Borbély Sándor – Ispán Ágota Lídia:
Örökség, globalizáció és lokalitás
Cseh Fruzsina:
Lokális tárgyalkotás mint nemzeti örökség.
Az örökségképzés stratégiái a höveji varrott
csipke és a szegedi papucs példáján
Eitler Ágnes:
Egy örökségelem története és kontextualizációs
lehetőségei. Az Ecseri lakodalmas
Báti Anikó – Juhász Katalin – Zentai Andrea – Vargha Anita:
Szlovák hagyományrekonstrukció és
örökségesítés Csömörön
Várkonyi-Nickel Réka – Greiner Erika – Varga-Nagy Veronika:
Hagyomány, globalizáció, előírás.
A gyermek közétkeztetés társadalomformáló
szerepének vizsgálata a XX. században
Mészáros Csaba:
A táj statikus és dinamikus szemlélete az
örökségesítési folyamatok tükrében
Ispán Ágota Lídia:
Az Őrség változó imázsa.
Szocialista modernizáció és természetvédele
Borbély Sándor:
A diszfunkcionális ukrán nemzetállam informális
alapjai – glokális életvezetési stratégiák
Kárpátalján a rendszerváltás után
Babai Dániel ‒ Ulicsni Viktor ‒ Biró Marianna ‒ Juhász Erika ‒ Molnár Zsolt:
„Az emberek nem tudják miféle. Még emlékezet
se volt róluk!”
Természetismeret-szerzési mechanizmusok
egy visszatelepített ökoszisztéma-mérnök faj
(eurázsiai hód – Castor fiber) kapcsán
Sárközi Ildikó Gyöngyvér:
Hová lettek a babonák?
A kínai sibék Sirin mamába vetett hitének
örökségesítése glokális kihívások és nemzeti
érdekek keresztútján
Szilágyi Zsolt:
Egy 20. századi mongol diktátor, Khorloogiin
Choibalsan reprezentációja.
A mongol emlékezetpolitika mint konstrukció
Domokos Mariann:
A bátyjait kereső lány-típus (ATU 451) a 19. századi
populáris olvasmányokban és a szóbeliségben
Nagy Károly Zsolt:
„A kálvinizmus (…) a legelső és legkiválóbb
forrása az európai demokratikus
átalakulásoknak.”
A haladás-eszme változása a magyar református
identitás transzformációinak folyamataiban
