A kötet néprajzi esettanulmányai mintegy másfél évszázados időintervallumban vizsgálják a lokális és regionális paraszti kultúra iránt megnyilvánuló belső és külső érdeklődés jelenségeit, a saját hagyományra (tárgyi és szellemi kultúrára) való reflektálás alakzatait, a reprezentáció módozatait, a színpadra állítás különböző irányzatait és az örökségesítés kortárs folyamatait. Az írások szerzői hangsúlyt helyeznek az összetett értelmezési struktúrák mentén kirajzolódó szimbolikusan felértékelt jelenségekre, s a mögöttük meghúzódó komplex gazdasági, politikai, szociokulturális folyamatokra. A kutatók változatos színtereken, különféle örökségelemeken keresztül vizsgálják az örökségesítés történeti és kortárs folyamatainak jellegét, dinamikáját, csatornáit és szereplőit, mindeközben újradefiniálják az örökségesítést kezdeményező, működtető és használó közösség fogalmát. Rámutatnak a recens tradíció-teremtő stratégiák, gyakorlatok új hagyománykonstrukciók és az identitásképzés (helyi, regionális, etnikai, nemzeti) közötti kapcsolatra Kárpátaljától, Kalotaszegen át Palócföldig, az aprófalvaktól a nagyvárosokig, a határon túli magyarságtól a hazai nemzetiségekig.
Tanulmánykötetünk reprezentálja a BTK Néprajztudományi Intézet munkatársainak az Örökségképzés, kulturális emlékezet, identitás című kétéves kutatási projektének eredményeit (ELKH SA-35/2021) valamint az Örökségkonstrukciók kortárs közösségi színtereken – Identitás, emlékezet, reprezentáció című konzorciumi OTKA pályázat (NKFI K_22 142797, NKFI K_22 143295) keretében 2022-től induló kutatásait.
Örökségképzés, kulturális emlékezet, identitás
ISSN 3003-9800 (Print) • ISSN 3003-9967 (Online) • ISBN 978-963-567-069-7 (Print) • ISBN 978-963-567-071-0 pdf (Online)
DOI: https://doi.org/10.61380/978-963-567-071-0
Nagyításhoz kattintson a képre!
A borítón: Ruszin brinzafesztivál, Dombó /Dubove (Ukrajna), 2008 (Fotó: Borbély Sándor). Tervezte: Kaszta Dénes
Főszerkesztő: Balogh Balázs
Sorozatszerkesztő: Domokos Mariann
Szerkesztő: Ament-Kovács Bence és Eitler Ágnes
| Címnegyed és tartalomjegyzék |
| Ament-Kovács Bence – Eitler Ágnes: Örökségképzés: rezsimek és kánonok, színterek és aktorok |
| Fülemile Ágnes: A kalotaszegi toronymotívum mint ikonikus építészeti jelkép |
| Cseh Fruzsina: A tárgyalkotó népművészet gazdasági alapjai. A magyarországi népművészet kereskedelme a II. világháború után |
| Ament-Kovács Bence: Szerencsés csillagzat alatt nyíló rózsáskert. Nemzetiségi szövetségek, néprajzkutatási aspirációk és lokális törekvések (a hartai festett bútor példája) |
| Ispán Ágota Lídia: Örökségképzés az egykori szocialista városokban |
| Nickel Vira Réka: Újrahasznosítható múlt. Az ipari örökség hasznosításának lehetőségei Salgótarjánban |
| Balogné Tóth Katalin: Van-e zsidó kulturális örökség a Selypi-medencében? Esettanulmány: civilek az apci zsidó temető megmentéséért |
| Báti Anikó: Ételek, hagyományok, örökségesítés |
| Eitler Ágnes: Az örökség narratívája. Egyéniségek és intézmények, motivációs- és hátráltató tényezők a népi kultúra színpadra állítása mögött |
| Borbély Sándor: Örökségkonstrukció és időtapasztalat. A kulturális örökségteremtés néprajzi/etnográfiai megközelítései és hétköznapi társadalmi praxisai |
A teljes kötet letölthető innen (Pdf).
