2023
Ispán Ágota Lídia – Magyar Zoltán – Turai Tünde (szerk.): Ethno-lore XL. A HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézetének Évkönyve, Budapest, 2023. 424 p.Társadalmi és kulturális reziliencia a Kárpát-medencében
|
A HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet évkönyvének negyvenedik kötetében olvasható tanulmányok komplex társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatokat vizsgálnak főként jelenkori, ám a történeti perspektívát is figyelembe vevő kutatások alapján. A Társadalmi és kulturális reziliencia a Kárpát-medencében című, az ELKH által támogatott projekthez kapcsolódó tanulmányok kérdésfelvetése elsősorban arra irányult, hogy a közösségek miként képesek megbirkózni a külső sokkhatásokkal, hogyan tudnak kilábalni belőlük vagy éppen alkalmazkodni hozzájuk – megtartva az identitásukat. A 15 szerző a néprajzi módszerek eszköztárával több kistérségben vizsgálta a társadalmi és kulturális rugalmasságot, illetve ellenállóképességet. Céljuk között szerepelt a folytonosság és az átalakulás mozgatórugóinak, valamint dinamikájának megértése. Vizsgáltak nagyobb rendszereket és hosszabb időtávra kiterjedő folyamatokat, továbbá az antropológiai kutatási előzményekhez kapcsolódva feltárták kisebb egységek, azaz kisközösségek, családok és egyének stresszhelyzetre adott válságkezelési magatartását.
|
Ár: 4990 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Ament-Kovács Bence – Eitler Ágnes (szerk.): Örökségképzés, kulturális emlékezet, identitás. Néprajztudományi Könyvtár 1., Budapest, 2023.
|
A kötet néprajzi esettanulmányai mintegy másfél évszázados időintervallumban vizsgálják a lokális és regionális paraszti kultúra iránt megnyilvánuló belső és külső érdeklődés jelenségeit, a saját hagyományra (tárgyi és szellemi kultúrára) való reflektálás alakzatait, a reprezentáció módozatait, a színpadra állítás különböző irányzatait és az örökségesítés kortárs folyamatait. Az írások szerzői hangsúlyt helyeznek az összetett értelmezési struktúrák mentén kirajzolódó szimbolikusan felértékelt jelenségekre, s a mögöttük meghúzódó komplex gazdasági, politikai, szociokulturális folyamatokra. A kutatók változatos színtereken, különféle örökségelemeken keresztül vizsgálják az örökségesítés történeti és kortárs folyamatainak jellegét, dinamikáját, csatornáit és szereplőit, mindeközben újradefiniálják az örökségesítést kezdeményező, működtető és használó közösség fogalmát. Rámutatnak a recens tradíció-teremtő stratégiák, gyakorlatok új hagyománykonstrukciók és az identitásképzés (helyi, regionális, etnikai, nemzeti) közötti kapcsolatra Kárpátaljától, Kalotaszegen át Palócföldig, az aprófalvaktól a nagyvárosokig, a határon túli magyarságtól a hazai nemzetiségekig. Tanulmánykötetünk reprezentálja a BTK Néprajztudományi Intézet munkatársainak az Örökségképzés, kulturális emlékezet, identitás című kétéves kutatási projektének eredményeit (ELKH SA-35/2021) valamint az Örökségkonstrukciók kortárs közösségi színtereken – Identitás, emlékezet, reprezentáció című konzorciumi OTKA pályázat (NKFI K_22 142797, NKFI K_22 143295) keretében 2022-től induló kutatásait.
|
Ár: 4200 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Báti Anikó (szerk.): Menzadimenziók. A gyermek-közétkeztetés társadalmi beágyazottsága. Néprajztudományi Könyvtár 2., Budapest, 2023.
|
Egy-egy menzai fogás sokakban gyermekkori emlékeket ébreszthet fel. Meghatározó szerepe van a közétkeztetésnek, hiszen naponta 1,5 millióan veszik igénybe ezt a szolgáltatást. A 19-század végétől napjainkig jelentősen megváltozott az ételkínálat és az étkezések formája központi előírások szabályok mentén. Már nem elsősorban az éhezés veszélyétől kell a gyermekeket megmenteni, sokkal inkább az egészséges táplálkozás mintájaként szolgálhat a menza. A kötetben szereplő, több tudományterületet lefedő tanulmányok – egy konferencia válogatott anyaga – az iskolai gyermek közétkeztetés egészét járják körül új megközelítésből: nem csak az ételekről van szó ennek kapcsán. Egy friss kutatásban a menzák szerepét a családok étkezési szokásait is láttatva elemzik néprajzkutatók és ditetikusok. Ehhez kötődően további tanulmányok szólnak többek között a közétkeztetés feltáratlan történetéről, az ételek szimbolikájáról, az élelmezésvezetők szerepéről. Nem csak a téma iránt érdeklődő szakembereknek ajánljuk a kötetet, hanem mindenkinek, aki szeretne a menzai konyhák és az ebédlők falai között rejtőző titkokat megtudni a gyermekétkeztetésről.
|
Ár: 4000 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Balogh Balázs - Fülemile Ágnes: Történeti idő és jelenlét Kalotaszegen. Fejezetek egy emblematikus néprajzi táj jelképpé válásának történeti, társadalmi folyamatairól. Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, 2023. 660 p.
|
Kalotaszeg a Kárpát-medence egyik leghíresebb néprajzi tája, kiemelkedően jelentős a művészeti és tudományos reprezentációja és a közgondolkodásban elfoglalt helye. A szerzők tág kontextusban láttatják azt a másfél évszázados összetett folyamatot és azokat a külső és belső tényezőket, melyek eredményeként Kalotaszeg a magyar népművészet emblematikus tájává, az „erdélyiség” esszenciájává, a magyarság képzetét felidéző szimbólummá vált. A nagy erejű „Kalotaszeg-kép” alkotóelemeinek vizsgálata mellett a könyv felvázolja a Kolozsvártól nyugatra, mintegy ötven km hosszan, több folyóvölgyben elnyúló vidék térszerkezetének és regionális identitásának alakulását, a történelmi traumák, etnikai konfliktusok kihatását a kapcsolatrendszerre és a szórványosodás jelenségeire. A szerzőpáros a rendszerváltozás óta végez történeti- és társadalomnéprajzi kutatásokat Kalotaszeg településein és a tájat körülölelő tágabb vidéken. A gazdagon illusztrált kötet képanyagának nagyobb részét a saját, terepen készített fotók teszik ki, amelyek a három évtizednyi rendszeres kutatói jelenlét lenyomatai a látvány eszközével.
|
Ár: 5500 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Csepregi Márta (szerk.): Tanulmányok az obi-ugor folklór köréből. Schmidt Éva Könyvtár 6., Budapest, 2023.
|
Schmidt Éva (1948–2002) néprajzkutató, nyelvész és folklorista az obi-ugorok (hantik és manysik) kultúrájának fáradhatatlan és nagy hatású kutatója volt. Gazdag hagyatékának feldolgozása 2022-ben kezdődött a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet és a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont együttműködésében. A közös munka egyik első termése az a tanulmánykötet, melybe Schmidt Éva folklorisztikai témájú írásaiból válogattunk. A húsz írás közül hetet eredetileg orosz nyelven, egyet pedig angol nyelven jelentetett meg a szerző, ezeket magyarrra fordítva közöljük. Első megjelenésük alapján a tanulmányok az 1976-tól 2006-ig tartó időszakot fedik le, tehát néhány írás a szerző halála után jött ki a nyomdából. Műfajuk és szűkebb témájuk szerint ezek az írások négy csoportba sorolhatók, így adják a kötet négy fő fejezetét: I. Ismeretterjesztés, II. Műfaji kérdések, III. Az obi-ugor énekek metrikája és stílusa, IV. Könyvismertetések. Az egyes tematikus egységek azonban nem különülnek el egymástól, hanem egymást kiegészítve, egymásra reflektálva állnak össze olyan sokdimenziós egésszé, mely komplexitás mindig is jellemezte Schmidt Éva kutatói munkásságát.
|
Ár: 2900 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
2022
Sárközi Ildikó Gyöngyvér: Sirin Mama nyugati hadjárata, avagy egy istennő születésének csodás története.,Budapest, 2022.
|
Sirin mama nyugati hadjáratának története egy északkelet-kínai sibe embernek, He Junyounak (1924-2012) köszönhető. Sárközi Ildikó Gyöngyvér bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátott fordítása az ő örökségét önti formába magyar nyelven. A fordítás különlegességét az adja, hogy Sárközi Ildikó Gyöngyvér etnológusként több mint fél évtizedet töltött el Kínában, a sibék lakta vidékeket járva; és bár az öreg mesemondóval nem találkozhatott, több helyütt vett részt a Sirin mamának bemutatott áldozatokban és hallotta a róla szóló történeteket. Fordításában is azt a hangulatot igyekezett megidézni, ahogyan ő maga megélte e találkozásokat.
|
Ár: 2790 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
2021
Iancu Laura (szerk.): A moldvai magyarság kutatása a 21.században, Budapest, 2021.
|
A kötet a Néprajztudományi Intézet által 2021. szeptember 22-én megtartott, Domokos Pál Péter születésének 120. évfordulójára emlékező konferencia előadásait adja közre. A könyv tizennégy tanulmányt tartalmaz, szerzői hazai és határon túli magyar történészek, nyelvészek, néprajz- és népzenekutatók. A Domokos Pál Péterre emlékező és a kutatásaihoz egyaránt kapcsolódó témák között találjuk Kájoni Jánost, a népénekek és a jeles napi szokások (betlehemes), a népzene, valamint a kántorok és a búcsúvezetők kérdéskörét, Boldog Oláh Jeremiást és tágabban, az egyházi unió ügyét. Értékes elemzéseket olvashatunk a moldvai magyar közösségek körében az utóbbi években végzett nyelvészeti és népköltészeti tárgyú, valamint a korai néprajzi gyűjtések feltárására irányuló kutatások eredményeiről. A történeti források elemzésére fókuszáló vizsgálatok a nyelvi és kulturális asszimiláció történeti összefüggéseit, továbbá a nyelvcserére és identitásválságra jelentős hatást gyakorló tényezőket (például a csángó fogalom negatív hatása) világítják meg.
|
Ár: 3300 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Schwarcz Gyöngyi: Lokalitás, etnicitás, gazdaság (Életmód és tradíció 19.), Budapest, 2021.
|
A könyv az etnicitás és a lokalitás késő modern értelmezései, valamint a gazdasági eredmények között keres kapcsolatot egy maguk és mások által is gazdaságilag sikeresnek tartott, Komárom-Esztergom megyében található település esetét vizsgálva, amelyet többségében németek (svábok) laknak. Megközelítésében központi helyen áll az etnicitáshoz, az etnikai önazonossághoz fűződő viszony feltárása, szerepének megértése az egyéni gazdasági gyakorlatokban, valamint a helyi vezetés gazdasági döntéseiben és identitáspolitikai törekvéseiben. Alapvetően két szinten vizsgálja a kapcsolódásokat: az öröklött minták, mentalitások, habituális gyakorlatok, valamint az etnikai és az ettől nehezen elválasztható lokális identitás szintjein. Előbbiek az egyéni stratégiák bemutatása során kapnak fontosabb szerepet, többek között vállalkozói életutak segítenek mindezek feltárásában és megértésében. Az etnikai és lokális identitás jelentősége a közösségi stratégiák értelmezésében jelenik meg. A könyv rámutat a faluvezetésnek azokra a törekvéseire, amelyek kialakítják és megvalósítják a megélhetést, a kellemes és élhető teret, valamint a lokális és etnikai identitás összebékítését megfogalmazó falukoncepciókat. Segítségükkel megteremtődnek azok a keretek, amelyek lehetővé teszik az etnikai identitás eltérő elemkészletével bíró különböző generációk, valamint a nem sváb lakosság számára is az azonosulást. Az elmondottak hozzájárulnak a téma vizsgálatában új szempontok, nézőpontok megfogalmazásához.
|
Ár: 2000 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Ispán Ágota Lídia - Magyar Zoltán - Babai Dániel (szerk.): Ethno-lore XXXVIII. A BTK Néprajztudományi Intézetének évkönyve, Budapest, 2021. 595 p. Az elefánt még mindig a hídon… Ökológiai antropológia a Kárpát-medencében
|
A kötet Borsos Balázs, akadémikus, kutatóprofesszor, az ELKH Irányító Testületének tagja és a Néprajztudományi Intézet igazgatóhelyettese, az ökológiai antropológia jeles képviselője előtt tiszteleg. Bemutatja a hazai ökológiai antropológia jelenkori sokszínűségét, módszertani és tematikai diverzitását, amelynek elméleti alapjait az ünnepelt rakta le az Elefánt a hídon című kötetében. Az évkönyvben szereplő tanulmányok felhívják a figyelmet a hosszú távú, részvételi kutatás, a történeti források és a narratív tudás jelentőségére, bemutatják a hagyományos ökológiai tudás legfontosabb sajátosságait és szerepét a természeti erőforrások hasznosításában, valamint érzékeltetik a globalizáció külterjes módon vagy intenzíven gazdálkodó helyi közösségekre gyakorolt hatását. Az évkönyv írásai ily módon kijelölik azokat a tematikai sarokpontokat, amelyek a jelenkori nemzetközi és hazai ökológiai antropológia meghatározói.
|
Ár: 3000 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Cseh Fruzsina – Kiss Viktória – Szulovszky János (szerk.): A nemes- és színesfémek régészete, története és néprajza a Kárpát-medencében. Készítéstechnikai, archeometriai és társadalomtörténeti megközelítések., Budapest, 2021
|
Az MTA Veszprémi Területi Bizottságának két országos hatókörű munkabizottsága, a Kézművesipar-történeti Munkabizottság az Iparrégészeti és Archaeometriai Munkabizottsággal karöltve 2004-ben indította útjára Az anyagi kultúra a Kárpát-medencében című konferenciasorozatát azzal a szándékkal, hogy az anyagi kultúra adott ágáról régészek, történészek, néprajzosok, levéltárosok, restaurátorok és anyagvizsgálattal foglalkozó szakemberek részvételével megtartandó tanácskozások lehetőséget nyújtsanak az egyes tudományágak legújabb eredményeinek kölcsönös megismerésére, s ezáltal erősítsék az interdiszciplináris szemléletet. 2018. november 14-én és 15-én a Magyar Nemzeti Múzeumban került megrendezésre a hatodik, A nemes- és színesfémek régészete, története és néprajza a Kárpát-medencében. Készítéstechnikai, archeometriai és társadalomtörténeti megközelítések című interdiszciplináris konferencia. Ezúttal az MTA X. Osztály Geokémiai, Ásvány- és Kőzettani Tudományos Bizottságának Archeometriai Albizottsága is szerepet vállalt a szervezésben. A kötetben helyet kaptak egy korábbi, hasonló témájú multidiszciplináris konferencia előadásai is. A Bronzművesség az őskortól a középkorig. Műhelykonferencia régészeti és történeti korú bronztárgyak vizsgálatának lehetőségeiről címmel meghirdetett tudományos tanácskozást 2016. november 25-én rendezte meg az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete és az MTA BTK RI Lendület Mobilitás Kutatócsoport a Magyar Tudomány Ünnepe keretében. A konferencián a különféle rézötvözetekből, főként bronzból készült tárgyak készítésének és használatának vizsgálatára koncentráltak a meghívott régész, fizikus, anyagtudós szakemberek és a kísérleti régészet művelői. Kötetünk reprezentatív válogatás ez utóbbi két konferencián elhangzott, tanulmánnyá érlelt előadásokból.
|
Ár: 3500 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Nagy Janka Teodóra – Bognár Szabina – Szabó Ernő (szerk.): Száz plusz tíz jubileumi kötet,Jogi Kultúrtörténeti, Jogi Néprajzi Kiskönyvtár 10., Szekszárd, 2021. 458 p.
|
A Száz plusz tíz jubileumi kötet Dr. Tárkány Szücs Ernő, a magyar jogi néprajz nemzetközi hírű kutatója születésének centenáriumán visszaemlékezésekkel, tudományterületi összegző tanulmányokkal és kutatási források közreadásával tiszteleg a tudományos életmű előtt. A nevét viselő, 2011-ben megalakult Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport tagjainak jogtörténeti, jogi kultúrtörténeti, jogi néprajzi, néprajz- és történettudományi tanulmányai az elmúlt tíz év jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi kutatásait és a tudományközi együttműködések legújabb eredményeit reprezentálják.
|
Ár: 3900 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Gulyás Csenge – Szilágyi Zsolt (szerk.): Kultúrdiplomácia Ázsiában (Summa Ethnographica 4.),Budapest, 2021. 243 p.
|
A kultúrdiplomácia, amely a "külpolitikai hatások előidézése kulturális eszközökkel", az államok kialakulása óta létezik. A globalizáció a különböző kultúrák minden korábbinál intenzívebb egymásra hatását eredményezi, s ezzel felértékelődött az állami kultúrpolitikák jelentősége is. A kulturális diplomácia kulcsterületté vált. Az ázsiai országok többsége éppen e "puha erő" központba kerülésének időszakában vált globális gazdasági tényezővé, és ezzel párhuzamosan kezdték meg saját nyelvük, kultúrájuk nemzetközi népszerűsítését, igyekezve kialakítani, helyreállítani presztízsüket és elismertetni új identitásukat. A PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport és az ELKH BTK Néprajztudományi Intézet által szervezett konferencia az ázsiai országok kultúrdiplomáciájára jellemző sajátosságok és folyamatok feltárásához, és a világra gyakorolt hatásának megértéséhez kereste az új megközelítéseket. Jelen kötet néhány, a konferencián elhangzott előadás mellett kiegészül olyan tanulmányokkal is, amelyek csak jelennek meg. Meggyőződésünk, hogy az írások nemcsak a mai Ázsia iránt érdeklődőknek szolgálhatnak tanulságokkal, hanem mindenkinek, akit foglalkoztatnak a nemzetközi kapcsolatok, a szemünk előtt zajló globális folyamatok elméleti és gyakorlati kérdései.
|
Ár: 2990 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
2020
Balogh Balázs - Ispán Ágota Lídia - Magyar Zoltán - Fülemile Ágnes - Ament-Kovács Bence (szerk.): Ethno-lore XXXVII. A BTK Néprajztudományi Intézetének évkönyve, Budapest, 2020. 595. p. Közösség, hagyományértelmezés, interakció és változás
|
A 2020. évi évkönyvben Paládi-Kovács Attila Széchenyi-díjas akadémikus, kutatóprofesszor és egykori igazgató (1986–2003) előtt tisztelegnek 80. születésnapja alkalmából a BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai. A tanulmányok „Tanár Úr” szerteágazó munkásságának témaköreihez kapcsolódnak, mint a rétgazdálkodás, pásztortársadalom, szállítás, ipartörténet, bányászat, etnicitás és társadalomtörténet, valamint a néprajz tudománytörténete. Betekintést nyerhetünk a népkonyhák és ipartelepek étkezésének kérdéseibe, egy pásztorcsalád ismeretanyagába, megtudhatjuk, milyen tényezők befolyásolták a fogatolt járművek nyomtávolságát, a legelő- és rétgazdálkodást Gyimesben és a jakutoknál, járhatunk az ajnuk között Baráthosi Balogh Benedek nyomdokain. Olvashatunk a bányaszellem alakjához fűződő erdélyi mondákról, a bukovinai székelyekről, a csíki görög- és római katolikusokról, a moldvai csángókról, a Tolna megyei svábokról, a 19. századi illusztrált sajtó tudománytörténeti jelentőségéről és a horvát nemzeti viselet kialakulásáról.
|
Ár: 4000 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Ispán Ágota Lídia: A város vidéke. A falusi lakosság életmódváltása az urbanizáció hatására. Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, 2020. 284. p.
|
A falusi lakosság urbanizáció hatására bekövetkezett életmódváltása a szocialista korszakban felgyorsult. Egyrészt a kötelező beszolgáltatás és az erőltetett téeszesítés elől menekülő parasztság tömegesen költözött városra. Másrészt a rendszer célul tűzte ki a falu és város közötti kulturális, infrastrukturális, technológiai különbségek fokozatos csökkentését, ami fontos eleme volt a korabeli propagandának is. E jelenségeket vizsgálja a szerző változatos témákon keresztül a szocialista iparosítás egyik központjában, az egykori Leninvárosban, a mai Tiszaújvárosban és annak vonzáskörzetében. Miként jelent meg Leninváros – mint a szocialista városok egyik hazai ideáltípusa – a tervekben és a sajtónyilvánosságban? Mennyire volt élhető a megvalósult, mindennapi problémákkal terhelt város? Mi volt a jelentősége a faluról bevándoroltak életében a városi kiskerteknek és a garázsoknak? Hogyan hatott az új város és a gyárak a környező falvakra? Milyenek voltak a falusi lakosság elektromossággal kapcsolatos első tapasztalatai? Melyek voltak az elsőként megvásárolt háztartási gépek, és hogyan befolyásolta elterjedésük a hagyományos női szerepeket? Mit jelentett a kulturált kereskedelem? Milyen szerepet szántak a régi vásároknak, valamint a falusi presszóknak és cukrászdáknak? Többek között e kérdésekre ad választ a kötet korabeli sajtóanyagok, levéltári és narratív források felhasználásával.
|
Ár: 3300 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Cseh Fruzsina - Mészáros Csaba - Borsos Balázs (szerk.): Számvetés és tervezés, A néprajztudomány helyzete és jövője a 21.században, Budapest, 2020
|
A tudományos kutatás egyik legfontosabb ismérve a folytonos kételkedés, a számvetés igénye. Ez az igény nemcsak arra ad lehetőséget, hogy egy-egy korszakot lezárjon, értékeljen a tudományos közösség, hanem arra is, hogy újat nyisson, új kutatási irányok lehetőségeire mutasson rá. A hazai néprajzkutatás elmúlt negyedévszázadának kérdéseit, eredményeit és problémáit veszi számba a Néprajztudományi Intézet frissen megjelent összefoglaló kötete.
|
Ár: 5990 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Tóth G. Péter: Boszorkánypánik és babonatéboly. (Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából 8.), Budapest, 2020. 742 p.
|
Két korszak, két fogalom: boszorkánypánik és babonatéboly. A mágia megítélésének két, jelentésében merőben eltérő és a hatalom nézőpontjából értelmezhető leíró terminusa. Boszorkányhiedelmektől indukált félelem, vádaskodásba torkolló rettegés, az üldözés társadalmi kényszerei, majd annak elfojtása Mária Terézia idején; és szorongáscsökkentő adminisztrációs lépések a babonairtás jegyében II. József uralma alatt. Sok kérdés, több ezer nyitott bűnügyi akta, amire a kötet reflektál és válaszolni szándékozik. 1739-1740 szélsőségesen hideg tele az egész európai kontinensen súlyos megélhetési válsághoz és viszonylag magas halálozási rátához vezetett. Ezek az évek a Habsburg Monarchia sorsfordító évei voltak, tömeges halandóságot okozó pestisjárvánnyal, politikai krízissel, vesztes török háborúval. A társadalmi rend megbomlását követő cselekvések a tervektől az ámokfutásig, a szolidaritás hiányától az együttműködés kényszerének felismeréséig terjedtek. A korszak forró pontjai a lázas helyeket jelölték ki a Habsburg Birodalom testén. Több diplomáciai kudarc és katonai vereség után úgy tűnt, a birodalom az összeomlás szélére került. A cselekvés ingája érdekcsoportok szerint hol itt, hol ott adott mozgásteret a korrekcióra. A vámpírpánik keltette rémület felszámolása Morvaországban, a kétes kimenetelű vámpírvadászat a pestistől sújtott Temesi bánságban, a horvátországi, a magyarországi és az erdélyi boszorkányüldözések mérséklése az 1750-es évek végén, majd a galíciai határszél vérvádakkal terhelt félelmeinek kezelése az 1760-as években, mind mérlegen volt a krízises években. Mária Terézia - majd negyvenéves uralkodását követően - egy revitalizált birodalmat hagyott maga után. Hatékonyabb, az abszolút államtól a produktív állam irányába elmozduló igazgatási rendszert épített ki, megerősítette a határokat, a népesség jelentősen gyarapodott mind a születésszámban, mind a belső és a külső migrációnak köszönhetően. Lehetővé vált számára az is, hogy a Németrómai Birodalom támogatása nélkül önálló hatalom maradjon Európa közepén, ahol kiteljesedett a társadalmi béke, és megjelent a közjó iránti hivatásvágy. Utódai, követve a példáját, folytatták a birodalom reformjait, noha annak újabb megroppanásával is számolniuk kellett. A kötetet információkban gazdag melléklet, név- és tárgymutató egészíti ki, képek, grafikonok, térképek sokasága támasztja alá az elmondottakat.
|
Ár: 7500 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Peti Lehel: Krisztus ajándéka van bennünk. Pünkösdizmus moldvai román, roma és csángó közösségekben. (Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából 9.), Budapest, 2020. 164 p.
|
A tanulmánykötet Kelet-Románia egy etnikailag és felekezetileg vegyes kistérségének pünkösdi közösségeiben végzett terepmunkán alapuló vallásantropológiai kutatás eredménye. Helyszínei olyan pünkösdi közösségek, amelyek katolikus vagy keleti ortodox, azaz csángó vagy román többségű falvakban, illetve nagy számban romák által lakott településeken találhatók. A könyv e pünkösdi közösségek kialakulásának történetét, működését, rituális szerkezetét, egymáshoz fűződő viszonyait tárja fel.
|
Ár: 3000 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Pócs Éva – Vidacs Bea: Faith, Doubt and Knowledge in Religious Thinking. (Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából 10.), Budapest, 2020. 426 p.
|
This volume grows out of an international conference, entitled “Faith and Doubt” that was held in 2015 at the Department of European Ethnology and Cultural Anthropology of the University of Pécs, under the aegis of a European Research Council grant. The main goal of the conference was to approach the connections and disconnections of the relationship of doubt and faith from a variety of disciplinary, historical, and geographical perspectives. The authors belong to a wide range of disciplines from historians of antiquity and the early and high Middle Ages to scholars dealing with the early modern era and anthropologists and folklorists studying the contemporary period through field-based research.
|
Ár: 5500 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
2019
Tomisa Ilona (szerk.): Törzsökös pásztorcsaládok élete, Budapest, 2019.
|
E könyv lapjain egykori számadó juhászok vallanak életükről. Marosi Ferenc családjában generációkon át öröklődött a pásztoréletforma és tudomány, amelynek ő is mestere volt, amint az változatos életútjából kirajzolódik. Erdélyi József sok szállal kötődött a Marosi családhoz, hiszen fiatalon Marosi Ferenc édesapjának volt a bojtárja. Elbeszélései Sinka István világát idézik. Megismerhetjük belőlük az egykori uradalmi cselédek mindennapjait, a gyógyító füveket és a birkák betegségeit, a pásztorok öltözetét, valamint megelevenedik előttünk a hajdani Dél-Dunántúl betyárvilága is. Mindketten igyekeztek tisztességgel, becsülettel helytállni a történelem forgatagában. Talán nem túlzás azt mondani, hogy számos honfitársunkkal együtt ők is a hétköznapok hősei voltak.
|
Ár: 1500 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Muskovics Andrea Anna: Buda-vidék présház- és pincekultúrája (Életmód és tradíció 17.), Budapest, 2019. 268 p.
|
A mű a szerző PhD disszertációjának átdolgozott változata, amely a szőlő- és borkultúrához kötődő épített környezet múltját tárja fel levéltári írott és képi források, visszaemlékezések alapján, a társadalmi hátérrel párhuzamosan. Bemutatja a pincék, présházak formavilágát, változásait; az épületekhez kötődő társasmunkákat, a szőlőhegyi közösségi életet, a pincék környékének a funkcióváltozásait is. A kötetet igen gazdag képi anyag teszi teljessé. A téma iránt érdeklődő szakmai körök mellett a szélesebb olvasóközönség számára is ajánljuk.
|
Ár: 1500 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Hesz Ágnes – Pócs Éva (szerk.): Present and Past in the Study of Religion and Magic. (Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából 7.), Budapest, 2019. 390 p.
|
The present collection of papers is based on the proceedings of an interdisciplinary conference held in 2017. The aim of this event was to explore the complex interconnections of present and past, the interactions between contemporary research and the historical perspective.
|
Ár: 5200 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
2018
Báti Anikó: Mai menü (Életmód és tradíció 16.), Budapest, 2018.
|
A tanulmánygyűjtemény a magyar táplálkozáskultúra közelmúltját és jelenét tárgyalja. Sokszínű, de nagyon mozaikos képet nyújt a mai táplálkozáskultúráról. A téma összetettsége, a szerteágazó problémák a tanulmányok témaválasztásában is láthatóak. Az első fejezet egy társasház néhány lakójának közelmúltját, jelenét járja körül röviden, az életmódra, a tárgykultúra változásaira, a városi életmódhoz adaptálódás és a modernizáció mechanizmusára fókuszálva. A rövid leírást és elemzést egy interjú lejegyzett szövege teszi teljessé. A második fejezetben az óvodai és iskolai közétkeztetés mindennapjaiba pillanthatunk be. A harmadik fejezet a táplálkozáskultúra újszerű, alternatív megoldásait tárgyalja, az új, divatos diétákat, kitekintéssel a szélsőségekre is. A negyedik és az ötödik fejezet olyan témákat vet fel, melyek kapcsolódnak a szerző korábbi munkáihoz. A főzni tanulás folyamatában az internet jelentőségét az egyik legnépszerűbb gasztro-blog szerzőjének a munkásságán keresztül közelíti meg. Az ötödik fejezet a kenyérnek, mint alapélelmiszernek a táplálkozásban betöltött szerepét járja körül.
|
Ár: 1500 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Ispán Ágota – Magyar Zoltán – Landgraf Ildikó (szerk.): Ethno-lore XXXV. Az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének évkönyve, Budapest, 2018. Arany János életművének folklorisztikai vonatkozásai
|
Az MTA BTK Néprajztudományi Intézet Folklór Osztálya Értelmezés, hatás, utóélet: Arany János és a nép költészete címmel szervezett konferenciát 2018. október 4-én az ARANY200 programsorozat részeként. Az előadók elemezték, értelmezték Arany János költészetének, kritikusi és szerkesztői működésének folklorisztikai vonatkozásait. A rendezvényen elhangzott előadások tanulmányokká bővültek, ezek gyűjteményét tartja kezében az olvasó.
|
Ár: 3500 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Pócs Éva (szerk.): Áldozat, divináció, istenítélet. (Tanulmányok a transzcendensről IX.), Budapest, 2018. 480 p.
|
A kötet olyan vallásfenomenológiai leírásokat és problémafelvető, értelmező tanulmányokat kísérelt meg összegyűjteni, amelyek megvilágítják az áldozat, divináció és istenítélet egyes rendszereinek szerepét a különböző vallási kultúrákban, egymással való kapcsolataikat és helyüket a hivatalos és népi vallásban, valamint az európai társadalmak helyi közösségeiben, a keresztény valláson - és felekezeti variánsain - belül, és azon kívül is. Számba veszi a vallásantropológiai fogalmak interdiszciplináris megközelítésével a folklorisztika, antropológia, vallástudomány, művelődéstörténet, pszichiátria és egyéb tudományágak legújabb kutatási eredményeit e témákban.
|
Ár: 4000 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Takács György: Az én lelkemmel elfújlak. A magyarcsügési ráolvasófüzetek (Fontes Ethnlologiae Hungaricae XIII.), Budapest, 2018. 536 p.
|
A kötetben bemutatott kéziratos füzetekbe 1894 és 1933 között jegyzett le magyar és román imákat, ráolvasókat a magyarcsügési Gábor János (1870-1957). A magyar fonetikai készlettel leírt román "deszkentálásokat" torokgyík, kígyómarás, sebláz, orbánc, "lóorbánc" gyógyítására, gonoszok távoltartására és rontások visszafordítására, a magyar ráolvasókat pedig tejelvétel és rontás ellen, továbbá ijedtség eltávolítására tartották alkalmasnak. A ráolvasók némelyike szintén unikális jellegű. Amint a szerző, Takács György megállapította, ezek a 19. század gyimesi határvidékének szinkretikus vallási viszonyait idéző szövegek nem írott előképekből, hanem a helyi szájhagyományból erednek. A füzetek a csángó műveltség alfabetizmusát villantják fel: a segítségükkel betekinthetünk egy, a korabeli gyimesi vidéket ráolvasóival járó "tudományos" vernakuláris vallásosságának magyar és román néphit-elemekkel telített mélységeibe.
|
Ár: 5990 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Pócs Éva (szerk.): Népi vallás és mágia Közép-Kelet-Európában – Válogatott tanulmányok II. (Studia Ethnologica Hungarica XVIII.), Budapest, 2018. 768 p.
|
A kötet huszonnégy tanulmánya válogatás Pócs Éva 1992 és 2014 között publikált munkáiból. A szerző első, 2002-es gyűjteményes kötetéhez hasonlóan ebben is olyan tanulmányokat adott közre, amelyek mondanivalóját egészen vagy részben ma is érvényesnek tartja. Az írások a magyarság, valamint a szomszédos közép- és kelet-, délkelet-európai népek hiedelmeinek történeti kérdéseivel, európai kapcsolataival, a magyar néphit rendszerével, szimbolikájával, továbbá a halottak és különböző hiedelemlények alakját övező rítusokkal és hiedelmekkel, és ezzel karöltve a vallás lényeivel, valamint a vallásos/mágikus specialisták alakjaival és gyakorlatával is foglalkoznak.
|
Ár: 6990 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
2017
Ispán Ágota – Magyar Zoltán – Mészáros Csaba – Vargyas Gábor (szerk.): Ethno-lore XXXIV. Az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének évkönyve, Budapest, 2017. A néprajzi terepmunka kérdései 2.
|
Az MTA BTK Néprajztudományi Intézete által 2016 őszén megtartott belső műhelykonferenciát egy második, szintén terepmunka tematikájú konferencia követte 2017 februárjában, amely immár a magyar néprajztudomány más meghatározó intézményeinek előadóit is felvonultatta. E második konferencia anyagának a válogatásából – az elhangzott előadások mintegy harmadából – készült az évkönyv legújabb, immár 34. kötete.
|
Ár: 3500 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
2016
Ispán Ágota Lídia – Magyar Zoltán – Mészáros Csaba – Vargyas Gábor (szerk.): Ethno-lore XXXIII. Az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének évkönyve, Budapest, 2016. 364 p. A néprajzi terepmunka kérdései 1.
|
Az MTA BTK Néprajztudományi Intézete 2016. szeptember 22–23. között műhelykonferenciát tartott a célból, hogy az Intézetben dolgozó kutatók eltérő terepmunka tapasztalatait és módszereit csokorba szedve képet adjon arról, hogy mit gondol ma a hazai néprajzi szakma egyik, ha nem a legjelentősebb műhelye a terepmunka jelentőségéről, lehetőségeiről és jövőjéről. A kötet három fő csoportba foglalva közli a kapcsolódó tanulmányokat: Az első csoportba („A kortárs terepmunka dilemmái”) kerültek azok az írások, amelyek saját terepmunka szituációkat és kérdéseket dolgoznak fel, értelmeznek. A másik csoportba tartozó írások („Kutatástörténet és terepmunka”) elméletibb jellegű áttekintések, amelyek a terepmunka értelmezését, és felhasználását tekintik át egy-egy kutatási területen belül. A harmadik csoportot („A kutatói én és a terepmunka”) azok a tanulmányok képezik, amelyek a kutató személyes kapcsolatait és élményeit helyezik a középpontba.
|
Ár: 3500 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Karácsony-Molnár Erika: Dúsgazdagolás. Egy székelyföldi farsangi dramatikus játék (Életmód és tradíció 14.), Budapest, 2016.
|
A könyv témája egy farsangi dramatikus játék, a dúsgazdagolás. Helyszínként a szerző a székelyföldi Szentegyházát és Ditrót választotta. A néprajzi gyűjtőmunka (1995-2004) során a dúsgazdagolás minél teljesebb, a szokástárgyakra is kiterjedő változásvizsgálatát végezte el, a vonatkozó szakirodalmat is felhasználva.
|
Ár: 1500 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Mód László: Ártéri szőlőskertek az Alsó-Tisza mentén (Életmód és tradíció 15.), Budapest, 2016.
|
A könyv bemutatja az alsó-tiszai ármentesítő munkálatokat, az árterek kiosztásának körülményeit, a korábbi, 18-19. századi szőlőművelést, borkészítést a vizsgált településeken. Gerincét a 10-19. fejezetek alkotják, melyek ismertetik az ártéri szőlőkultúra kibontakozását, a szőlőskertek elhelyezkedését, külső képét, részletesen a szőlőművelés és a borkészítés technológiáját, az ártéri gyümölcstermesztést, a szőlőskertek építményeit, őrzését, a szőlőhegyi szabályzatokat, Szentesről a Kis-Tisza- szigeti gazdaságot. De a könyv éppúgy foglalkozik a szőlőskertek megközelítését biztosító kompokkal, átkelőkkel, az árvizekhez való alkalmazkodási stratégiákkal is, s bemutatja, hogy az ártéri szőlőknek milyen szerepe volt a birtokosok gazdálkodásában.
|
Ár: 1500 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
2015
Fülemile Ágnes – Ispán Ágota Lídia – Magyar Zoltán (szerk.): Ethno-lore XXXII. Az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének évkönyve, Budapest, 2015. 559 p. Az önmeghatározás és csoportelhatárolódás vizuális toposzai – Imagológiai megközelítések a néprajztudomány felől
|
A kötet keresi, hogy hogyan, milyen témákkal járulhat hozzá a „sokarcú” néprajztudomány és a folklorisztika, a vizualitással kapcsolatos tudományterületek, és az imagológiai kutatások interdiszciplináris diskurzusaihoz. Az itt megjelenő 12 tanulmány bár geográfiailag, kronológiailag és témáját tekintve szerteágazó, mégis egy laza kronológiai rendet követ. A kötet abból a szempontból rendhagyó, hogy a tanulmányok messze az átlagot meghaladóan gazdagon illusztráltak, s ez a kötet testességében is kifejeződik. A fekete-fehér szövegközi képek mellett a kötet végén az egyes cikkekhez kapcsolódóan színes mellékletek is találhatóak.
|
Ár: 3500 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Turai Tünde (szerk.): Hármas határok néprajzi értelmezésben, Budapest, 2015.
|
A rendszerváltozást követő két évtized olyan gyors változásokat hozott Kelet-Közép-Európa térségében, amelyek az országhatárok jellegét, minőségét, szerepét a legkülönfélébb módokon alakították át. Amilyen kicsi Magyarország, olyan sokszínű a határ menti világa: szinte minden szomszédjával más a kapcsolata, ami a határok mellett élő közösségek életét is nagymértékben befolyásolja. Jelen kötet főként azt vizsgálja, hogy a hármas határokon az egyes közösségekre hogyan hatott a fentiekben vázolt átrendeződés, a határ menti települések kapcsolatrendszerének milyen kulturális, társadalmi és gazdasági dimenziói vannak. A kötetet kiegészíti a Hármas határok néprajzi nézetben c. vizuálantropológiai értelmezést nyújtó könyv.
|
Ár: 1500 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Turai Tünde – Mészáros Csaba (szerk.): Hármas határok néprajzi nézetben, Budapest, 2015.
|
Ez a vizuálantropológiai értelmezést nyújtó könyv a hármas határok térségében a hármasság, a határforgalom, a gazdasági kapcsolatok és a kulturális emlékezet tematikáin keresztül mutatja be a helyben élők hétköznapi határjárási gyakorlatait, az identitásképző és -kifejező tényezőket, a gazdasági aspirációkat, a közösségszerveződés jellemző vonásait és még sok minden mást. Szervesen kapcsolódik a Hármas határok néprajzi értelmezésben c. kötethez
|
Ár: 3990 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
2014
Ispán Ágota – Magyar Zoltán (szerk.): Ethno-lore XXXI. Az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének évkönyve, Budapest, 2014.
|
A kötet tíz tanulmányt közöl ’A társadalomkutatás perspektívái és társadalmi hasznossága a 21. század elején’ témakörben.
|
Ár: 3500 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Szilágyi Miklós: Zsákmányolók és zsákmányaik (Életmód és tradíció 12.), Budapest, 2014.
|
Történeti néprajzi dolgozatok a vadászatról, vadfogásról és a természethasznosítás egyéb formáiról. Ebben a könyvben inkább a kiútkeresések, a töprengések, a kétkedések alkalmi cikkekké formálódott lenyomatai találhatóak meg.
|
Ár: 2500 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Cseh Fruzsina: A kerékgyártó mesterség múltja Magyarországon (Életmód és tradíció 13.), Budapest, 2014.
|
A szerző jelen kötetben a 13. századtól fellelhető írott, majd a későbbiekben megjelenő képi forrásokat, illetve a szakirodalmi adatokat egészíti ki a 2005 és 2012 között Tardonán, Ragályon, Kurityánban, Borsodszentgyörgyön, Kissikátorban, Tiszaigaron, Kisújszálláson, Hajdúszoboszlón, Szabadkán, Topolyán és Csantavéren gyűjtött, teljesen vagy részben megmaradt szerszámkészletek és műhelyek, a tulajdonosok életének, szakmához való viszonyának bemutatásával. A kerékgyártó kisipar történetének összefoglalásán és újabb források feltárásán túl egy mára már kihaltnak mondható mesterség emlékeit, képviselőinek tudását is szeretné rögzíteni.
|
Ár: 2500 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Szilágyi Miklós: Családtörténet két hangra (Folklór Archívum 23.), Budapest, 2014.
|
„Ő magnóval beszéltette az édesapját is, az édesanyját is, hosszú órákat töltve el velük, majd évekkel a haláluk után kettejük életút-elbeszéléséből, mellé téve saját bevezető tanulmányát, jegyzetekkel ellátva a mondandójukat, könyvet szerkesztett, ez lett a Családtörténet két hangra. Személyes vallomások a tiszafüredi parasztos vonásokkal átszőtt kispolgári életvitel és a 20. századi változó hatalmak sorsszerű találkozásáról” – írja a szerzőtől búcsúzva lánya, Szilágyi Zsófia. Ezt a kötetet tartja most kezében az olvasó.
|
Ár: 2500 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
2013
Paládi-Kovács Attila: Munkák, emberek, hiedelmek a Bódva mentén (Életmód és tradíció 11.), Budapest, 2013.
|
Az olvasó betekintést nyerhet a Bódva-mente egészének népi kultúrájába. Paládi-Kovács Attila könyve helyenként már-már lexikonszerűen praktikus, adatgazdag, és ugyanakkor mégis izgalmas történelmi olvasmány. Etnográfiai alapműve egy hagyományos és éppen ezért maradandó etnográfiai látásmódnak, az általa feltárt és értelmezett hagyományanyagnak, és emlékműve mindannak, amit a tárgyi kultúra közvetít: a múló időnek, emberi arcoknak, hétköznapi sorsoknak és rítusoknak. Megörökítve mindazon gyökereinket, melyek egy ízig-vérig tradicionális világ formájában még fellelhetők voltak a felföldi magyar nyelvterület e félreesőnek tűnő különleges szegletében: a Bódva völgyében, a hajdani Torna vármegyében. Külön erénye a kötetnek az a gazdag képmelléklet, amelyben a szerző az általa több évtizede készített, néprajztörténeti és vizuális szempontból is rendkívül érdekes, fotókból ad közre egy csokorra valót.
|
Ár: 3100 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Berta Péter – Ispán Ágota Lídia – Magyar Zoltán – Szemerkényi Ágnes (szerk.): Ethno-lore XXX. Az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének évkönyve, Budapest, 2013. 452 p. A Magyar Népköltészeti Lexikon előmunkálatairól
|
A több éve folyó népköltészeti lexikon előmunkálatai során számos kérdés merült fel, amely egy szócikk kereteinél bővebb kifejtést érdemel. A kötetben szereplő tanulmányok ezekről a kérdésekről szólnak. Egyrészt megmutatják a szerző által bejárt utat, amelynek végén megírhatta a szócikket, másrészt részletesebb ismereteket adnak néhány kevéssé kutatott népköltészeti jelenségről, valamint a lexikon írás előkészületei folyamán felmerült olyan gondolatokat fogalmaznak meg, amelyek nem férnek egy-egy szócikk keretébe. A tanulmányok után mutatványt közöl az elkészült szócikkekből.
|
Ár: 3500 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
2012
Báti Anikó – Sárkány Mihály (szerk.): Ethno-lore XXIX. Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének évkönyve, Budapest, 2012. 423 p. Modernizáció, kulturális beidegződések és ideológiák
|
Ellentmondásos gazdaság- és társadalom-átalakítási folyamatok, érdekek és nézetek, sőt világnézetek korántsem mindig adott összhangja, amelyek megítélése is ambivalens lehet. Csak úgy érdemes beszélni róluk, ha részleteiket megvilágítjuk. Erre törekednek a szerzők, akik különböző helyszíneken, nem kimondottan a modernizáció menetének tanulmányozását célzó kutatásaik során találkoztak olyan tényekkel és vélekedésekkel, amelyek eredményeit itt teszik közzé.
|
Ár: 3500 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Berta Péter (szerk.): Használtcikk-kultúrák, Budapest, 2012.
|
A kötet tanulmányai a használtcikkekhez való viszony változó társadalmi és kulturális mintáit, illetve belső dinamikáját mutatják be néhány közép-európai példa segítségével. Az olyan folyamatok elemzésén keresztül, mint a (re)szakralizálás, a kommodifikáció, a presztízsfogyasztás vagy a recycling art-termékek előállítása, a fejezetek amellett érvelnek, hogy a használtcikk-kultúrák antropológiai és szociológiai vizsgálata nemcsak a tárgyak világába enged betekintést, hanem hozzájárul a szubjektumok egymáshoz és önmagukhoz való viszonyának - identitásoknak, társadalmi és gazdasági különbségeknek stb. - a mélyebb megértéséhez is.
|
Ár: 2100 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
2011
Ispán Ágota Lídia–Magyar Zoltán (szerk.): Ethno-lore XXVIII. Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének évkönyve, Budapest, 2011. Magyar néprajztudomány a 20. század derekán. Centenáriumi néprajzi konferencia Ortutay Gyula és Tálasi István emlékére.
|
A konferenciakötet a magyar néprajztudomány kiemelkedő személyiségeinek, az akadémikus, egyetemi tanár Ortutay Gyula és Tálasi István születésének centenáriuma alkalmából íródott. Annak a magyar néprajztudománynak a megvilágítására törekszik, amelyik a 20. század derekán főként az Ő törekvéseiket, iránymutatásukat követve formálódott. Vizsgálja azt a közeget is, amelyben gondolataik hatottak és nem feledkezik meg a kortárs kutatók más felfogást képviselő eredményeiről, módszereiről sem. Főként a hazai néprajz 20. századi történetének arra a hozzávetőlegesen négy évtizedére fókuszál, amely Bátky és Györffy halálának évétől, 1939-től az 1970-es évek végéig, Ortutay haláláig (1978) és Tálasi nyugdíjba vonulásáig (1980) számítható.
|
Ár: 3200 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Benedek Katalin (szerk.): A népköltészet terített asztalánál, Budapest, 2011.
|
Benedek Elek születésének 150., halálának 80. évfordulóján, és a legnagyobb magyarországi kutatójának, Kovács Ágnes születésének 90. évfordulóján 2009. december 4-5-én az MTA NKI Folklór Osztálya valamennyi tagja részvételével, Benedek Katalin és Püski Anikó által szervezett nemzetközi emlékülésre került sor a Petőfi Irodalmi Múzeum konferencia termében az „Egyszervolt, hol nem volt…” c. kiállításához csatlakozóan. Ez a kötet az emlékülés és az abból kinövő kutatások eredményeinek tanulmánykötetté formált összefoglalását nyújtja.
|
Ár: 1600 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Borsos Balázs: A magyar népi kultúra regionális struktúrája I–II., Budapest, 2011.
|
A mű a szó klasszikus értelmében vett kézikönyv, amely a magyarságot jellemző rendkívül gazdag táji, műveltségbeli tagoltságról szerzett eddigi ismereteinket igazolja, esetleg cáfolja vagy pontosítja. Nem könnyű strandolvasmány, vagy regény, amelyet elejétől végéig, betűről betűre olvas el az ember, hanem - az elméleti, módszertani fejezetek mellett - egy hatalmas áttekintés, amely segít bennünket eligazodni a kultúraszerveződés bonyolult térbeli alakzatai közt, egyszerűbben fogalmazva: ki-ki utánanézhet benne, hogy létezik-e Palócföld, meddig tart Kalotaszeg, hol húzódik Göcsej határa, vagy hogy melyik kulturális kisrégióba tartozik szülőfaluja.
|
Ár: 4000 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Szilágyi Miklós: Finesszel köll élni (Folklór Archívum 22.), Budapest, 2011.
|
Éhezés és orosz front, meglógás és hazatérés, katonaszökevény-sors és hátországi életmód, szerencse és hadisérülés, valóságmese és megélt valóság váltakoznak sztorikon belül és a történetek között is. Sebesülés és civil lét, hátország és segítség, jótétemények és kudarcok, együttérzés és szenvtelenség, pusztító véletlen és emberi elvakultság tarolása oldalak tucatjain át – ha folklór, ha öregmese, ha emlék, ha örökség, mindegy is. Átélt világok, sebesülések és kiszolgáltatottságok, cselezések és vigéckedések, bajtársiasságok és fájdalmak hömpölygése akkor is, tehát a kollektív emlékezet része. A szerző öt nagyobb tematikus fejezetbe foglalva adja közre e magnós interjúkra épülő gyűjteményét.
|
Ár: 1600 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
2010
Berta Péter (szerk.): Ethno-lore XXVII. Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének évkönyve, Budapest, 2010.
|
A kötetben a következő témakörökben olvasható tizenegy tanulmány neves kutatók tollából: Lelkipásztori hatalom és vizuális kultúra a 18. században; Tárgyak által konstruált történelem; Folklór: recepció és panteonizáció; Baskíria, Tuva, Mongólia – vallási specialisták és globalizáció.
|
Ár: 3200 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Bali János – Báti Anikó – Kiss Réka (szerk.): Inde Aurum – Inde Vinum – Inde Salutem Paládi Kovács Attila 70. születésnapjára, Budapest, 2010.
|
Inde Aurum – Inde Vinum – Inde Salutem vagyis: Innen az arany – innen a bor – innen az egészség! E kulcsszavakkal jellemzi Magyarországot egy 18. századi allegorikus ábrázolás. Ennek jegyében gyűjtötték csokorba s adták közre jelen kötetben tisztelgő tanulmányaikat közvetlen munkatársai, tanítványai Paládi-Kovács Attila akadémikus 70. születésnapján, aki egész életében a magyarországi földművelő- és munkáskultúrát kutatta – innen tehát a megtermelt bor és a kibányászott arany.
|
Ár: 4200 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Szemerkényi Ágnes (szerk.): Folklór és nyelv, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010.
|
A Folklór a magyar művelődés-történetben sorozat ötödik kötete a Folklór és nyelv. A kötetben nyelvészek, történészek, irodalomtörténészek, folkloristák és egy pszichológus tanulmányai olvashatók a következő témakörökben: Népnyelv, nyelvtan, folklórműfajok; Folklór és nyelvhasználat; Szóbeli folklór írott megjelenése a 18-20. században; Hiedelem, vallás a szóbeli és az írott hagyományban; A 20. századi beszélt nyelv, mint a történeti kutatás tárgya; Kitekintés. A tanulmányok között található képek a feliratos népköltészet szép példáit ábrázolják. A tárgyak Holló Valéria és Szegedy-Maszák György gyűjteményéből származnak.
|
Ár: 3400 Ft
|
Tartalomjegyzék
|
Gulyás Judit: Mert ha írunk népdalt, miért ne népmesét? A népmese az 1840-es évek magyar irodalmában. (Néprajzi Tanulmányok), Budapest, 2010. 352 p.
|
A kötet azt a kérdést vizsgálja, hogy a reformkori magyar kultúrában, a népköltészet és az irodalom egyre intenzívebb kölcsönhatásának időszakában milyen kísérleteket tettek az elit kultúra bizonyos képviselői arra nézvést, hogy egy addig elsősorban a szóbeliségben hagyományozódó narratív műfajt, a tündérmesét beillesszék a nemzeti irodalom műfaji rendszerébe. Az ún. népies költők egy részének az 1840-es évek közepén Petőfi által létrehozott (majd felszámolt), az irodalomtörténeti emlékezet számára érzékelhetővé tett „triumvirátusa", vagyis Petőfi Sándor, Tompa Mihály és Arany János 1845 és 1847 között, három év leforgása alatt jelentetett meg olyan elbeszélő költeményeket, amelyekhez a népmese vagy a népmonda szerzői műfajmegjelölést társították (János vitéz; Népregék, népmondák; Rózsa és Ibolya). A kötet e három mű keletkezéstörténetét és 19. századi fogadtatását próbálja meg dokumentálni. Ezen túlmenően a magyar mesekutatás történetét áttekintve a korai magyar mesekéziratok és mesekiadások kapcsán foglalkozik a népmese és az irodalmi mese viszonyáról kialakított képzetek problematikus voltával, a szóbeliség és az írásbeliség közötti médiumváltás következményeivel, valamint a textualizációs eljárások és a hitelesség kérdésének összefüggéseivel.
|
Ár: 3200 Ft
|
Tartalomjegyzék
|