A tudományos kutatás egyik legfontosabb ismérve a folytonos kételkedés, a számvetés igénye. Ez az igény nemcsak arra ad lehetőséget, hogy egy-egy korszakot lezárjon, értékeljen a tudományos közösség, hanem arra is, hogy újat nyisson, új kutatási irányok lehetőségeire mutasson rá. A hazai néprajzkutatás elmúlt negyedévszázadának kérdéseit, eredményeit és problémáit veszi számba a Néprajztudományi Intézet frissen megjelent összefoglaló kötete.

A magyar epidémiatörténetben az 1892–1893-as, mintegy másfél évig tartó kolerajárvány a betegek számát tekintve a kisebbek közé tartozott, de így is sokezer ember lelte halálát a betegség következtében.

Munkatársunk, Sárközi Ildikó Gyöngyvér 2021. április 13-án a Kőrösi Csoma Társaság meghívására tartott előadást „Hagyomány és örökség Kínában. A kínai sibék családfaíró hagyományának örökségesítése” címmel. Az online előadást mintegy kilencvenen kísérték figyelemmel.

Somfai Kara Dávid, a Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa volt a vendége az Orient Expressz januári és márciusi adásainak

A BTK Néprajztudományi Intézet és az MTA Lendület Etnoökológia Kutatócsoport munkatársai, Babai Dániel és Borbély Sándor részt vettek az NKE EJKK Közép-Európa Kutatóintézetének „Vidék és ökológia Közép-Európában” című kerekasztal-beszélgetésén.

A PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport és a BTK Néprajztudományi Intézet 2021. május 22-én online konferenciát rendez azzal a céllal, hogy az ázsiai kultúrdiplomácia ismérveinek, sajátosságainak és folyamatainak feltárásával elősegítse a jelenség hátterének és a világra gyakorolt hatásainak megismerését.