A Kriza János Néprajzi Társaság legújabb évkönyve, a 2020 októberében Kutatásszemléleti kérdésfelvetések a romániai magyar néprajzkutatásban címmel Kolozsváron megrendezett tudománytörténeti konferencia előadásainak alapján készült tanulmányokat tartalmazza. A BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai szerzőként és szerkesztőként is közreműködtek a kötet létrejöttében.

A Néprajztudományi Intézet munkatársának közel nyolc évnyi gyűjtésre és kutatómunkára épülő, a fiatalok kortárs tudáskészletének folklórként értelmezhető elemeit bemutató és elemző kötete a Balassi Kiadó gondozásában jelent meg.

A Néprajztudományi Intézet Adattárának dokumentumai között számos érdekesség található. Ilyen Szilágyi Miklós és Bellon Tibor levelezésének [1] azon darabja is, amelyet a karcagi néprajztudós remek humorát és műveltségét megcsillogtatva 1974-ben a karcagi Györffy István-emlékülés szervezéséhez kapcsolódóan írt Szilágyi Miklósnak. A levelet Boldog-Bernád István teszi közzé jegyzetekkel.

Hogy működik a WeChat? Miért olyan népszerű a K-pop? Miért Japánban van a legnagyobb példányszámban terjesztett napilap? Miért olyan népszerű a Facebook Indiában? A PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport és a BTK Néprajztudományi Intézet közös konferenciája 2022. április 30-án lesz a HTK-ban, melyen Szilágyi Zsolt, a Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa előadóként és szervezőként is részt vesz.

2022. április 7-én hirdette ki a Magyar Tudományos Akadémia a Mobilitási támogatás nyerteseit, akik között a Bölcsészettudományi Kutatóközpont három kutatója is szerepel: Vargha Katalin, a Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Demeter Gábor, a Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Pávai István, a Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa. A támogatás célja az MTA kétoldalú együttműködési megállapodásai keretében megvalósuló 2-3 éves nemzetközi kutatási projektek támogatása.

A Magyar Tudományos Akadémia a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács javaslata alapján kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként az MTA által Kiválónak Elismert Kutatóhely minősítést adományozta 95 magyarországi tudományos műhelynek és intézménynek, köztük a Bölcsészettudományi Kutatóközpont több intézetének is.