Nagy Zsolt, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa Dísznövénykultúra és vándorló műkertész-társadalom Magyarországon a hosszú 19. és a rövid 20. században (Esettanulmányok a Marosvásárhelyen megforduló „hazai” és „idegen” műkertészekről) című PhD disszertációjának nyilvános vitájára 2025. szeptember 12-én, 10 órától kerül sor a kolozsvári  Babeș-Bolyai Tudományegyetemen.

Intézetünk tudományos főmunkatársa, Ruttkay-Miklián Eszter rendezte a zirci Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóházban Regulyversum – Mindent Regulyról címmel azt a kiállítást, amely idén elnyerte a Pulszky Társaság rangos elismerését.

Fülemile Ágnes, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet osztályvezetője A jelképpé vált táj – Kalotaszeg. A tájértelmezés, imázsteremtés, jelentésalkotás és identitásképzés konstrukciós folyamatai egy emblematikus történeti, néprajzi táj példáján című MTA doktori munkájának nyilvános vitája 2025. szeptember 3-án 11 órakor kezdődik az MTA Humán Tudományok Kutatóházában.

Az antropológia alapvető ismeretelméleti és fogalmi kérdéseinek mérlegre tétele elengedhetetlen feltétele a módszertanilag elmélyült kutatásoknak. Erre tettek kísérletet a vezető hazai néprajzi, antropológiai intézmények kutatói 2022. október 27-én a BTK Néprajztudományi Intézetben megrendezett tanácskozáson.

2024. április 17–18-án a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumnak helyet adó Károlyi Palotában és kertjében tartották a Magyar Kertörökség Alapítvány által szervezett harmadik tavaszi nemzetközi konferenciát, melyen számos hazai és külföldi szakember mellett Intézetünk munkatársa, Nagy Zsolt is jelen volt.

Balogh Balázs, az ELTE HTK főigazgatója és az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet igazgatója Kétszeres impériumváltás alulnézetben (Az 1940–44-es időszak magyar-román konfliktusai, előzményei és hatásai Kalotaszegen a visszaemlékezések és a források tükrében) című MTA doktori munkájának nyilvános vitája 2025. szeptember 2-án 11 órakor kezdődik az MTA Humán Tudományok Kutatóházában.