A hazai antropológia egyik legfontosabb eseménye a MAKAT vándorkonferenciája. A 2023. október 27–28-án ötödik alkalommal, ezúttal Pécsett megtartott rendezvényen a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet nyolc munkatársa adott elő.

A néprajztudomány és a kulturális antropológia olyan társtudományok, amelyek egymásra hivatkoznak, egymás létét feltételezik. Intézetünk munkatársai éppen ezért nemcsak a néprajzi, de az antropológiai tudományos közéletnek is tevékeny résztvevői, szervezői. A MAKAT vándorkonferenciái hagyományosan a szakmai közélet egyik legnagyobb (több mint száz résztvevőt felvonultató) seregszemléi. A krízis és válság témakörét megvitató ötödik vándorkonferenciának a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara adott otthont 2023. október 27–28-án.

 

Nagy Zoltán előadás közben

 

A szervezőbizottság tagjai sorában Nagy Zoltán és Mészáros Csaba képviselték intézetünket. A köszöntő beszédet Vargyas Gábor, intézetünk professor emeritusa mondta el.

Az eseményen intézetünk munkatársai számos szekcióban, változatos témákban és formátumokban gazdagították a szakmai eszmecserét. Két szekciót teljes egészében munkatársaink szerveztek. Oroszország nemzetiségei és a háború címmel intézetünk Szibéria-kutatói tartottak kerekasztal-beszélgetést (Mészáros Csaba, Nagy ZoltánRuttkay-Miklián Eszter), amelyet Vargyas Gábor moderált.

 

1. kép: Kerekasztal-beszélgetés (balról jobbra): Mészáros Csaba, Ruttkay-Miklián Eszter, Nagy Zoltán és Vargyas Gábor, 2. kép: Ruttkay-Miklián Eszter

 

Emellett az MTA Lendület Etnoökológia Kutatócsoport tagjai, Babai Dániel, Mészáros Csaba, Nagy Zsolt és Ulicsni Viktor önálló panelben (Etnoökológiai krízisek és helyi válaszok a Kárpát-medencében) tartottak előadásokat. A szekció képet kívánt adni a BTK Néprajztudományi Intézetében elmúlt években végzett munkáról, illetve arról, hogy milyen kihívásokkal néznek szembe a helyi gazdálkodók a Kárpát-medencében a 21. század elején. A Gyimesből, az Őrségből, a Szlovén Rábavidékről, a Szigetközből és a Bekecsaljáról származó esettanulmányok arra mutattak rá, hogy a néprajzi/antropológiai kutatás feladata nemcsak az, hogy a helyi hangokat megértse, leírja, hanem az is, hogy azokat megszólaltassa.

 

Babai Dániel előadás közben

 

Babai Dániel az Európa magashegyi kaszálóin jelen lévő terhes legelőgyomról, a szőrfűről (Nardus stricta) beszélt. A gyimesi gazdálkodók a szőrfű visszaszorítására több gyepgazdálkodási gyakorlatot is kipróbáltak, közülük a kosarazás, a juhok zárt karámokban történő éjszakáztatása bizonyult a takarmány minősége szempontjából is a leghatékonyabbnak (Műtrágya és szőrfű – biodiverzitás-krízis és adaptív gyephasználat hegyi kaszálókon és legelőkön a Keleti-Kárpátokban). Mészáros Csaba azokat a kérdéseket vette számba, amelyek a Kétvölgyről induló és Felsőszölnökre vezető út építését érintő dilemmákkal kapcsolatosak. Az út építési és tervezési szakaszában legalább három jól elkülöníthető és inkongruens szempont artikulálódott eltérő tudásrendszerek mentén, ami nemcsak a természetről és a természeti környezetről fogalmazott meg változatos elképzeléseket, de eltérő álláspontot foglalt el arról is, hogy kell-e és hogyan utat építeni (Egy terület három arca: Egy út, Kétvölgy és három szempont).

 

Nagy Zsolt előadás közben

 

Nagy Zsolt egy székelyföldi etnoökológiai kutatás részeredményeit ismertette, melyből kiderült, hogy az ember szempontjából zavarónak, károsnak tartott növények (a gyomok) nemcsak különböző krízishelyzetek előidézői, de sok esetben azok megoldói is lehetnek. A helyiek értelmezésében ezek a gazok, burjánok ilyenkor átkerülhetnek az ún. hasznos növények kategóriájába (A krízis mint kulturális választóvonal – gyomnövények helyi percepciója a Bekecsalján).

 

A képen: Ulicsni Viktor

 

Ulicsni Viktor egy szigetközi példán keresztül arra mutatott rá, hogy az inváziós tendenciákat mutató állat- és növényfajok megjelenésére adott helyi reakciók feltárása jelentős szerepet játszhat az őshonos fajok, az élőhelyek, a hagyományos tájhasználat védelmében (Inváziós és idegenhonos állat- és növényfajok percepciója a dunaszigeti helyi ökológiai tudásban).

 

Németh Ágnes előadás közben

 

Kutatóink történeti antropológiai kérdések megvitatásában is szerepet vállaltak. Németh Ágnes, intézetünk adattárának munkatársa Az 1870-es évek válságainak hatása Budapestre címmel tartott előadást.

További ökológiai kérdéseket vitattak meg a kutatók a Mészáros Csaba szervezte Kortárs mezőgazdasági moralitások című szekcióban. A szekcióban Mészáros Csaba azt mutatta be, hogy a mezőgazdaság egy kevésbé feltárt, de igen jelentős kérdése a termelést és a benne részt vevő különféle élőlényeket érintő erkölcsi előírások rendszere (Muriel vagy Turtasz? Egy tehén két élete és halála egy jakutiai faluban).

 

Mészáros Csaba előadás közben

 

Mindemellett a programsorozat részeként a Farkas Judit írta és szerkesztette Környezeti kérdések – Közösségi válaszok: Humán környezettudományi olvasókönyv bemutatóján adott elő Varga Anna (PTE) mellett Mészáros Csaba is (A meg nem értés édes öröme: Eltérő hangok az ökológiai antropológiában).

A konferencia teljes programja, valamint az előadások kivonatát tartalmazó kötet az alábbi internetes hivatkozáson tekinthető meg:

https://sites.google.com/site/makatinfo/makat-esemenyek/vandorkonferenciak/crisis2023

A fényképeket Vincze-Tuboly Gabriella készítette.

                                                                                                                                                                                Nagy Zsolt