Hagyaték rendezés közben az Adattárban, 2021. augusztus 27-én. Fotó: Szakál Anna

Az elmúlt szűk egy évben nagy lendülettel vette kezdetét a BTK Néprajztudományi Intézet Adattárának átfogó revíziója és tervszerű (újra)rendezése. A következő hetekben az itt folyó izgalmas munkák tapasztalatairól közlünk beszámolókat munkatársainktól. A projektet Bednárik János és Szakál Anna mutatja be.

A Néprajztudományi Intézet – eredetileg MTA Néprajzi Kutató Csoport – megalakulása (1967) után pár éven belül megszületett a saját, belső adattár szükségességének gondolata is. Az alapító generáció fontosnak tartotta az intézeti kutatók gyűjtéseinek, kéziratainak rendszeres archiválását. Az első – kézirattári – leltárkönyvet 1970-ben nyitották meg, 1976-tól pedig az Adattár önálló szervezeti egység – tudományos osztály – rangjára emelkedett, amelynek feladata „a tudományos jegyzetanyag, a kutatást szolgáló fénykép- és diafelvételek, rajzok, mozgófilmek és hangfelvételek szakszerű tárolása, nyilvántartása és felhasználásra történő előkészítése” lett (idézet az első adattári szabályzatból).

Az Adattár vezetői Paládi-Kovács Attila, Selmeczi Kovács Attila, Hofer Tamás majd Szilágyi Miklós, végül Czövek Judit voltak. Az önálló Adattári Osztály megszűnése után Czövek Judit egy személyben, adattárvezetőként gondozta tovább a gyűjteményeket. Az ő felügyelete alatt zajlott le a hangszalagtár, illetve a fotó- és diatár digitalizációja. 2016-tól 2020-ig Pastyik Endre volt az Intézet adattárosa.

Az Adattár eredeti felépítése szerint hat, médiumok, illetve adattípusok szerint elkülönített gyűjteményt (Kézirat-, Fénykép-, Diapozitív-, Mozgófilm-, Hangfelvétel-, Rajz-, és Dokumentációgyűjtemény) ölelt föl. Idővel az Adattár kezelésébe kerültek át a más tudományos osztályok által felépített és gondozott szakarchívumok is (Népmesekatalógus, Népmondakatalógus, Néphitarchívum, Népi Gyógyászati Archívum, stb). További gyűjteményrészekkel gyarapodott az Adattár a nagy intézeti projektek (Magyar Néprajzi Atlasz; Magyar Néprajzi Lexikon; Új Magyarság Néprajza) anyagainak révén, illetve kutatói hagyatékoknak köszönhetően is.

2017-ben a Budai Várban elhelyezkedő MTA-épületegyüttesből való átköltözés a IX. kerületi Humántudományok Kutatóházába az Adattár számára is nagy kihívást jelentett, és a felszínre hozott bizonyos kapacitásbeli és strukturális problémákat, de egyben az összegyűjtött anyagban rejlő értékeket is. Ezek felismeréséből fakadt lelkesedésünk, amellyel 2020-ban hozzáfogtunk az adattári munkához. Ez az idei év során kapott igazi lendületet, mivel számos belső és külső munkatárs bevonására nyílt lehetőség, akik megkezdték a még rendezetlen, illetve az elmúlt évek során szétzilálódott anyagok rendezését. Emellett megindult a már katalogizált gyűjteményrészek revíziója is, valamint a nyilvántartási rendszerek és működési mechanizmusok újragondolása.

A teljesség igénye nélkül a következő munkálatokról számolhatunk be. Az adattárba került kutatói hagyatékok közül eddig Bodrogi Tibor, Dömötör Tekla, Erdélyi Zsuzsanna, Égető Melinda, Kovács Ágnes és Szilágyi Miklós anyagaival foglalkoztak kollégáink (Bánfi Kata, Boldog-Bernád István, Svégel Fanni, Muntagné Tabajdi Zsuzsanna, Várkonyi-Nickel Réka). Többen dolgoztak az elmúlt félévben a fotó- és diatár digitális katalógusának fejlesztésén (Fodor Dávid, Kovács Bence, Tóth Katalin, Wessetzky Balázs), illetve a leltárkönyvek számítógépen kereshető változatainak létrehozásán (Zombory Andrea, Vári Erika). Egy levéltáros munkatársunk (Németh Ágnes) a Néprajzi Kutató Csoport működésével kapcsolatos tekintélyes iratanyag rendezését végzi. Folytatódott a Magyar Néprajzi Atlasz gyűjtőfüzeteit feldolgozó adatbázis építése (Kovács Bence), és a költöztetés során alaposan összekeveredett Népi Gyógyászati Archívum újrarendszerezése is (Zombory Andrea).

Az intézet vezetőségével közösen kialakítottuk az adattárban való kutatásra és az adattári anyagok publikálására vonatkozó szabályzatot, és megkezdtük a gyűjteménygyarapítás rendjének kidolgozását is.

A közeljövő feladatai közé tartozik Diószegi Vilmos, illetve Gunda Béla hatalmas hagyatékainak rendezése, valamint olyan, különösen fontos, de nálunk csak töredékesen fellelhető kutatói hagyatékok feltárása, mint például Ortutay Gyuláé vagy Schmidt Éváé.

A már katalogizált gyűjtemények esetében folytatjuk az átfogó revíziót, és ezzel párhuzamosan fejlesztjük az Adattár digitális elérhetőségét. A hozzáférhetőség és az adatmentés szempontjából egyaránt sürgető feladat egyes anyagok (hangszalagok, filmek, fotók) digitális másolatainak elkészítése, és biztonságos tárolásuk megoldása. Ugyancsak előttünk álló kihívás az eleve digitálisan létrejött adatok (szövegek, képek, hang- és filmfelvételek) archiválási rendszerének kidolgozása. Ezen túl pedig megoldást kell találnunk a gyűjtemények – elsősorban a kímélő tárolást igénylő adathordozók – megfelelő fizikai elhelyezésének problémáira is.

Fontosnak tartjuk az Adattár gyűjteményének tervszerű gyarapítását is, ennek érdekében kutatói hagyatékok és levelezések megszerzését kezdeményeztük, illetve interjúk készítését tervezzük.

Munkánk egyik fontos célja, hogy nyitott, átlátható és „kívülről” is látható kutatóhellyé tegye az Intézet adattárát. Ennek a célnak a jegyében indítjuk útjára cikksorozatunkat is, amelyben munkatársaink az általuk végzett iratrendezési munkák tapasztalatairól számolnak be.

                                                                                                                                                                                          Bednárik János – Szakál Anna

 

Kutatói hagyatékok a BTK Néprajztudományi Intézet Adattárában című sorozatunk további közleményei

Svégel Fanni: Borászat és szőlőkultúra: Égető Melinda (1941–2011) hagyatéka a Néprajztudományi Intézet Adattárában

Boldog-Bernád István: Egy sokoldalú tudományos életmű emlékei: Szilágyi Miklós hagyatéka

Svégel Fanni: Magyar folklorisztika európai perspektívában Dömötör Tekla (1914–1987) hagyatéka a Néprajztudományi Intézet Adattárában

Muntagné Tabajdi Zsuzsanna: Erdélyi Zsuzsanna hagyatéka a Néprajztudományi Intézet Adattárában

Ament-Kovács Bence: A BTK Néprajztudományi Intézet Adattárának Magyar Néprajzi Atlasz különgyűjteménye