• Pályázat címe: Regulyversum – Reguly Antal hagyatékának közzététele
• Futamideje: 2021. 11. 01. – 2024. 10. 31.
• Vezető kutató: Ruttkay-Miklián Eszter, HUN-REN BTK NTI Etnológiai Osztály
• Pályázat típusa: NKFIH K
• Támogató/finanszírozó szervezet: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
• Projekt száma/azonosítója: K 143962

Reguly Antal (1819–1858) zirci születésű tudós, a finnugor népek közötti kutatás úttörője alapvető kutatásokat végzett. Finnországban, Lappföldön, az Urálon túl, majd a Volga-vidéki népek között nyelvi és folklóranyagokat gyűjtött, néprajzi jegyzeteket készített, térképet rajzolt. Mintegy 10 éves utazása során mindent a tudományos megismerésnek rendelt alá: egészségét nem kímélve, anyagi gondoktól sújtva végezte kutatásait. Feljegyzéseinek jelentős része fordítás és magyarázat nélkül maradt az utókorra, hiszen 39 évesen Reguly Antal váratlanul meghalt. Hagyatékának jelentős részét a mai napig nem adták ki. Jelen projekt a kéziratok közül az egodokumentumokra, azaz Reguly naplóira és a levelezésére koncentrál.

A kutatás Reguly Antal hagyatékának feltérképezésével, rendszerezésével kezdődött, és a leltár önmagában is értéket képvisel. Ez – természetesen megfelelő magyarázatokkal – alapjául szolgál annak a dokumentációnak, amely Reguly Antal szellemi hagyatékának nemzetközi elismertetésére irányul az UNESCO Világemlékezet programján keresztül. A hagyaték rendszerezésének állományvédelmi következményei is vannak: a projekt során a feldolgozásra kerülő kéziratos anyagot digitalizálják az MTA KIK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében. A források zöme ugyanis ott, valamint a Néprajzi Múzeumban található.

A munkafolyamat legfontosabb elemei a kéziratok transzliterálása, fordítása és jegyzetelése. A feldolgozott kéziratokhoz egységes rendszerben metaadatok készülnek, amelyek segítségével a készülő honlapon (és a mögötte álló adatbázisban) keresni, rendszerezni lehet.

A gyűjtemény egységes rendszerben öleli fel mind a soha ki nem adott, mind a fordításban, részletekben megjelent írásokat is. Bemutatja a Reguly által létrehozott tárgygyűjteményt és a tudós térképészeti, valamint antropológiai munkásságát is. A közzététel segít a kutató életművének megismertetésében itthon és külföldön, valamint megalapozza az életpálya feltérképezését, értékelését. Reguly munkássága a magyar tudományosságon túl is érdeklődésre tart számot, hiszen a tanulmányozott népek szemszögéből Reguly gyakran az első kutató volt, aki szakszerű kutatást végzett közöttük, így a honlap a források nyelvét megőrizve magyar, német és orosz nyelven készül.

A projekt végeredményeként a Reguly hagyaték hozzáférhetővé válik egy többnyelvű honlapon, és a kutatás eredményei publikációk, kiállítások formájában is megjelennek.

• Pályázat címe: A gyermek-közétkeztetés társadalmi beágyazottsága. Kérdések és lehetőségek
• Futamideje: 2018. 09. 01. – 2024. 08. 31.
• Vezető kutató: Báti Anikó, HUN-REN BTK NTI Történeti Néprajzi Osztály
• Pályázat típusa: NKFIH K
• Támogató/finanszírozó szervezet: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
• Projekt száma/azonosítója: K 128925

A menza fontos szerepet játszik az egészségtudatos táplálkozási szokások kialakításában, a betegségek megelőzésében. A célok megvalósításához látni kell, hogy a fogyasztók milyen preferenciákkal, otthoni étkezési szokásokkal, előzetes tapasztalatokkal lépnek be az iskolai ebédlőkbe; továbbá hogyan zajlanak az étkezések, az iskola hogyan építi be a táplálkozást az oktatás és szocializáció, nevelés rendjébe. A kutatás ezekre a kérdésekre keresi a választ egy Magyarországon újdonságnak számító megközelítésmóddal, a néprajzi táplálkozáskutatás (a BTK Néprajztudományi Intézet) és a dietetika (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, Nemzeti Népegészségügyi Központ) eszközeivel.

A projekt célja, hogy összetett képet alkosson a menzák mindennapjairól a fogyasztók szemszögéből. Az interdiszciplináris megközelítésmód révén a közétkeztetés olyan területei is reflektorfénybe kerülnek, amelyek nagymértékben befolyásolják a közétkeztetés sikerességét, elfogadottságát.

Menzai életkép. Fotó: Nickel Vira Réka

A kutatók szakértői mintavétellel kilenc település általános iskoláit vonták be a munkálatokba. A főváros mellett megyeszékhelyek és kisebb városok, falvak eltérő fenntartású intézményeiben zajlott a terepmunka. A gyermekek, szüleik, a tanárok és a konyhai dolgozók is adatközlők voltak. Közel 4000 kérdőív, interjúk, fotók és megfigyelési feljegyzések adják az alapját az elemzéseknek, amelyek nem csak a menzáról, de a mai táplálkozási szokásokról is árnyalt képet mutatnak. Ahol mód van rá, ott a menza múltját is a vizsgálat körébe vonták levéltári források, illetve a település idősebb generációjának táplálkozásra vonatkozó visszaemlékezései segítségével.

Fókuszcsoportos beszélgetés a terepen. Fotó: Juhász Katalin

A kutatás elsődleges eredményei lokális szinten világítanak rá a menzák helyzetére. Ezeket a meglátásokat a kutatók visszacsatolták, visszacsatolják az iskolák, a szülők és a fenntartók, önkormányzatok felé. Van, ahol ezek nyomán dolgozták ki a főzőkonyha és a menza működtetésének tervét. A kutatás legnagyobb sikere az, hogy a vizsgálat anyagának tanulságai a legmagasabb szintű döntéshozók elé kerültek, hozzájárulva a közétkeztetés országos megújításához. A kutatócsoport által képviselt néprajzi látásmód megjelent a menzáról szóló szakmai gondolkodásmódban, amint ezt számos rendezvény, így az élelmezésvezetők szakmai szervezeteinek programjai, vagy a közétkeztetési szakácsverseny kerekasztal-beszélgetése is tükrözi.

Báti Anikó előadása a Közétkeztetési szakácsversenyen, 2024. Fotó: Miháldy Kinga

A kutatócsoport konferenciát szervezett, amelynek az anyagát publikálták. A Menzadimenziók című kötet a dietetikus-képzésben és a közétkeztetési élelmezésvezető-képzésben is megjelent tankönyvként. A kötet anyagát angol nyelven is közzé tették az Acta Ethnographica Hungarica folyóiratban. A kutatás tanulságairól számos hazai és nemzetközi rendezvényen beszámoltak, így egy nemzetközi, Norvégiában megrendezett, etnográfiai fókuszú, menza tematikájú konferencián is, további szakmai kapcsolatokat építve. Nagy sikerrel megvalósítottak egy közétkeztetés tematikájú kiállítást a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeummal együttműködésben.

• Pályázat címe: Néphit, népi vallás, mentalitás, 16–21. század: digitális adatbázisok, enciklopédikus összefoglalások
• Futamideje: 2019. 12. 01 – 2025. 06. 30.
• Vezető kutató: Pócs Éva
• Pályázat típusa: OTKA Kutatói kiválósági program
• Támogató/finanszírozó szervezet: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
• Projekt azonosítója: NKFI K 132535

A kutatás célja a népi vallás, néphit és mentalitás vizsgálata, interdiszciplináris megközelítéssel. A központi kérdések részint a népi vallás jellemzőivel, valamint a vallás normatív szerepével kapcsolatosak, részint a vernakuláris vallás változásaival a falusi mikrotársadalmakban a kora újkortól a jelenkorig, a felvilágosodás korától a modern kori falusi közösségekben végbement szekularizációs, modernizációs folyamatokig.

A kutatási kérdések egyrészt a teljes vallási mezőre vonatkoznak, másrészt egy bizonyos kulcs-tematikát érintenek (szentkultusz, szakrális kommunikáció, boszorkányság, demonológia, vallásos folklórműfajok), és egyaránt vonatkoznak a múltra és jelenre, valamint a változatos társadalmi környezetre.

A projekt másik célkitűzése az előző projektek keretében létrehozott, mintegy 160 000 adatot tartalmazó, történeti illetve jelenkori cédula-archívumok és digitális adatbázisok (Magyarországi boszorkányperek digitális adatbázisa, Néphit és népi vallás archívuma és digitális adatbázisa) bővítése az ezredforduló óta gyűjtött adatokkal, valamint új alrendszerek létrehozása (Magyar ráolvasások digitális adatbázisa; Aitiologikus mondák digitális adatbázisa), továbbá az adatbázisok technikai továbbfejlesztése és publikussá tétele.

A kutatási módszerek történeti antropológiai mélyfúrásoktól és esetelemzésektől a hosszú terepmunkán alapuló antropológiai vizsgálatokig, szövegfolklorisztikai elemzésekig és a vallási jelenségek és hiedelmek közép-délkelet-európai összehasonlító vizsgálataiig terjednek. Fontos módszertani elv a komplexitás: a történettudomány, vallástudomány, antropológia és folklorisztika közös munkája, valamint a kortárs jelenségek antropológiai szemléletű vizsgálatának és a történeti aspektusú kutatásoknak az együttes alkalmazása egy-egy kulcstéma kapcsán. 

Várható eredmények: 20 könyv és mintegy 60 cikk (magyar és angol nyelven), egy 160 000 adatot tartalmazó cédula-archívum és négy, összesen mintegy 200 000 adatot tartalmazó digitális adatbázis.

Relevanciája: A kutatás figyelembe veszi a vizsgált jelenségek társadalmi kontextusát és funkcióját, európai kapcsolatait, a modernkori közép-kelet-európai társadalmakban végbemenő kulturális és szociális folyamatokat. Ezért fontos lehet a jelenben végbemenő szociális és kulturális folyamatok és válságok jobb megértéséhez. 

Nemzetközi beágyazottság: Minden kutatás a kortárs európai áramlatokhoz kapcsolódik (személyes kapcsolatok, konkrét kutatási együttműködések a ljubljanai, zágrábi, belgrádi, kolozsvári, bukaresti, szentpétervári, turkui, amsterdami, brüsszeli, londoni egyetemekkel, kutatóintézetekkel; kölcsönös részvétel kutatási projektekben, konferenciákon, könyvkiadásban, publikációk külföldi tanulmánykötetekben, folyóiratokban stb.).