Nyolcvan évvel ezelőtt, ezen a napon született Égető Melinda, a hazai szőlőművelés és borkultúra kiemelkedő kutatója, aki közel 30 éven keresztül volt Intézetünk tudományos munkatársa. Svégel Fanni mutatja be szakmai munkásságát az NTI Adattárban őrzött hagyatékán keresztül.

 Égető Melinda 1941. szeptember 15-én született Budapesten. Az ELTE néprajz–történelem szakán végzett 1967-ben, diplomamunkáját a solti lapály szőlőműveléséről készítette. Az Alföld és a Dunántúl szőlőművelésének kapcsolata című disszertációjával szerzett doktori fokozatot 1970-ben.

 

 

Dr. Égető Melinda kutatás közben. © Thorma János Múzeum F 11774

 

Egyetemi tanulmányai mellett, 1967 és 1971 között a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumban dolgozott, amelynek kötelékében részt vett a nagyvázsonyi Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrehozásában. 1972-ben került a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumhoz, ahol 1980-ig dolgozott muzeológusként. Ebben az időszakban készítette népi építészettel kapcsolatos publikációit: a Zenta környéki szállások és a szanki (Bács-Kiskun megyei) tanyák lakáshasználatáról szóló dolgozatait, és a délvidéki szórványmagyarság kultúrája felé is ekkor fordult érdeklődése. Legfőbb kutatási területe azonban a szőlőművelés és a hegyközségek története volt, főként az alföldi és dunántúli régiókban.

 

 

 Égető Melinda gyűjtés közben (Móricgát, 1965. július) © Thorma János Múzeum F 7809

 

1981-ben rövid ideig a Gödöllői Agrártörténeti Kutató Csoport tudományos munkatársa volt, majd egy évvel később az MTA Néprajzi Kutatóintézethez került, ahol a frissen alakult Történeti-Néprajzi Osztály tudományos munkatársaként és a Takács Lajos vezette kutatócsoport tagjaként szisztematikus gyűjtésbe kezdett. Ennek célja a 17–19. századi hegyközségi törvények gyűjteményének összeállítása volt az ország egész területéről. 1986-ban készítette el kandidátusi értekezését Az alföldi paraszti szőlőművelés és borkészítés története a középkortól a múlt század közepéig címmel, amelyben közel két évtized kutatási eredményeit összegezte. 1988-tól tudományos főmunkatársként dolgozott az Intézetben. A szőlészet- és borászattörténeti munkásságához kapcsolódóan OTKA támogatásból végzett kutatást a bortermelő paraszti gazdaságok szerkezetváltozásáról a 2000-es években. Összehasonlító vizsgálataival új távlatokat nyitott az autonóm hegyközségek és a hegyközségi rendszabályok kutatásában.

Az MTA NTI Adattárában őrzött kutatói hagyaték nagyrészt az Égető Melinda halálát (2011) követően az egykori intézeti szobájában talált rendezetlen és félig rendezett iratokat tartalmazza. Az anyag rendezése 2021-ben történt meg. Az így kialakult struktúra szerint a hagyaték négy egységből áll. Ezek közül legnagyobb a több mint kétszáz tételt számláló Hegytörvény Archívum, amely a történeti Magyarország hegyközségeinek rendtartásait és szabályait tartalmazza. Az ország különböző levéltáraiból gyűjtött anyag főként a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára nagybirtokos családi levéltárainak vonatkozó 17–19. századi iratairól, illetve a dunántúli megyei és egyházmegyei levéltárak iratairól készült fénymásolatokat és ezek gépiratait tartalmazza. Az összegyűjtött hegyközségi anyag egy ötkötetes forráskiadvány-sorozatban látott napvilágot (Szőlőhegyek Történetének Forrásai, 2001–2011), és számos egyéb publikáció is született e közel három évtizedes kutatás eredményeképpen. Jelenleg az irategyüttesnek körülbelül a fele található az Adattárban, amely nincs teljes átfedésben a forráskiadványban publikáltakkal. E kutatásaihoz kapcsolódó levelezése bepillantást enged a rendkívül precíz kutató mindennapjaiba és kapcsolati hálójába. Ezen kívül az Adattár őrzi személyes dokumentumainak egy szűrt korpuszát, főként munkaügyi iratait. Szakmai munkásságának egyéb dokumentumai (cédulái, kéziratai) pedig kiegészítő információval szolgálnak az életmű értelmezéséhez.

 

 A nemesvisi hegymester protocolluma (részlet). Az eredeti irat a kapuvári Rábaközi Művelődési Központ, Városi Könyvtár és Muzeális Kiállítóhely tulajdona. Jelzet: 1049/1964 VIII-2. Az irat másolatát Égető Melinda gyűjtése nyomán az NTI Adattár őrzi.

 

A fent ismertetett személyi hagyatékon kívül az Adattár egy további, Égető Melinda által gyűjtött anyagot őriz: a két Bács-Kiskun megyei szlovák házaspár családtörténetével kapcsolatos gyűjtés a Hofer Tamás vezette Életpályák, családtörténetek, kapcsolathálók című kutatás iratai között található.

Az NTI Adattárában található hagyatékon kívül Égető Melindához köthető iratanyagok találhatók még a szentendrei Skanzen adattárának épületdokumentációs gyűjteményében, illetve a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum Adattárában is. Fényképfelvételeit a Viski Károly Múzeum (Kalocsa) és a Thorma János Múzeum (Kiskunhalas) őrzi.

Égető Melinda kutató hagyatékának darabszintű jegyzéke hamarosan elérhető lesz a Néprajztudományi Intézet honlapján.

                                                                                                                                                                                                             Svégel Fanni

 

 

 Felhasznált irodalom:

Balogh Balázs: Búcsú Égető Melindától. Néprajzi Hírek (2012) 41. 71–72.

Égető Melinda: A Néprajzi Kutatóintézetben folyó hegytörvény kutatás eredményeiről és tapasztalatairól. In: Fülemile Ágnes – Kiss Réka (szerk.):  Történeti forrás – Néprajzi olvasat. Gazdaság-, társadalom- és egyháztörténeti források néprajzi értelmezésének lehetőségei. Budapest: L’Harmattan, 2008. 87–93.

Mód László – Simon András: Commemoration. Life and Work of Melinda Égető (1941–2011). Acta Ethnographica Hungarica (2013) 58: 2. 465–470.

Muskovics Andrea Anna: Emlékezés Égető Melindára. Ethnographia (2011) 122: 1. 182–191.

Simon András: Égető Melinda köszöntése. Néprajzi Hírek (2001) 30: 1–4. 134–136. 

Szilágyi Miklós: Égető Melinda 60 éves. Ethnica (2001) 3: 4. 133–135.

 

Kutatói hagyatékok a BTK Néprajztudományi Intézet Adattárában című sorozatunk további közleményei

Bednárik János – Szakál Anna: Archívumi reneszánsz

Boldog-Bernád István: Egy sokoldalú tudományos életmű emlékei: Szilágyi Miklós hagyatéka

Svégel Fanni: Magyar folklorisztika európai perspektívában Dömötör Tekla (1914–1987) hagyatéka a Néprajztudományi Intézet Adattárában