2025. június 19-én és 20-án két érmelléki városban is bemutatták Magyar Zoltánnak, a HUN-REN BTK tudományos főmunkatársának közelmúltban megjelent, Érmelléki népmondák című kötetét.
Az Érmelléki népmondák harmadik, bővített kiadásának ünnepélyes bemutatójára 2025. május 20-án került sor Nagyváradon a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében (az erről szóló sajtóhír: https://nti.abtk.hu/hu/hireink/992-konyvbemutato-nagyvaradon). Már ott is felmerült az igény, hogy a könyvet a kötetben tárgyalt tájegység több településén is kívánatos lenne a helybeli, közelebbről is érintett lakosokhoz eljuttatni. Így került sor néhány héten belül arra a könyvbemutató „turnéra”, amelynek során a tájegység legnagyobb múltú településén, Székelyhídon, valamint az Érmellék fővárosának is tekintett Érmihályfalván is megismerhették a folklórgyűjteményt a szerző részvételével megtartott kulturális rendezvény keretében.
A kötet bemutatója Érmihályfalván. Fotó: Karsai Attila
Június 19-én az Andrássy Ernő Múzeum meghívására az érmihályfalvi Máté Imre Városi Könyvtár volt a helyszíne a könyv ottani bemutatójának. A rendezvényt Karsai Attila polgármester nyitotta meg. A kötetet ismertető Szilágyi Andrea történész elsősorban a kiadvány helyi vonatkozásairól beszélt, amit a szerzővel történő beszélgetés követett.
A kötet bemutatója Székelyhídon. Fotó: Aszalós Tímea
A kötet bemutatója Székelyhídon. Fotó: Aszalós Tímea
Június 20-án Székelyhídon mutatták be a könyvet a VII. Székelyhídi Városnapok kiemelt kulturális rendezvényeként a Szabó Odzsa Városi Színházban. Béres Csaba polgármester expozéját követően Orosz Annamária, a helyi művelődési központ vezetője beszélt a kiadványról, majd a kötet szerzője szólt annak létrejöttéről, gyűjtési emlékeiről, valamint a gyűjtemény székelyhídi vonatkozásairól (többek között a helyi református templom sok szempontból különleges alapítási mondájáról). A nagy érdeklődés mellett megtartott rendezvény a résztvevők hozzászólásaival zárult: többen is éltek kiegészítéssel, gyerekkori emlékeiket fűzve egy-egy, a kötetben szereplő mondához, illetve személyes adatokkal is alátámasztva a hagyomány valóságmagját néhány környékbeli régészeti lelőhellyel, valamint helyi alagutakkal összefüggésben.
Magyar Zoltán
