A HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet évkönyvének legfrissebb, 41. kötete az Etnológiai Osztály munkatársainak tudománytörténeti érdeklődésű írásait fogja össze. A kötet több (2024-ben véget ért) kutatási projekt eredményeit adja közre.
Az Európán kívüli etnológiai/antropológiai kutatásokra vonatkozó tudománytörténeti vizsgálódások egyik központi kérdése az, hogy miként mutatták be egy adott korban a kutatók a kutatott közösségeket önmagukhoz képest. A magyar etnológia tudománytörténete arról tanúskodik, hogy a hazai kutatók, Reguly Antaltól kezdve Bíró Lajoson és Mészáros Gyulán át egészen a kortárs kutatókig igen sokféle módon értették meg a Másságot, az idegenséget. Ám különbség mutatkozott a tekintetben is, hogy miképp ismerték fel a saját kultúrával való azonosságot az Európán kívüli közösségek esetében. A kötetben foglalt tanulmányok e kérdés vizsgálatán túl rámutatnak arra is, hogy az etnológiatörténet-írás a 21. században nem maradhat Európa központú. A kutatott közösségekben kutatói közösségek is születtek az elmúlt száz esztendő során – és ez jelentős mértékben átformálta az etnológiai megismerés hagyományos „Mi” és „Másik” központú ismeretelméletét, illetve a nemzetközi antropológia tájképét is.
A kortárs etnológiatörténet-írás dilemmái
Ethno-lore XLI.
Főszerkesztő: Balogh Balázs
Szerkesztők: Ispán Ágota Lídia és Magyar Zoltán
Vendégszerkesztő: Mészáros Csaba
Tartalom
Mészáros Csaba: Identitás és alteritás: Az etnológiatörténet-írás dilemmái
Terepmunkák Oroszországban
Sántha István – Somfai Kara Dávid: Mészáros Gyula nyomában Baskurtföldön
Mészáros Csaba: Rokonság és azonosság. A magyar etnológia és az ázsiai terepmunkák
Evolucionizmus és kulturális kontaktusok
Európán kívüli antropológiák
Szilágyi Zsolt: Nézzük meg a nomádokat! A mongol néprajzkutatás történetének rövid áttekintése
A kötet digitális formában elérhető az intézeti kiadványtárban az alábbi hivatkozáson:
https://nti.abtk.hu/hu/kiadvanyok/kiadvanytar/evkonyv/947-ethno-lore-2024
