2025. május 28-án a Magyar Néprajzi Társaság 137. közgyűlésén Balogh Balázst, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatóját és a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet igazgatóját Györffy István-emlékéremmel tüntették ki.
A Györffy István-emlékérmet a Magyar Néprajzi Társaság tagjai kaphatják egy-egy kiemelkedő teljesítményükért vagy egész eddigi munkásságukért. Balogh Balázs A kétszeres impériumváltás alulnézetben (Az 1940–1944-es időszak magyar–román konfliktusai, előzményei és hatásai Kalotaszegen visszaemlékezések és a források tükrében) címmel tartott előadást a díj átvétele alkalmából.
Szívből gratulálunk a kitüntetéshez!
A képen (balról jobbra): Bali János, Balogh Balázs és Kemecsi Lajos. Fotó: Incze László
A kitüntetett laudációja
Az 1966-ban született Balogh Balázs a hazai etnográfia meghatározó képviselője, aki a jelenkori társadalomnéprajzi folyamatok vizsgálatában, a gazdálkodás, az etnicitás témakörében, a hazai németség, a nyugati magyar diaszpóra, valamint az emblematikus tájjá vált Kalotaszeg kutatásában egyaránt kiemelkedő eredményeket ért el.
1990-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz, valamint magyar nyelv és irodalom szakán. 1990 és 1997 között a Néprajzi Múzeum muzeológusa, majd főmuzeológusa volt, közben 1993 és 1996 között az MTA fiatal kutatói ösztöndíjasa lett. 2001-ben védte meg PhD-értekezését summa cum laude minősítéssel, Táp paraszti gazdálkodása címmel az ELTE Európai Etnológia Doktori Programjában. 1997-ben az MTA Néprajzi Kutatóintézetének tudományos munkatársa, majd 2006-tól főmunkatársa lett.
Balogh Balázs tudományos munkái kezdetben a paraszti gazdálkodás és életforma 20. századi történetének feltárására irányultak. Már egyetemistaként bekapcsolódott a Délnyugat-Dunántúl mikrotájainak kutatásába, ebben a témakörben később OTKA-projektet vezetett. Pályájának indulásában fontos szerepet játszott tanára, Barabás Jenő, akinek Herder-ösztöndíjasaként egy éven át Bécsben tanult és kutatott. Különböző kutatói ösztöndíjakkal ugyancsak hosszabb időt töltött Münchenben, Cambridge-ben, Edinburghban, Párizsban. 2006 és 2009 között Bloomingtonban az Indiana University vendégkutatója volt, ekkor kezdte vizsgálni az amerikai magyar közösségeket. Bejárta a nyugat-pennsylvaniai bányavidék egykori magyar telepeit, igyekezett az egykori magyar bevándorlók leszármazottainak minél szélesebb körét felkeresni, tőlük gyűjteni. Feltárta az amerikai magyar emigráns közösségek írott és tárgyi, valamint építészeti örökségét, aktív közreműködésével sikerült a szentendrei skanzen számára hazaszállítani az egykor bányászok szálláshelyeként szolgáló vintondale-i ún. burdos házat.
Szakmai ismereteinek, valamint habitusának, remek kapcsolatteremtő képességének köszönhetően rendkívül eredményes néprajzi terepmunkái során. A terep számára nem csak a munka helyszíne, hanem élmények forrása is, valamint a helyi közösségek érdekében végzett tevékenységek és a segítségnyújtás lehetőségét is jelenti. A néprajzi gyűjtőmunka mellett ugyanakkor kutatásaiban rendkívül hangsúlyos az adott kérdéskör írott forrásainak feldolgozása, értelmezése, a néprajzi adattárakban, levéltárakban végzett kutatómunka is. A paraszti írásbeliség iránti érdeklődése végigkíséri pályáját, legyen szó egy Amerikába kivándorolt erdélyi asszony levelezésének és hagyatékának feldolgozásáról, vagy Tőzsér Kapcsos Anna palóc asszony életírásának gondozásáról. Balogh Balázs pályáját érzékeny szálakkal szövi át a népköltészet és a szépirodalom iránti érdeklődés. Előadásai, publikációi remek stílusérzékről tanúskodnak.
Balogh Balázs Fülemile Ágnessel több mint harminc éve végez történeti és társadalomnéprajzi kutatásokat Kalotaszeg településein és a tájat körül ölelő tágabb vidéken. Folyamatos, intenzív jelenlétük a terepen lehetőséget ad arra, hogy a megfigyelt jelenségeket változásaiban is megragadják, leírják és elemezzék. A 2004-ben megjelent, Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen című kötetükben különböző aspektusokból adtak áttekintést a regionális csoportképzés történeti folyamatairól a kalotaszegi társadalomban, vizsgálva a világháború pusztító hatásait, a peremvidék szórványközösségeinek Kalotaszeghez való viszonyulását, a helyi társadalom, a paraszti gazdálkodás és a hagyományőrzés módozatainak változásait. Ennek az összefoglalásnak szerves folytatása a 2023-ban napvilágot látott Történeti idő és jelenlét Kalotaszegen – Fejezetek egy néprajzi táj jelképpé válásának történeti és társadalmi folyamatairól című munkájuk, amely alapmű Kalotaszeg tudományos megismertetésében.
Balogh Balázs szakmai és emberi rátermettségének köszönhetően fiatal korától fogva vezetői feladatokat lát el, pályakezdőként már a Néprajzi Múzeum, majd hosszú éveken keresztül (1997-től 2009-ig) az MTA Néprajzi Kutatóintézet tudományos titkára volt. Tizenhetedik esztendeje irányítja a magyar néprajztudomány legfontosabb kutató intézményét, jelenleg a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont tagintézeteként működő Néprajztudományi Intézetet, korábban annak jogelődjét, az MTA Néprajzi Kutatóintézetet. Négy éve a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, korábban, 2012 és 2021 között az intézmény főigazgató-helyettese volt. 2021 óta a Magyar Néprajzi Társaság alelnöki tisztét is ellátja. Több folyóirat és évkönyv (fő)szerkesztője, szerkesztőbizottsági tagja. Számos szakmai és társadalmi szervezetben képviseli a hazai etnográfiát, erősíti a magyar néprajztudomány pozícióit. Ezek közül itt most kizárólag egyet említünk: hosszú éveken keresztül a Nemzeti Kulturális Alap Népművészeti Kollégiumának kurátoraként, majd 2019 és 2024 között elnökeként segítette a néprajzi rendezvények, programok, illetve kiadványok megvalósítását célzó pályázatok ügyét. Kiváló diplomáciai érzékével, konfliktuskezelő képességével, nehéz időkben való helytállásával, az embert próbáló feladatok megoldása során tanúsított kitartásával kivívta nemcsak kollégái megbecsülését, hanem a tágabb szakmai közösség tiszteletét is.
Balogh Balázsnak kiváló tudományos munkája, különösen az amerikai magyar diaszpóra és Kalotaszeg társadalomnéprajzi kutatásában elért eredményeinek elismeréseként, valamint kiemelkedő tudományszervezői és kutatásirányító munkájáért ítélte oda a Magyar Néprajzi Társaság a Györffy István-emlékérmet.
Balogh Balázs előadás közben. Fotó: Incze László
A kép előterében: Fülemile Ágnes, Balogh Balázs és Paládi-Kovács Attila. Fotó: Incze László
