A Néprajztudományi Intézet bemutatása

A Magyar Tudományos Akadémia által 1967-ben alapított Néprajztudományi Intézet Magyarország legjelentősebb, vezető szaktudományos műhelye, amely az etnográfia, a folklorisztika, a történeti néprajz, az etnológia, az antropológia és etnoökológia területén számos témában végez kiemelkedő szintű jelenkutató, történeti és összehasonlító vizsgálatokat az országban, a régióban és Európán kívüli területeken.

Jelenleg az intézet a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont részeként működik.

Küldetésnyilatkozat

A néprajztudomány tág társadalmi bázissal rendelkezik, alkalmazott haszna számos területen megmutatkozik. Kiemelkedő szerepe van a helyi értékek felmutatásában, a regionális és lokális kulturális örökség meghatározásában, a nemzeti kultúra és identitás formálásában, a globalizációs folyamatok helyi hatásainak megértésében, a transzkulturális kommunikáció elősegítésében, a helyi hangok „megszólaltatásában”, a lokalitás, valamint a kulturális és ökológiai sokszínűség megőrzését célzó törekvések és revival mozgalmak tudásbázisának megteremtésében.

A Néprajtudományi Intézet szakterületének központi intézményeként tág kapcsolatrendszerrel rendelkezik, számos hazai és külföldi kutatóhellyel, múzeummal, tanszékkel működik együtt, kezdeményez közös projekteket. Munkatársai meghatározó részt vállalnak a hazai néprajztudomány működtetésében, a szakmai testületek irányításában, a tudományos minősítésben.

Kézikönyvei, könyvsorozatai, rendszeresen megjelenő évkönyve, az Ethno-Lore, valamint tudományos rendezvényei teret adnak az új kutatási eredmények megvitatásának és közzétételének. Az Acta Ethnographica Hungarica angol nyelvű akadémiai folyóirat szerkesztőségi munkálatait is az intézet munkatársai végzik.

Mindezek teszik alkalmassá a kutatóhelyet, hogy alapítása óta égisze alatt szülessenek meg a tudományszak összefoglaló munkái. E számottevő tudományos potenciál – amely a nagy szakmai vállalkozásokhoz elengedhetetlen – egyben nemzetközi szinten versenyképes kutatási kapacitást jelent a tudományszak külföldi vezető intézményeinek mezőnyében is.

A Néprajztudományi Intézet fő feladatai:

A magyar nép, valamint a Magyarországon élő népek kultúrájának és társadalmának vizsgálata, a változások nyomon követése, a szomszéd népekhez fűződő kapcsolatok feltárása. Néprajzi terepmunkára épülő társadalomnéprajzi vizsgálatok végzése földrajzilag és típusaiban eltérő helyi közösségekben különösen olyan témákban, mint az együttműködés és a fenntartható fejlődés kihívásai, a vidékiség mai formái különböző régiókban, a társadalomkutatás perspektívái és társadalmi hasznossága a 21. században.
A nemzeti kulturális örökség részét alkotó magyar és nem magyar paraszti kultúra, a lokális és regionális közösségek társadalmának és kultúrájának történeti kutatása. Az agrár- és ipari társadalom átalakulásának vizsgálata a Kárpát-medencében történeti kontextusban. Történeti és vizuális forrásfeltárás a társadalomtörténet, az anyagi kultúra, az életmód, a hitélet és az egyháztörténet különböző témáiban. Olyan témák kutatása, mint a magyar népművészet korszakai, jelenségei, a Kárpát-medence népművészeti ihletésű kortárs tárgyalkotó művészete.
A magyar folklór történeti és kortárs jelenségeinek gyűjtése, feltárása, rendszerezése, közreadása és kutatása nemzetközi összefüggésben. A magyar népköltészet, a népi vallásosság, a hiedelmek, a szokások, az ünnepek és a folklórhagyományozódás jellemzőinek értelmezése folklorisztikai gyűjtések és a 19-21. századi folklór-szövegkorpusz alapján.
A nem európai közösségek szinkron és történeti vizsgálata, különös tekintettel azokra a területekre, társadalmakra és hagyományokra, amelyek a magyarság etnikai formálódásában szerephez jutottak. Emellett kiemelt feladat a kulturális és szociálantropológia tudománytörténeti és elméleti-módszertani kérdéseinek vizsgálata, a nemzetközi antropológiai szakirodalom hazai közvetítése és feldolgozása.
A néprajztudomány kézikönyveinek: Magyar Népköltészeti Lexikon, angol nyelvű nemzetközi folyóiratának: Acta Ethnographica Hungarica, az intézet évkönyvének, az Ethno-Lore-nak és sorozatainak szerkesztése, megjelentetése.
A hazai és külföldi néprajzi intézményekkel való kapcsolattartás, konferenciák, műhelyviták szervezése, valamint a nemzetközi kutatási programokba való bekapcsolódás.
Aktív szerepvállalás a tudománynépszerűsítésben, zsűrizés, szakmai tanácsadás, felkészítés, szakmai kiállítások rendezése, könyvbemutatók, ismeretterjesztő előadások szervezése, szakmai véleményezés a Népművészet Mestere és a Népművészet Ifjú Mestere cím, valamint a népi iparművészeti minősítés odaítélése kapcsán.