Új sorozat a Facebook-on terjedő folklórjelenségekről a koronavírus témájában

Új sorozat a Facebook-on terjedő folklórjelenségekről a koronavírus témájában

A Folklór Osztály felkérésére Csörsz Rumen István (BTK ITI) ismertette a Kézíráskataszter, a Magyarországi Populáris Nyomtatványok, illetve az Írói és Tudóslevelezés elnevezésű adatbázisok működését.

Napjainkban újra megjelent a házi kenyér az ételkínálatban. Most úgy tűnik, újabb lendületet vett az otthoni kenyérsütés: az interneten számos formában olvashatók a dagasztás, a kovászkészítés titkai, receptek a szódakenyértől az élesztős kelt tésztán át az öregtésztáig. A hagyományos belenevelődés helyett a blogokból tanulhatóak újra az elfelejtett technikák.

Amikor Keresztes Szent János (1542–1591) írásba foglalta a sokak által azóta is gyakran idézett intelmét, miszerint: „Soha ne elégedj meg azzal, amit megértesz Istenből, hanem csak azzal, amit nem tudsz felfogni belőle!”, aligha gondolt arra, hogy szavai a kutatómunkára is értelmezhetőek. Felszólítása különösen elgondolkoztató a kultúra kutatásával foglalkozó tudományszak számára.

Miért kommunikálunk humorosan a járványról? Ismert jelenség, hogy a félelmet „gyógyítja”, vagy legalábbis kezelhetővé teszi az, ha kinevetjük, nevetségessé tesszük a veszélyt – ezáltal szimbolikusan legyőzzük.