferencián tartottak előadást. A kutatócsoport (társ-)szervezésében 3 nemzetközi konferencia valósulhatott meg. Az elmúlt négy évben 5 kötet és 33 tanulmány jelent meg, ebből 11 idegen nyelven. A publikációk a nyílt hozzáférés (Open Access) normái szerint térítésmentesen olvashatók a http://jogineprajz.abtk.hu/taganyi honlapon.
Ugyanitt megvalósult egy felhasználóbarát adatbázis kerete, ahol elérhető Tagányi Károly teljes publikált öröksége (265 db kereshető pdf, összesen 5497 oldal, a megjelenés szerint rendezve). A digitalizált kéziratokat tartalmazó adattár a kutatási program időszakában csak a résztvevő kutatók számára érhető el (a zárt felület jelenleg mintegy 4200 foliónyi digitalizált kéziratos dokumentumot tartalmaz). A kutatási tervben vállaltaknak megfelelően megkezdődik egy nagyobb volumenű Tagányi-kötet kéziratának előkészítése.
Európa-szerte zajlik a 19. század végi jogszokásgyűjtések eredményeinek újraértelmezése, ebbe a diskurzusba illeszkedik a Tagányi-hagyaték feltárása is. A szoros nemzetközi együttműködés elősegíti a hazánk területét érintő 19. századi gyűjtések eredményeinek feltérképezését is. A kutatócsoport nemzetközi elismertségének fontos állomását jelentette az Acta Ethnographica Hungarica jogi néprajzi tematikus számának megjelenése 2022-ben (Volume 67, Issue 1).
További cikkeink …
- Cseh Fruzsina: A tárgyalkotó népművészet gazdasági alapjai. A magyarországi népművészet kereskedelme a II. világháború után
- Örökségesítés és szekularizáció Kínában (1949-től napjainkig)
- Bereczki Ibolya Választhatunk-e étlapot? Menzai étlapok, iskolai menük, a gyermek- közétkeztetés lenyomatai az interneten innen és túl
- Balogh Pál Géza: „De hát most jött egy olyan helyzet, amire senki nem számított…” Külső válságok hatása magyarországi sajtkészítők gazdasági gyakorlataira
4. oldal / 7
