Húsvét karantén idején - A hétköznapok és az ünnepek elkülönítésére, az idő ciklikusságának kulturális megjelenítésére (egyúttal szabályozására) minden társadalom kidolgozta a maga mintáit.
Nagyításhoz kattintson a képre!
A monoton, sokszor egyformának tűnő hétköznapok után a látványosabb, színesebb szokásokkal bíró ünnepnapok kontrasztot teremtenek. Ezek egyrészt az idő lineáris múlásáról szólnak, amelyben a ciklikusság rendet teremt és otthonosságot biztosít; másrészt a közösségek számára fontos kulturális tartalmakat jelenítenek meg, dramatizálnak. Amikor ez a rend felborul, az maga után vonja az időérzékelés megváltozását, a hétköznapok, hétvégék és ünnepnapok természetes ritmusának felborulását. Nem csoda, hogy a jelenlegi karanténhelyzetről szóló kommunikációban az egyik központi téma az idő átértékelése lett, hiszen az idő megszokott szegmentálása veszített az érvényéből (de legalábbis a fontosságából), sokkal inkább összemosódnak a napok. Ahogyan eddigi írásaimban erről már szó esett, a normától való eltérés feldolgozására, a veszélyhelyzet, a bizonytalanság megregulázására az egyik legrégebbi, jól működő módszer a figyelemfelkeltés, és azon belül kiemelten a humor. Az online folklór széles tárháza az idődimenzió jelenlegi megéléséről szóló szöveges és képes tartalmaknak. Íme néhány példa:
 |
 |
 |
 |
Nagyításhoz kattintson a képekre!
Az ünnepi alkalmaknak megvan a maguk sajátos kulturális és társadalmi szimbolikája. Az ünnep nem magányos tevékenység: kapcsolatokat, szövetségeket hoz létre és tart fenn, illetve jól körülhatárolható tartalommal bír, amely (bár folyamatos módosulásokon mehet keresztül) egyfajta állandóságot biztosít, és az életút kulturális „sorvezetője”. A folklórban is megvan az ünnepi tematika belső rendje. A különféle szokásoknak saját költészete van. Ez a költészet alkalomhoz kötött, tartalma egyértelműen ünnepre utal. Ez tükröződhet egy-egy motívum jelenlététől (pl. húsvét kapcsán a hímes tojás), a szöveg struktúráján át az előadásmódig számos jellemzőben. Példaképpen elég a locsolóversek sokrétű rituális keretére gondolni, a locsolás aktusára, a verses köszöntésre és az ajándékozásra, a termékenység, az újraserkenő élet szövegben és az ünnepi tárgyakban is megjelenő szimbólumaira, és így tovább. Mi történik akkor, ha egy közösségi tevékenység kényszerűen az online térbe szorul? Hogyan változtatja meg a szokásokat, hogyan módosul az eredeti szimbolika? És egyáltalán, mitől lesz a járványfolklór részévé a húsvét ünnepe?
A folklór érzékenyen reagál az aktuális eseményekre, főleg, ha azok a közösségek szintjén nagy horderejűek. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy a járvánnyal kapcsolatos központi tematika szervesül a hagyományos húsvéti repertoárba: hol a motívumok szintjén (például a húsvéti nyuszi szájmaszkot visel), hol pedig formai és strukturális szinten (például a locsolóversek stiláris jellemzőit magukon viselő „karantén-locsolóversek” esetében). Mivel a járványügyi helyzet elválaszthatatlan a politikai döntésektől, a humoros megnyilvánulások gyakran társadalomkritikák is egyben. Máskor egyszerűen a valóságkomikum fejeződik ki bennük: humoros, néha esetlen, már-már szürreális szituációk bemutatásai arról, hogyan próbálnak „túlélni”, és megoldásokat találni az emberek a jelenlegi kihívásokra. Nagyon népszerű volt a közösségi médiában az ünnep előkészületeihez kapcsolódó tojásfestés, illetve tojástartó készítés összekapcsolása olyan motívumokkal, amelyeket a hétköznapi valóságban sosem kötnénk a húsvéthoz, mint pl. a WC-papír, a szájmaszk vagy az operatív törzs sajtótájékoztatóin látható előadói pult:
 |
 |
 |
 |
 |
Nagyításhoz kattintson a képekre!
Sokan az ünnep hitbéli, vallásos rétegeit is feldolgozták. Ezt tükrözik azok az abszurdba hajló, főleg képekben megfogalmazott üzenetek, amelyek témája az Úrvacsora és a Feltámadás, vagyis olyan örökérvényű események, amelyeket nem lehet karanténba szorítani sem a józan ész logikája szerint, sem a hitre alapozva. Az alábbi képek humora mögött érezhető a helyzet abszurditására történő utalás.
 |
 |
 |
Nagyításhoz kattintson a képekre!
A járványfolklór is kitermeli a maga főszereplőit. A „hős” fogalom a hagyományos népköltészetben csak néhány műfajnak sajátja (monda, mese, ballada, legenda). Az online tartalmakban a legváltozatosabb módokon és helyeken megjelenő, sok esetben valós személyekről mintázott karakterek leginkább a viccek sematikus figuráival vonhatók párhuzamba, bár sokszor a pozitív hős vagy a trikszter egyes jellemvonásait is hozzájuk kötik. A koronavírus terjedése elleni intézkedések emblematikus szereplői, mint Győrfi Pál és Müller Cecília gyakran felbukkannak az internetes folklórban. Nem meglepő talán, hogy az ünnepre készült alkotásokban is gyakran találkozunk a nevükkel, vagy a fotójukkal. A helyzetkomikumtól a locsolóvers-parafrázisig vagy paródiáig, illetve a tojástartó hajtogatástól a húsvéti színezőig találhatunk ide kapcsolódó példákat:
 |
 |
 |
 |
Nagyításhoz kattintson a képekre!
A húsvéti ünnepkör egyik fontos szimbóluma a megtisztulás, az újjászületés. Ehhez az alapjelentéshez könnyen hozzárendelhető a járványtól és a kényszerű otthonlétből mint „böjti időszakból” való szabadulás vágya. A megtisztulás a jelenlegi online folklórban azonban inkább tárgyiasult és aktualizált formát nyer. Részben átalakult a locsolkodás rítusához tartozó víz és kölni eredendő, valaminek a növekedését, termékenységét, megtisztulását célzó funkciója, szimbolikája is. Az óvó, védő jelentéstartalom megtarása mellett a hangsúly leginkább a megelőző, valamit távol tartó értelem érvényesül a locsolóversekben és a mémekben. Az első képen a kölni és a víz erős fertőtlenítőszerre cserélődik, a második példa pedig a Csernobil című BBC sorozat képkockáját kapcsolja össze a húsvéti locsolással, szintén a fertőtlenítés (sugár- illetve vírusszennyezés) közös tartományának ürügyén.
 |
 |
Nagyításhoz kattintson a képekre!
Befejezésül pedig néhány, a járványhelyzet által életre hívott locsolóvers-válogatás következik. Ezek legtöbbje, miként a hagyományos locsolóversek is, rímes, ritmusos sorokba rendeződő alkotások. Vannak közöttük parafrázisok, paródiák, az idei húsvétra írt alkotások, és közös jellemzőjük, hogy a locsolóversek motívumai mellett (vagy helyett) felsorakoztatják a járványfolklór központi (és hétköznapi értelemben egyáltalán nem emelkedett, ünnepi beszédtémába illő) motívumait, mint a WC-papír, továbbá a távolság/2 méter, karantén, home office, fertőtlenítő… (Az alábbi locsolóverseket betűhíven közlöm.)
Zöld erdőben járván,
kitört, jaj a járvány,
meg akart előzni,
szabad-e fertőzni?
Zöldell a rét,
Mosolyog az ég is.
Adjanak egy wc papírt,
Mosolygok majd én is!
Én kis kertész legény vagyok,
Rózsavízzel locsolkodok.
Közeledbe most nem mehetek,
Online locsolkodom, megengeded?
Ajtó mellett állok,
Wc papírt várok.
Ha nem adtok belőle,
Nem jövök el jövőre.
Védőmaszkban jár a nyuszi,
Locsolásért nincs most puszi,
Home officeban maradok,
Idén online locsolok.
Zöld erdőben jártam,
Győrfi Pált láttam,
Elbújtam a gazba,
De hazazavart a francba.
Wc papír, szájmaszk, páfrány,
Meglocsollak Házisárkány!
Ákom-bákom berkenye
itt a húsvét reggele.
Karanténból nem mozdulhatok,
Ezért online locsolkodom.
Különleges húsvét reggel bizony arra keltem,
Szellem város, üres utca... senki nincs a kertben?
Hol van a sok fiatal? Nem sikit ma senki?
Elfelejtettek az ifjak locsolkodni menni?
Azonban ti ne féljetek, hervadni nem fogtok,
Ha kinyílik a tulipán, rögtön szódát bontok.
Messziről spriccelek, hisz szennyezett az éter.
Meglegyen köztünk legalább két méter.
Hiszen fontos, hogy tápláljam a szép termőföldet,
Ha nem hiszed, kérdezd meg az operatív törzset!
Szerintük a szájmaszk egy kötelező holmi,
Mondd hát kedves virágszál, szabad-e locsolni?
Tamás Ildikó
A cikkben közölt képek és szövegek forrása a közösségi média.
