Ament-Kovács Bence – Eitler Ágnes (szerk.): Örökségképzés, kulturális emlékezet, identitás. 25–162. Budapest: BTK Néprajztudományi Intézet, 2023 |
Ágnes Fülemile: The Kalotaszeg Tower Motif as an Iconic Architectural Symbol |
Abstract: Kalotaszeg is one of the most iconic ethnographic landscapes of the Carpathian Basin, with a significant artistic and scientific representation and an elevated place in public thinking. The “image” of the region is the result of a complex symbolization process that has been ongoing for over a century. This study highlights a specific formal element in the wide-ranging topic of Kalotaszeg’s influence on Hungarian national architecture. Focusing on the iconography of |
Kulcsszavak: négy fiatornyos, harangházas, ácsolt faszerkezetű torony, vernakuláris faépítészet, építészeti ikonográfia, nemzeti stílus keresése, Kalotaszeg tájegység, református templomi építészet |
Keywords: four-turreted tower, vernacular wooden architecture, architectural iconography, search for national style, Kalotaszeg region, Reformed Presbyterian church architecture |
Báti Anikó (szerk.): Menzadimenziók. A gyermek-közétkeztetés társadalmi beágyazottsága. (Néprajztudományi Könyvtár 2.) Budapest: BTK Néprajztudományi Intézet, 2023. 51–171. p. |
Kelemen Katalin: „Menzapiac”. A kereslet és a kínálat tipikus jellemzői |
Abstract: This study examines the practice of children’s catering from an economic perspective, since the production and consumption of food is also an economic activity. In this approach, we focus on which institutions help or hinder efficiency, by which we mean the effort of an economic actor to create the greatest possible prosperity from the available (scarce) resources. Providing public catering for children – due to social considerations – is an obligation of local governments defined by law, where efficiency must also be combined with social considerations. In our thesis, we review the “dispensation mechanisms” of children’s catering as a public service, first examining the most important factors that determine the magnitude of the demand for children’s public catering, and then those that influence the supply. |
Kulcsszavak: gazdaságszociológia, társadalmi kontextus, beágyazottság, vállalkozók és vállalkozások |
Keywords: sociology of economics, social context, embeddedness, entrepreneurs and enterprises |
A program az immár több évtizedes közös magyar−mongol kutatási együttműködésre alapozva folytatja a korábban megkezdett etnológiai, folklorisztikai, történeti, vallás- és társadalomtörténeti kutatásokat, amelyek az utóbbi években kiegészültek tudománytörténeti vonatkozású témákkal is.
Sámán szertartás után. Fotó: Szilágyi Zsolt (2022., Ulánbátor)
A projekt résztvevői interdiszciplináris kutatási megközelítéssel vizsgálják a mai mongol nomádok szellemi kultúráját, hagyományos műveltségét, folklórját és hitvilágát, a modernizáció és a globalizáció kihívásaira adott kulturális válaszaikat, az egyes témákhoz és tudományterületekhez köthető módszertannal. Az elsődleges források gyűjtése érdekében archívumi kutatásokat végeznek hazai és mongol közgyűjteményekben (Magyar Tudományos Akadémia, Néprajzi Múzeum, HUN-REN BTK NTI Adattár, Dzsingisz Kán Nemzeti Múzeum, Mongol Állami Levéltár stb.). Terepmunkát folytatnak Mongóliában hagyományos és új terepeken.
Interjú a lámával. Fotó: Szilágyi Zsolt (2022., Mörön)
A programban meghatározó szerepet játszik a kutatócsere, aminek köszönhetően a résztvevő kutatók előadásokat tarthatnak a partner-intézetekben, hazai és nemzetközi tudományos fórumokon, illetve magyar, mongol és más külföldi (kínai, kazah) egyetemeken és tudományos műhelyekben. Az együttműködés fontos eredménye az a tudástranszfer, amely egyrészt lehetőséget nyújt a hazai kutatásmódszertan, kutatási infrastruktúra és intézményi rendszer tapasztalatainak átadására, másrészt a vizsgált térségben zajló kulturális, társadalmi változások megismerésérére.
A belső- és kelet-ázsiai térség gazdasági, politikai jelentősége az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekszik. Az egyértelmű kínai dominancia mellett az adott terület országai önállóan is egyre fontosabb szerepet játszanak az átalakuló nemzetközi közegben. Mongólia tudatosan törekszik arra, hogy közvetlen szomszédjai mellett a távolabbi országokkal, gazdasági régiókkal is szoros politikai, gazdasági, kulturális/oktatási együttműködést építsen ki. Jelentős kapcsolatai vannak az Európai Unióval, amely felé hazánk az egyik legszorosabb köteléket jelenti, és ez a kapocs a magyar kormány keleti nyitás politikájának keretében még hangsúlyosabbá vált.
Mai mongol nyári szállás. Fotó: Szilágyi Zsolt (2022., Mörön)
A benyújtott kutatási téma jelentős nemzetközi érdeklődésre tart számot, és a tervezett projekt nem csupán a két ország kulturális és tudományos kapcsolatainak fejlődését, sikeres megvalósulását segíti elő, hanem közelebb visz a belső-ázsiai társadalomtudományi kutatások megismeréséhez is. A projekt nemzetközi jelentőségét jól bizonyítja, hogy az itt végzett kutatások egyes szakaszait korábban támogatta már többek között a British Academy Arnold Stein Exploration Fund, a British Library, a Chiang-ching Kuo Foundation is.
A programban közreműködő magyar és kínai kutatók több mint másfél évtizede szoros együttműködésben végeznek kutatásokat Kína, Dél-Szibéria, továbbá Belső- és Közép-Ázsia török, mongol és mandzsu-tunguz nyelvű népei között. Kutatási témáik a folklorisztika, az etnológia, a történeti, vallás- és társadalomtörténeti kutatás területeit ölelik fel.
A projekt résztvevői az elsődleges források gyűjtése érdekében terepmunkát folytatnak a belső-mongol területeken – elsősorban a középső és az északkeleti régióban –, illetve Qinghaiban, Gansuban, Heilongjiang, Jilin és Liaoning tartományokban, hogy vizsgálják Észak-Kína altaji nyelvközösséghez tartozó kisebbségeinek szellemi kultúráját, hagyományos műveltségét, folklórját és hitvilágát, a modernizáció és a globalizáció kihívásaira adott kulturális válaszaikat.
A programban meghatározó szerepet játszik a kutatócsere, aminek köszönhetően a résztvevő kutatók előadásokat tarthatnak a partnerintézetekben, hazai és nemzetközi tudományos fórumokon, illetve magyar, kínai és más külföldi (mongol, kazah) egyetemeken és tudományos műhelyekben. A bilaterális együttműködés kiemelt eredménye a két partnerintézet által 2019-ben alapított Studies on Cultures along the Silk Road című tudományos folyóirat, amelyhez éves rendszerességgel szervezett konferenciák is kapcsolódnak.
Kína a 2013-ban bejelentett Új Selyemút programjában jelentős hangsúlyt fektet a kulturális kapcsolatok fejlesztésére, így kiemelt figyelmet fordít a Selyemút mentén élő népek hagyományos kultúrájának vizsgálatára is. Ennek oka, hogy az országban zajló gazdasági, társadalmi folyamatok új kontextusba helyezik a kisebbségek nemzetépítésben játszott szerepét. A Selyemút mentén élő népekre irányuló figyelem miatt van kiemelt jelentősége annak, hogy minden rendelkezésre álló lehetőséget kihasználva csatlakozzunk ezekhez a kutatásokhoz, és dolgozzunk a kínai-magyar tudományos együttműködés sikerén.
A benyújtott kutatási téma jelentős nemzetközi érdeklődésre tart számot, és a tervezett projekt nem csupán a két ország kulturális és tudományos kapcsolatainak fejlődését, sikeres megvalósulását segíti elő, hanem közelebb visz a kínai társadalomtudományi kutatások megismeréséhez is.
Ament-Kovács Bence – Eitler Ágnes (szerk.): Örökségképzés, kulturális emlékezet, identitás. 7–23. Budapest: BTK Néprajztudományi Intézet, 2023. |
Bence Ament-Kovács – Ágnes Eitler: Heritage in the Making: Regimes and Canons, Sites ans Actors |
Abstract: The making of heritage is a complex contemporary process that permeates society from the normative contexts of the global as well as national level to local communities. It enters extremely various sites, since it is both part of rural and urban life-worlds, and it is present in the institutional spaces of museums. Cultural elements that have been extracted from their former contexts and transformed into heritage are no less diverse. The symbolic valorization effects on cultural phenomena of quite different historical periods, depending on the regional and local contexts of heritage-making. The prestige (acceptance or rejection) and meanings of the legacy of certain periods, the relationship to tradition, as well as the ways in which ‘authenticity’ are interpreted are products of a constant re-defining process led by diverse social actors such as members of local communities, cultural brokers, and experts. These positions often represent intertwining roles (researcher, expert, mediator, active or passive local actors), that are difficult to distinguish from one another in the various situations in which heritage-making can be researched empirically |
Kulcsszavak: örökségesítés, örökséglista, határképzés, lokalitás, regionalitás, forrásközösség |
Keywords: heritage-making, heritage inventories, border-making, locality, regionality, source community |
5. oldal / 7