2023. november 30-án a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében, a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet Társadalomnéprajzi Osztálya, valamint az MTA Lendület Etnoökológiai Kutatócsoport közös szervezésében került sor a Társadalmi és ökológiai kihívások – Leleményes megoldások című konferenciára.
A rendezvényt Balogh Balázs, a BTK főigazgatója és az NTI igazgatója nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a szakmai nap részeként bemutatásra kerülő filmek, az intézet évkönyve, az előadások, valamint a programot záró kerekasztal-beszélgetés is abból az utóbbi években végzett munkából kíván ízelítőt nyújtani, amely a társadalmi és ökológiai kihívásokra, valamint a válsághelyzetekre adott leleményes válaszokat, megoldásokat, az egyének, családok, kisebb-nagyobb közösségek, társadalmi csoportok és rendszerek rezilienciáját vette górcső alá a Kárpát-medence különböző tájegységein. A jelenkori, de a történeti perspektívát sem mellőző témák, a különböző formákban megvalósult eredmények, az esettanulmányok mindegyike azt mutatja, hogy az átalakulás, változás, ellenállás, alkalmazkodás, rugalmasság, túlélés kérdéseinek vizsgálatát érdemes tovább folytatni.
Az ünnepélyes megnyitó részeként Juhász Katalin és Szabó Zoltán kimlei horvát népdalokat mutattak be, ami egyúttal a filmvetítések sorát is megnyitotta, hiszen elsőként a „Szerencsét hoz nektek és a bajt elviszi!” A horvátkimlei Borbála-járás szokása a 20–21. század fordulóján című filmet (készítette Bognár Szabina, Szilágyi Levente) tekinthették meg a jelenlévők .
Ezt követően „Az ember a családjáér’ otthagyja a családját.” Idősgondozó nők külföldön (készítette Turai Tünde, Szilágyi Levente), végül pedig a Ki a magyar? Magyar anyanyelvű románok Szatmárban című filmeket (készítette Szilágyi Levente, Takács Mária) vetítették. A délelőtti program levezető elnökei – Csorba Judit muzeológus, filmrendező, illetve Borsos Balázs kutatóprofesszor, akadémikus, az NTI igazgatóhelyettese – méltatták a filmeket, és az alkotókkal, szereplőkkel folytattak beszélgetést. A közönség részéről is számos hozzászólás, kérdés érkezett.
A közönség. Fotó: Szilágyi Levente
Az ebédszünetet követően Deáky Zita egyetemi docens mutatta be a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézetének idei évkönyvét.
Deáky Zita a Néprajztudományi Intézet idei évkönyvét (Ethno-Lore XL.) mutatta be. Fotó: Szilágyi Levente
A Társadalmi és kulturális reziliencia a Kárpát-medencében címmel Balogh Balázs főszerkesztésében, Ispán Ágota Lídia és Magyar Zoltán szerkesztésében, Turai Tünde vendégszerkesztésében megjelent negyvenedik Ethno-Lore a bevezető írás mellett négy tematikus csoportba sorolva tizenöt tanulmányt tartalmaz. A többnyire az NTI munkatársai (Babai Dániel, Balogh Balázs, Bognár Szabina, Győrfy Eszter, Ispán Ágota Lídia, Mészáros Csaba, Nagy Zsolt, Nickel Vira Réka, Svégel Fanni, Szilágyi Levente, Turai Tünde), kisebb részben pedig pécsi, debreceni, vácrátóti és kolozsvári társintézmények képviselői (Balatonyi Judit, Balogh Pál Géza, Lovas Kiss Antal, Molnár Zsolt, Szabó Á. Töhötöm) által jegyzett kötetben a szerzők néprajzi módszerekkel több kistérségben vizsgálták a társadalmi és kulturális rugalmasságot, ellenállóképességet. A teljes kötet az alábbi hivatkozásról letölthető:
https://nti.abtk.hu/hu/kiadvanyok/kiadvanytar/evkonyv/770-ethno-lore-2023
A délután az MTA Lendület Etnoökológia Kutatócsoport szervezésében a nagyragadozókról szólt. A nagyragadozók és az emberi közösségek kapcsolata évezredekre visszanyúló, bonyolult történet. Európa nagyragadozói, elsősorban a barna medve és a szürke farkas napjainkban egyre nagyobb területeket hódítanak vissza egykori elterjedési területükből, sőt új helyeken jelennek meg, ami számos kulturális, érzelmi, gazdasági, ökológiai, természetvédelmi, sőt politikai kérdést vet fel, és több érdekcsoport, így a mezőgazdaságból élők, a vadgazdálkodók, illetve a természetvédelem vagy a turizmus lehetőségeit, érdekeit is befolyásolják. A Mészáros Csaba (Néprajztudományi Intézet – Etnoökológiai Kutatócsoport) vezette rövid előadásokra, és az ezt követő kerekasztal-beszélgetésre épülő program részeként kutatók és gyakorlati szakemberek, természetvédők, vadgazdálkodók, erdészek, antropológusok és biológusok osztották meg tapasztalataikat a téma kapcsán.
Mészáros Csaba, a délutáni kerekasztal-beszélgetés moderátora, és Babai Dániel (online), az MTA Lendület Etnoökológia Kutatócsoport vezetője köszöntötte a jelenlévőket. Fotó: Szilágyi Levente
Előadóink (Juhász Erika – HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet; Mihalovics Éva – Durham University; Földvári Attila – Országos Magyar Vadászati Védegylet, Országos Magyar Vadászkamara; Sütő Dávid – WWF Magyarország; Gombkötő Péter – Bükki Nemzeti Park Igazgatóság; Fráter Imre – Viridis Callis Bt.; valamint Babai Dániel, Nagy Zsolt és Ulicsni Viktor – HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet) ismertették a nagyragadozók ökológiai szerepét, jelentőségét, a nagyragadozók és az emberi közösségek közötti kapcsolatok sokoldalúságát, a konfliktusok legfontosabb jellemzőit, az erdélyi „medveproblémát”, annak társadalmi aspektusait, a háziállatok, elsősorban a szarvasmarha és a nagyragadozók kapcsolatát, valamint a Bükki Nemzeti Park farkasainak természetvédelmi helyzetét, a bükki kisfalusi közösségek farkasokhoz fűződő viszonyát, a vadgazdálkodási és erdészeti megfontolásokat. A kerekasztal-beszélgetés elsősorban a helyi közösségek, állattartók szempontjait előtérbe helyezve tárgyalta a nagyragadozó-állomány várható változásait és kereste a választ a konfliktusok megfelelő kezelésére, illetve a lehetséges együttélésre.
A konferencia teljes programja és plakátja az alábbi hivatkozáson elérhető:
https://nti.abtk.hu/hu/19-hireink/793-tarsadalmi-es-okologiai-kihivasok-lelemenyes-megoldasok
