A HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet Adattára

Az 1970-ben alapított Adattár elsősorban az Intézet (korábban MTA Néprajzi Kutató Csoport) munkatársai által végzett terepmunkák és archívumi kutatások során felhalmozott anyagokat, valamint az Intézetben folyó projektek háttéranyagait, a munkatársak kéziratait, valamint az Intézet működésével, múltjával kapcsolatos dokumentumokat gyűjti és őrzi. Ezen túl több, az Intézetre bízott kutatói hagyatékot és tematikus gyűjteményt is kezel. Az Adattár anyagának zöme a 20. század második felében keletkezett, de egyes darabok és egységek a 20. század első feléből származnak, a kézirattárban és kutatói hagyatékokban pedig 18–19. századi kéziratos és nyomtatott dokumentumok is találhatók. A gyűjtemény az Adattárnak átadott kutatói anyagok és hagyatékok révén folyamatosan gyarapszik.

Helyszíni és online kutatás

Az Adattár használati rendjéről az innen letölthető kutatási szabályzat tájékoztat. A kutatás mindenkinek díjmentes, de kutatási engedélyhez (intézeti munkatársak számára nyilatkozattételhez) kötött. Az adattári anyagokról másolatot készíteni a szabályzatban szereplő feltételekkel, az erre szolgáló kérőlap leadása után lehetséges. A másolatoknak bármilyen nem kutatási célú hasznosításához közlési engedély szükséges.

A kutatást segítő jegyzékek és segédletek alább, az adott gyűjteményrészek leírásánál találhatók. Az Adattár kiválasztott anyagait tartalmazó, folyamatosan bővülő digitális adatbázisban ide kattintva böngészhet. (Az online elérhető anyagok publikációjával és további hasznosításával kapcsolatban ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a helyszíni kutatás során készített másolatok esetén!)

Kapcsolat

1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. B épület, 8. emelet 14-es szoba
Az adattár vezetői: Bednárik János (+36 20/548–6724; e-mail: ); Szakál Anna (+36 30/351–0828; e-mail: )
Munkatársak: Boldog-Bernád István, Kónya Sára, Szabó Andrea

 

Gyűjteményi struktúra

I. A Néprajztudományi Intézet és jogelődeinek működési iratai

A BTK Néprajztudományi Intézet jog-, illetve tevékenységelődjének, az MTA Néprajzi Kutatóintézetnek működési iratai 1961-től a 2010-es évek közepéig találhatóak meg az Adattárban. (Az MTA 1963-ban hozott létre az ELTE BTK Ortutay Gyula által vezetett Folklore Tanszékén egy kutatócsoport, majd 1967-ben megalakult az MTA Néprajzi Kutató Csoport, amely 1991-ben alakult Intézetté.) Az irategyüttes a testületi ülések jegyzőkönyveit, különféle beszámolókat, terveket, jelentéseket, a nemzetközi és hazai tudományos kapcsolatok, a konferenciák, továbbá a kutatásszervezés iratait, valamint személyi és gazdasági ügyek dokumentumait tartalmazza. A mintegy 10 iratfolyóméter terjedelmű anyag rendezett, kutatható.

II. Kézirattár

Elérhető segédletek:

A Kézirattárba kerültek 1970-től kezdve az MTA Néprajzi Kutató Csoport kötelékében dolgozó kutatók gyűjtései (többnyire magnószalag alapján készült gépiratok), a kutatás során keletkező egyéb dokumentumok (adatközlőkkel vagy más kutatókkal váltott levelek, gyűjtőfüzetek, eredeti, helyszínen gyűjtött kéziratok, feljegyzések stb.), továbbá az intézményben készült kötetek, tanulmányok, recenziók kéziratai, lektori vélemények, és a kutatócsoport szervezésében megrendezett konferenciák anyagai. Ezen kívül szakmai levelezések, beküldött gyűjtések, valamint sok más dokumentumtípus megtalálható ebben az archívumi egységben.

Az egyes tételeket a bekerülés időrendjében vezették be a hagyományos papír-leltárkönyvbe, ezáltal a Kézirattár egy tekintélyes méretű, ugyanakkor meglehetősen heterogén gyűjteménnyé duzzadt. A jelenlegi revízió során a nagyobb összetartozó egységek, amelyek egyes személyekhez, vagy projektekhez köthetők, a kutatói hagyatékokba vagy különgyűjteményekbe kerülnek át. Ezáltal az eredetileg csak szűkszavúan adatolt tételek gazdagabban adatolva, kontextusba helyezve válnak kutathatóvá. A távlati tervek szerint a Kézirattárban csupán az ilyen egységekbe nem tartozó, de egyediségükben értékes szórvány-anyagok maradnak. A gyűjteményre való hivatkozáskor a „K” előtag utal a gyűjteményi besorolásra, a gyűjtemény római száma elhagyható [a Kézirattár első tételének jelzete pl.: MTA NTI K1].

A papír-leltárkönyv alapján készült táblázat innen tölthető le. Ez a katalógus a revízió előtti állapotot tükrözi, ezért csupán az elsődleges tájékozódást szolgálja. A pontosított katalógus elkészültéig kérje az Adattár munkatársainak segítségét! A Kézirattár néhány kiválasztott tételének adatai elérhetők a MúzeumDigitár felületén.

III. Fotó- és Diatár

Elérhető segédletek:

A Fotótár kiépítése már az intézet alapításakor (1967) megkezdődött, az 1990-es években lezárt leltárkönyvek, illetve az ennek alapján készült leírókartonok mintegy 52 000 tételt tartanak nyilván. A diatári leltárkönyvbe az 1970-es évek közepétől mintegy 10 000 képet vettek föl. A fotónegatív- és a diapozitív-gyűjteményt az Adattár első évtizedeiben a technológia és a tárolási mód különbözősége miatt kezelték külön egységekként, miután azonban a digitális nyilvántartásban ez a szétválasztás áthidalható, ezért itt a fotó- és a diatári sorozat már egy virtuális gyűjteményt képez.

A Fotó- és Diatár törzsanyagához tartozó felvételek többsége az 1960-as–1980-as években készült, elsősorban az intézeti munkatársak által készített, illetve kisebb részben más kutatóktól származó terepi fényképfelvételek alkotják. A Diatár emellett jelentős mennyiségben tartalmaz műtárgyfotókat és reprodukciókat is. Mindkét gyűjteményrészbe kerültek képek vásárlás, illetve hagyományozás útján. A gyűjtemény néhány régebbi sorozatot is őriz, különösen értékesek például Manga János 1930-as–1950-es években készített, nagyrészt felvidéki képei, illetve Josef Fischer nagyszebeni fényképész erdélyi üvegnegatívjai a 20. század első feléből.

Mennyisége, de jelentősége miatt is ki kell emelni azt a hatalmas képanyagot, amely a Magyar Néprajzi Atlasz gyűjtései során keletkezett, valamint néhány más, nagyobb terepkutatás felvételeit (Varsány, Pusztafalu, Zsombó). Az Intézet volt és jelenlegi munkatársai közül különösen sok kép fűződik Selmeczi-Kovács Attila, Paládi-Kovács Attila, Hoppál Mihály, Égető Melinda, Takács Lajos, Kisbán Eszter, Pócs Éva, Morvay Judit, Diószegi Vilmos, Szilágyi Miklós, Jávor Kata és Kósa László nevéhez, de intézeti fényképészként Bálint K. Bulcsú, külső kutatóként, fotósként pedig Kútvölgyi Mihály, Csomor Lajos, Virt István és Bojtár Ottó is jelentős mértékben hozzájárultak a gyűjtemény gyarapításához. Az etnológiai anyagban Bodrogi Tibor törzsi művészettel kapcsolatos – főként tárgyfotókból álló – gyűjtése, Vargyas Gábor vietnámi, valamint Sárkány Mihály afrikai terepmunkájának képei alkotnak nagyobb egységeket.

A 2010-es években Czövek Judit vezetésével megtörtént a fotó- és diatári anyag túlnyomó részének digitalizálása, illetve kiválasztott egységek online közzététele (MaNDA). 2018-tól folytatódott a digitalizálási munka, és egy új szoftver segítségével zajlik a Fotó- és Diatár revíziója, digitális katalógusba rendezése és online publikációja (MúzeumDigitár). Az anyag áttekintését szolgálják a papír-leltárkönyvek, valamint a leírókartonok alapján készült fotótári, illetve diatári katalógustáblázatok. Fontos szem előtt tartani, hogy ezek a revízió előtti állapotot tükrözik. A gyűjtemény egyes tételeinek leltári száma az eredeti gyűjteményi koncepciónak megfelelően utal az eredeti hordozóra: a fotótári (tehát eredetileg negatívra készült) képek „F”, a diatári (tehát diapozitívra készült) felvételek pedig „D” előtagot kaptak: pl.: MTA NTI F1; MTA NTI D1. (A gyűjteményjelölő római szám elhagyható.) Míg a diatári sorozat már csak archív anyagokkal bővül, az „F”-sorozat intenzíven gyarapodik, hiszen az újonnan leltározott, negatívra készített felvételek mellett a digitális technikával készült fotók is ide kerülnek be. Jelentős képanyag található továbbá egyes hagyatékokban és különgyűjteményekben is, amelyek nem kerülnek be a Fotó- és Diatárba, de a középtávú tervek szerint a digitális nyilvántartó felületen megvalósul ezeknek a részgyűjteményeknek a közös kereshetősége.

IV. Hangtár

Elérhető segédletek:

Az eredetileg Hangszalagtár néven létrehozott gyűjteményrész elsősorban a kutató munkatársak terepi gyűjtéseit őrzi, de emellett intézeti események, konferenciák felvételei és egyéb anyagok is találhatók benne. A leltárkönyvben és a kartotéklapokon több mint 800 darab hanghordozó – szalag, kazetta és lemez – szerepel. A Hangtárban a legnagyobb egységet az Erdélyi Zsuzsanna által készített, többségében archaikus népi imádságokat tartalmazó szalagok jelentik, de sok felvétel fűződik Manga János, P. Madar Ilona, Kríza Ildikó, Nagy Ilona, Tátrai Zsuzsanna, Kiss Mária, Szemerkényi Ágnes, Németh Imre, Károly Sándor és más folkloristák nevéhez is. A leltározott felvételek digitalizálása megtörtént, feldolgozásuk jelenleg is zajlik, ami szükségszerűen egy átfogó revízióval jár együtt. A gyűjtemény az adattárban található, még leltározatlan, illetve újonnan bekerülő archív anyagokkal gyarapszik, és megkezdődött a digitálisan készített felvételek gyűjtése is.

A papír-leltárkönyv alapján készült táblázat innen tölthető le. Ez a katalógus a revízió előtti állapotot tükrözi, ezért csupán az elsődleges tájékozódást szolgálja. A felvételek egy része a digitalizálás után szegmentálva és feldolgozva bekerült a Hagyományok Háza által működtetett Folklór Adatbázisba, 2019-től pedig az Adattár saját online katalógusában is megtalálhatók a Hangtár kiválasztott tételei (MúzeumDigitár). A gyűjteményre való hivatkozáskor a „H” előtag utal a besorolásra, a római szám elhagyható [a Hangtár első tételének jelzete pl.: MTA NTI H1].

V. Videó- és filmtár

Elérhető segédletek:

Ennek a gyűjteménynek a terve már az első adattári szabályzatban megjelent, de tényleges felállítására csak 1989-ben került sor. Az első leltárkönyvbe azonban mindössze 27 tételt jegyeztek be. Az Intézet videotékájának fejlesztése a kezdeti lendület után nem folytatódott, de esetleges módon később is kerültek az Adattár birtokába filmfelvételek. Ezek számbavétele, valamint a leltározott filmállomány revíziója és (nem teljeskörű) digitalizációja megtörtént – a katalógustáblázat innen letölthető. A gyűjtemény – elsősorban az intézeti munkatársak közreműködésével, immár digitális eszközökkel készített – filmek révén folyamatosan gyarapszik. A gyűjteményre való hivatkozáskor a „V” előtag utal a besorolásra, a római szám elhagyható [a Videó- és filmtár első tételének jelzete pl.: MTA NTI V1].

VI. Szakarchívumok, különgyűjtemények

VI.1. Néphit és Népi Vallás Archívum (NNVA)

Elérhető segédletek:

Az 1960-as években Pócs Éva kezdeményezésére kezdődött a Néphit Archívum anyagának gyűjtése néhány kiemelt témában. A koncepció Diószegi Vilmos hatására módosult, az új célkitűzés szerint az archívumba a teljesség igényével gyűjtötték a magyar néphit összes publikált, adattárakban rejtőző, valamint még újonnan feljegyezhető adatát. A gyűjtés és a feldolgozás a közelmúltban intenzíven folytatódott, a tematika pedig a népi vallás kérdéseivel bővült (amit immár a kibővített elnevezés is tükröz). Az archívum jelenleg kb. 150 000 cédulát tartalmaz. 2023 végére szinte a teljes anyag bekerült az interneten mindenki által hozzáférhető adatbázisba. (A cédulaanyag korlátozottan kutatható.)

Az Adattárban ehhez a gyűjteményrészhez tartoznak a Néphit Archívummal kapcsolatos iratok és levelezés. Itt kapott helyet továbbá két tematikailag rokon kezdeményezés anyaga is. A Magyar Néphit Topográfia adatainak jelentős részét később besorolták az NNVA cédulái közé. A fennmaradó rész külön kutatható, csakúgy, mint az Északnyugat-Dunántúli Néphit Archívum (ÉNNA) elnevezésű, torzóban maradt projekt kérdőíves gyűjtésének néhány csomója, valamint az ennek munkálataival kapcsolatos levelezés (ez utóbbiról készült katalógustáblázat innen tölthető le). A néphittel kapcsolatos projektek történetével és egymáshoz való viszonyával kapcsolatban lásd Pócs Éva vonatkozó írását.

VI.2. Népi Gyógyászati Archívum

Elérhető segédletek:

A Népi Gyógyászati Archívum Diószegi Vilmos és Pócs Éva közös munkájának eredményeképpen jött létre. Az 1960-as évek elején indított projekt célja az volt, hogy a teljesség igényével összegyűjtsenek minden történeti, publikált és recens gyűjtésű népi gyógyászati adatot, és azokat betegségek, illetve gyógymódok szerint cédula-adatbázisba rendezzék. A munkát az 1970-es évek második felétől Hoppál Mihály irányította. A cédulakatalógus az Intézet 2017-ben lezajlott költözése után teljesen szétzilált állapotba került, de egy teljes újrarendezésnek köszönhetően 2021 óta ismét kutatható. Az Archívum bővebb leírásáért kattintson ide (a róla szóló cikkért pedig ide). A részletes jegyzék itt érhető el.

VI.3. Magyar Néprajzi Atlasz

Elérhető segédletek:

A Magyar Néprajzi Atlasz anyaga közel négy évtizedet ölel át (az 1950-es évek második felétől 1992-ig). A gyűjteményben egyaránt megtalálhatók az Atlasz tervezésének, előkészítésének iratai (pl. munkatervek, próbagyűjtések, gyűjtőfüzet-tervek), a gyűjtés dokumentációja (gyűjtőfüzetek, fényképek, levelezés, a gyűjtőpontok és gyűjtők adminisztrációja, szerkesztőségi ülési jegyzőkönyvek stb.), illetve a térképezés anyaga (térkép-témák tervei, térképlapok rajzai és kéziratai), továbbá a kiadással és fordítással kapcsolatos dokumentumok is. Az anyag rendezése, valamint a gyűjtőfüzetek és a térképlapok online adatbázisba rendezése jelenleg is folyamatban van, ezért a gyűjtemény korlátozottan kutatható. Az anyagról készített leírás és szerkezeti vázlat ide kattintva, az Atlasz gyűjtőpontjainak mutatója pedig (abc- és elhelyezés szerinti rendben) innen tölthető le. Elkészült továbbá a levelezés rendezése – ennek a jegyzéke itt található.

VI.4. Néprajzi Lexikon

A nagyrészt az MTA Néprajzi Kutató Csoport (később Intézet) munkatársai által készített Magyar Néprajzi Lexikon  készítése során keletkezett anyagok gyűjteménye (kéziratok, képek, ábrák, adminisztrációs dokumentumok, levelezés stb.). A több iratfolyóméter terjedelmű anyag egyelőre rendezetlen, ezért csak korlátozottan kutatható.

VI.5. Magyar Néprajz

Az MTA Néprajzi Kutató Csoport (később Intézet) több évtizeden átnyúló vállalkozása, a (végül kilenc kötetben megjelent) „nyolckötetes” Magyar Néprajz egyes köteteivel kapcsolatos anyagok gyűjteménye (kéziratok, képek, ábrák, adminisztrációs dokumentumok, levelezés stb.) A több iratfolyóméter terjedelmű anyag egyelőre rendezetlen, ezért csak korlátozottan kutatható.

VI.6. Népmesekatalógus

Elérhető segédletek:

Az MTA Néprajzi Kutató Csoport (később Intézet) kiemelkedő projektje volt a Magyar Népmesekatalógus megjelentetése (1987–2001), melyben a Kutatócsoport számos folkloristája részt vett. A különgyűjtemény a Népmesekatalógus munkálatai során keletkezett, különböző publikációkban és archívumokban található mesék szüzséinek gépiratos kivonatait és a hozzájuk kapcsolódó jegyzetanyagot tartalmazza. Az egyes mesetípusokra vonatkozó szüzsék rendezett, de csak részben ellenőrzött anyaga a típusrend szerint elérhető és kutatható, a többi anyag rendezetlen, kutatása külön engedélyhez kötött. A Magyar Népmesekatalógus kötetei ide kattintva elérhetők.

VI.7. Mondaarchívum

Az 1960-as években Dobos Ilona vezetésével kezdődő munka során valamennyi elérhető közgyűjteményből kigyűjtötték és cédulákra gépeltették a kéziratos és publikált magyar mondaanyagot. Az anyagban való tájékozódást segítő jegyzék nem készült, ezért az archívum nehezen kutatható.

VI.8. Sajtófigyelő archívum

Az MTA Néprajzi Kutatócsoport 1982 és 1989 között vette igénybe a MAHIR sajtófigyelő szolgáltatását. A néprajzi tárgyú sajtóanyagokat Tátrai Zsuzsanna rendezte tematikusan. Az anyagról jegyzék nem készült, de kutatható.

VI.9. Kis magyar néprajz

A Magyar Rádióban 1970-től Ortutay Gyula, majd 1978-tól Kósa László által szerkesztett, hosszú ideig (az 1980-as évek második feléig) rendszeresen sugárzott Kis magyar néprajz című elődadássorozat kéziratai, a rádióval folytatott szerkesztőségi levelezés, a műsortervek és egyéb kapcsolódó dokumentumok. A gyűjtemény tartalmazza több, a rádióelőadások alapján született későbbi ismeretterjesztő kötet (Kis magyar néprajz a rádióban, Kis magyar rádió néprajz, Apáról fiúra, Népmese és közművelődés stb.) háttéranyagát (kéziratok, szerkesztői tervek, bibliográfiák, levelezés stb.). Az anyag rendezésre szorul, korlátozottan kutatható.

VII. Kutatói anyagok, hagyatékok

VII.1. Ortutay Gyula hagyatéka

Elérhető segédletek:

A hagyaték az MTA Néprajzi Kutató Csoport alapító igazgatója, Ortutay Gyula (Szabadka, 1910 – Budapest, 1978) levelezését és egyéb, a halála után az Intézetben maradt vagy vásárlás útján ide került folklórgyűjtéseit, előadásainak, tanulmányainak kéziratait tartalmazza. Ezek közül eddig a levelezés, valamint – az Ortutay-levelezésből kiemelt anyagrészként – az ELTE Néprajzi Intézetéről származó iratok rendezése készült el. Elérhető továbbá az Ortutay által összegyűjtött (részben neki dedikált) és külön katalógusba rendezett nyomtatványok, különnyomatok, kiadványok, kéziratok gyűjteménye. Ortutay munkaügyi jellegű iratai (pl. jelentések, munkabeszámolók), illetve az intézetigazgatói funkciójával kapcsolatos dokumentumok az Intézet működési anyagai között találhatók (MTA NTI I.).

A már rendezett anyagrészről készült jegyzékek ide kattintva érhetők el. A hagyaték többi része egyelőre nem kutatható.

VII.2. Bodrogi Tibor hagyatéka

Elérhető segédletek: 

Bodrogi Tibor (Újpest, 1924 – Budapest, 1986) kutatói hagyatékából halála után hat doboznyi (mintegy 1,5 fm) anyag került az Adattárba. Ennek legnagyobb részét forrásfeldolgozó és szakirodalmi jegyzetek teszik ki, többnyire Óceánia (és Afrika) népeivel, „törzsi” művészettel, hitvilággal, folklórral, illetve etnológiatörténettel kapcsolatban. Ezen túl számos fotó (többnyire reprodukciók, múzeumi tárgyfotók), rajzok, ábrák, valamint néhány levél és más dokumentum is található az anyagban. A hagyaték része továbbá egy sokezer tételből álló etnológiai témájú bibliográfiai cédulagyűjtemény is. Bodrogi Tibor munkaügyi jellegű iratai (pl. jelentések, munkabeszámolók) az Intézet működési anyagai között találhatók (MTA NTI I.). A Fotó- és Diatár mintegy 340 szudáni, vietnámi és örményországi felvételét és legalább 150 olyan tárgyfotót és reprodukciót őriz, amelyek az ő kutatásaihoz kötődnek.

A hagyaték rendezett, kutatható. Az anyagról készített részletes leírás ide kattintva tanulmányozható.

VII.3. Diószegi Vilmos hagyatéka

Elérhető segédletek:

A hagyaték Diószegi Vilmos (Budapest, 1923 – Budapest, 1972) néprajzkutató, etnológus magyarországi és szovjetunióbeli gyűjtéseit, fordításokat, előadásokat, szójegyzékeket, néhány személyes dokumentumot és fényképeket tartalmaz. Az anyag egy része a kutató halála után került az Intézetbe, erről tételes katalógust készített Schmidt Éva. A hagyaték másik részét második feleségének, Morvay Juditnak a lányai, Szolnoki Katalin és Szolnoki Anna ajándékozták az Adattárnak 2021-ben. Diószegi Vilmos munkaügyi jellegű iratai (pl. jelentések, munkabeszámolók) az Intézet működési anyagai között találhatók (MTA NTI I.), a Fotó- és Diatár pedig további 18 fotóját őrzi.

A hagyaték egésze átfogó újrarendezést igényel, a revízió lezárultáig csak korlátozottan kutatható. Eddig a levelezés tételszintű feldolgozása készült el, ennek jegyzéke itt érhető el.

VII.4. Morvay Judit hagyatéka

Elérhető segédletek:

Morvay Judit (Budapest, 1923 – Szentendre, 2002) hagyatékát lányai, Szolnoki Katalin és Szolnoki Anna ajándékoztak az Adattárnak 2021-ben. Az átadott anyag tartalmazza a kutató levelezését, családi és szakmai fényképeit, tanulmányok kéziratait, és néhány dokumentumot első férjének, Szolnoki Lajosnak a családjára vonatkozóan, és mintegy 200 fotót (eredetiben, illetve másolatban). Morvay Judit munkaügyi jellegű iratai (pl. jelentések, munkabeszámolók) az Intézet működési anyagai között találhatók (MTA NTI I.), a Fotó- és Diatár pedig több mint 300 fotóját őrzi.

Az anyag rendezett, kutatható. Bővebb leírásért kattintson ide (a róla szóló cikkért pedig ide). A részletes jegyzék itt érhető el.

VII.5. Schmidt Éva hagyatéka

A hagyaték Schmidt Éva (Budapest, 1948 – Hanti-Manszijszk, 2002) gyűjtéseit, naplóját, leveleit, feljegyzéseit, beszámolóit, szöveglejegyzéseit, egyéb jegyzeteit és néhány filmfelvételt tartalmaz. Ez az életében a kézirattárba beadott anyagok mellett a halála után a szobájában maradt dokumentumokat jelenti. Schmidt Éva munkaügyi jellegű iratai (pl. jelentések, munkabeszámolók) az Intézet működési anyagai között találhatók (MTA NTI I.).

Az anyag 2022 augusztusáig zárolva volt, azóta a Schmidt Éva Archívum projekt keretében megkezdődött ennek a hagyatékrésznek a feldolgozása is.

VII.6. Gunda Béla hagyatéka

Gunda Bélának (Temesfüzes, 1911 – Debrecen, 1994) már élete során számos kézirata és fotója került be az Adattárba, halála után pedig mintegy 12 folyóméternyi hagyatékkal bővült a hozzá köthető anyag. A hagyaték Gunda Béla szerteágazó munkásságának valamennyi területét felöleli, az szöveg jellegű dokumentumokon túl sokezer fotót és ábrát is tartalmaz. Gunda munkaügyi jellegű iratai (pl. jelentések, munkabeszámolók) az Intézet működési anyagai között találhatók (MTA NTI I.), a Fotó- és Diatár pedig további, mintegy 170 felvételét őrzi.

A hagyaték túlnyomó részének rendezése megtörtént, a róla készült jegyzék ide kattintva tanulmányozható.

VII.7. Dömötör Tekla hagyatéka

Elérhető segédletek:

Dömötör Tekla (Budapest, 1914 – Budapest, 1987) folklorista hagyatéka a halálát követően, a lakásában fellelt iratokat tartalmazza, amelyek a család kérésére kerültek az intézeti Adattárba 1988-ban. A hagyaték tartalmazza a kutató kiterjedt levelezésének és szakmai munkásságának keresztmetszetét (tanulmányok kéziratait, előadásszövegeket, egyetemi és szakirodalmi jegyzeteket, opponensi és lektori bírálatokat). A legnagyobb egységet a gyűjtések alkotják, főként ünnepekhez fűződő népszokások, hiedelmek és munkásfolklór témákban (gyorsírásos gyűjtőfüzetek és gépiratok). Az anyaghoz tartozik továbbá hét darab, Dömötör Tekla által összeállított fotóalbum és számos további fotó is. Dömötör Tekla munkaügyi jellegű iratai (pl. jelentések, munkabeszámolók) az Intézet működési anyagai között (MTA NTI I.), egyes gyűjtéseinek hangfelvételei pedig a Hangtárban (MTA NTI IV.) kaptak helyet.

A hagyaték rendezett, kutatható. Bővebb leírásáért kattintson ide (a róla szóló cikkért pedig ide). A részletes jegyzék itt érhető el.

VII.8. Kovács Ágnes hagyatéka

Elérhető segédletek:

Kovács Ágnes (Kolozsvár, 1919 – Budapest, 1990) folklorista, mesekutató adattárunkban található hagyatéka az intézeti munkája során keletkezett dokumentumokból, valamint a családtól kapott, illetve megvásárolt anyagrészekből áll össze. A mintegy 5,5 folyóméter terjedelmű anyagban egy jelentős levelezés-korpusz mellett megtalálhatók tanulmányainak és előadásainak kéziratai, vegyes szakmai feljegyzései és gyűjtéseinek leiratai. Emellett a hagyaték néhány személyes dokumentumot és mintegy 60 fotót is tartalmaz. Kovács Ágnes munkaügyi jellegű iratai (pl. jelentések, munkabeszámolók) az Intézet működési anyagai között (MTA NTI I.), egyes gyűjtéseinek hangfelvételei pedig a Hangtárban (MTA NTI IV.) kaptak helyet.

A hagyaték rendezett, kutatható. Bővebb leírásáért kattintson ide (a róla szóló cikkért pedig ide). A részletes jegyzék itt érhető el.

VII.9. Égető Melinda hagyatéka

Elérhető segédletek:

Égető Melinda (Budapest, 1941 – Budapest, 2011) kutatói hagyatéka négy egységből áll. Ezek közül a legnagyobb a több mint kétszáz tételt számláló Hegytörvény Archívum, amely a történeti Magyarország hegyközségeinek rendtartásait és szabályait tartalmazza. Jelenleg az irategyüttesnek körülbelül a fele található az Adattárban, amely nincs teljes átfedésben a forráskiadványokban publikáltakkal. Ezen kívül a hagyaték része még néhány személyes jellegű irat, illetve szakmai munkásságának egyéb dokumentumai (cédulák, kéziratok). Égető Melinda munkaügyi jellegű iratai (pl. jelentések, munkabeszámolók) az Intézet működési anyagai között (MTA NTI I.), találhatók meg, a fotótár pedig több mint 300 fotóját őrzi.

A hagyaték rendezett, kutatható. Bővebb leírásáért kattintson ide (a róla szóló cikkért pedig ide). A részletes jegyzék itt érhető el.

VII.10. Szilágyi Miklós hagyatéka

Elérhető segédletek:

Szilágyi Miklós (Tiszafüred, 1939 – Budapest, 2019) néprajzkutató hagyatéka részben az intézeti szobájában talált anyagból, részben a család által az Adattárra bízott dokumentumokból áll össze. A hagyaték nemcsak Szilágyi tudományos és kulturális tevékenységének keresztmetszetét adja, de személyes kapcsolatrendszerébe is betekintést enged. A kiterjedt tudományos és baráti levelezés és más személyes dokumentumok mellett főként kéziratok, köztük a több mint hatszáz oldalas Társadalomnéprajzi Lexikon, illetve kutatási cédulák, életinterjúk találhatók a gyűjteményben. Szilágyi Miklós munkaügyi jellegű iratai (pl. jelentések, munkabeszámolók) az Intézet működési anyagai között (MTA NTI I.) találhatók, a Fotó- és Diatár mintegy 150 felvételét őrzi.

A hagyaték rendezett, kutatható. Bővebb leírásáért kattintson ide (a róla szóló cikkért pedig ide). A részletes jegyzék itt érhető el.

VII.11. Erdélyi Zsuzsanna hagyatéka

Elérhető segédletek:

A hagyatékban Erdélyi Zsuzsanna (Komárom, 1921 – Budapest, 2015) folklorista 1964 és 1998 között keletkezett anyagai találhatók. Az itt őrzött kéziratok többsége a kutató gyűjtéseinek hangszalagról történt lejegyzései. Az eredeti hanganyagok nagy része megtalálható az Adattár Hangtárában. A lejegyzett folklórszövegek 90 százaléka a vallásos népköltészeten belül az archaikus népi imádságok közé tartozik. A gépiratos gyűjtési lejegyzések mellett mintegy 30 tételnyi személyi, és ugyanekkora szakmai anyag található a hagyatékban. Ez utóbbiban kéziratos énekeskönyvek, illetve ponyvanyomtatványok másolatai és fordításai, valamint nem szakmai tárgyú beszélgetések találhatók. Erdélyi Zsuzsanna munkaügyi jellegű iratai (pl. jelentések, munkabeszámolók) az Intézet működési anyagai között (MTA NTI I.) találhatók.

A kb. 2,7 folyóméter terjedelmű hagyaték rendezett, kutatható. Bővebb leírásáért kattintson ide (a róla szóló cikkért pedig ide). A részletes jegyzék itt található.

VII.12. Kiss Mária hagyatéka

Kiss Mária (Zombor, 1935 – Budapest, 2019) néprajzkutató tudományos hagyatéka 2023 nyarán került az Adattár gyűjteményébe. Az elsősorban a magyarországi szerbek néprajzával foglalkozó egykori intézeti munkatárs jelentős méretű anyaga a papíralapú dokumentumok mellett nagy mennyiségű képet és hanghordozót is tartalmaz. A hagyaték szorosan összefügg a kutató édesapjának (Kiss Lajos, népzenekutató) és férjének (Hegyi Imre, néprajzkutató) hagyatékával. A három hagyaték rendezésében, megőrzésében és kutathatóvá tételében a Néprajztudományi Intézet együttműködik a Szerb Intézettel és a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézettel.

VII.13. Hegyi Imre hagyatéka

Hegyi Imre (Bakonycsernye, 1921 – Budapest, 1991) néprajzkutató hagyatéka feleségének, Kiss Máriának a hagyatékával együtt került az Adattár gyűjteményébe. A nagy terjedelmű anyag még rendezésre vár, a feldolgozás során a Néprajztudományi Intézet együttműködik a Szerb Intézettel, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézettel, valamint a Néprajzi Múzeummal, amelynek Hegyi Imre hosszú ideig volt a munkatársa.

VIII. Beküldött anyagok

VIII. 1. Kós Károly és Lakatos-Bakó Melinda levelezése

Digitális másolatként kerültek az Adattárba Lakatos-Bakó Melinda Kós Károllyal folytatott levelezésének darabjai (22 levél, 8 jegyzetlap Kós Károlytól, 1981 és 1988 között), valamint egy Törökkoppányból ismeretlen címzettnek küldött, vőfélyverseket tartalmazó levél (1974, 6 oldal).

VIII. 2. Karal Viola burgenlandi gyűjtései

Digitális másolatként kerültek az Adattárba Karal Viola pozsonyi születésű, Burgenlandban tevékenykedő zenepedagógus, képzőművész, néprajzi gyűjtő 1992 és 2020 között végzett őrvidéki (túlnyomóan Közép- és Felsőpulyán készített) gyűjtéseinek felvételei, valamint ehhez kapcsolódóan rajzok, grafikák, festmények másolatai. A felvételek – a gyűjtőnek, illetve az anyagot az Adattárnak átadó Bakos Mártának (Tájszólam Egyesület) köszönhetően – részletesen adatoltak, és ide, valamint ide kattintva részben elérhetők az egyesület adatbázisában.

VIII. 3. Horváth Jánosné Mácsay Éva hagyatéka

Egy újlipótvárosi tanítónő hagyatékából származó erősen megrostált anyag, amelynek legnagyobb részét a vallásosság dokumentumai (szentképek, kiadványok, imalapok, könyvek és feljegyzések) teszik ki. A közelmúlt városi (budapesti) katolicizmusára jellemző, akár vallásantropológiai szempontból is értelmezhető együttes kontextusba helyezését számos családi, illetve kordokumentum-értékű fotó és irat segíti.