Megjelent és online is elérhetővé vált a Kriza János Néprajzi Társaság 30. évkönyve, melynek létrejöttében szerkesztőként, illetve szerzőként a BTK Néprajztudományi Intézet több munkatársa is közreműködött.
A Kriza János Néprajzi Társaság immár harmincadik évkönyvének megjelenésével a 2022. október 6. és 8. között Kolozsváron megrendezett tudomány- és kutatástörténeti konferencia előadásainak szerkesztett változata vált elérhetővé. A kötetet Keszeg Vilmos mellett a BTK Néprajztudományi Intézet két munkatársa, Nagy Zsolt és Szakál Anna szerkesztették. A kötetben az Intézet munkatársai közül Bognár Szabina, Gulyás Judit, Nagy Zsolt, Pócs Éva, Szabó Ernő és Szakál Anna tanulmányai olvashatók.
Bognár Szabina tanulmánya („...egész népi társadalomkutatásunk másként alakulhatott volna...” Tagányi Károly (1858–1924) néprajztudományi szerepvállalásáról) a történész-levéltárnok Tagányi Károly néprajztudományi kapcsolatrendszeréhez és hatásához kapcsolódó új források feltárására fókuszál. Dokumentálja Tagányi Károly néprajz felé fordulását az 1890-es évek közepétől, jogszokásgyűjtő programjának fogadtatását, valamint feldolgozza Tagányi és Herman Ottó levelezését.
Gulyás Judit „ha tudtam volna, hogy ilyen édes a véred...”: Térdszéli Katica útja a pesti sajtótóla nagyszalontai folklórgyűjteményen át a nemzeti gyerekirodalomig című tanulmányában a közismert novellamese európai, illetve magyar variánsainak áttekintése után az első világháború idején gyűjtött és a 20. században széles körben elterjedt nagyszalontai folklórváltozatról mutatja be, hogy a kéziratos és a kiadott változat közötti tartalmi és stiláris eltérések miatt milyen hitelességi problémák merülnek fel e szöveggel kapcsolatban, amely eleve egy 1894-ben a Pesti Naplóban megjelent, kifejezetten gyerekolvasóknak szánt, és ezért a mesetípus korábbi változataihoz képest erőteljesen átírt Halász Ignác-mese folklorizációjának tekinthető.
Nagy Zsolt Kiegészítések a magyar népi dísznövénykultúra kutatásának történetéhez című tanulmányában azon 20. század elején született, a világháború kontextusában körvonalazódott tematikus néprajzi publikációk bemutatására vállalkozott, amelyek szerzői dísznövényként is hasznosított fajok vizsgálatára koncentráltak: kitér a városi piacok vágott virág kínálatának felmérési kísérleteire, valamint az újvilági növények monografikus vizsgálatának kezdeteire.
Pócs Éva Fogarasi papok és híveik a babonáról 1789-ben című tanulmányában kilenc eltérő nemzetiségű és felekezetű lelkész Michael Brukenthal kerületi biztos körkérdésére adott válaszait dolgozza fel. Elemzi az egyes gyülekezetekben élő hiedelmeket, továbbá a papok hiedelmekhez való viszonyát, valamint a kor felvilágosító iratainak és az új császári, büntetőjogi rendeleteknek a papságra tett hatását.
Szabó Ernő tanulmányában (Közöletlen római feliratok Várfalváról Orbók Ferenc gyűjtéséből) a 19. századi, várfalvi unitárius lelkész epigráfiai adatközléseit vizsgálja, kitérve Várfalva római feliratos emlékeire, azok kutatástörténetére és a várfalvi „római vár” népi emlékezetére. Az Orbók által közölt feliratok egy része mindeddig ismeretlen volt az epigráfiai kutatás számára.
Szakál Anna Az egodokumentumok használatának lehetőségei kutatói életművekben című tanulmányában négy erdélyi magyar kutató példáján azt igyekszik érzékeltetni, hogy mennyire képes árnyalni, más megvilágításba helyezni kutatói életműveket az egodokumentumok primer forrásként való használata.
A kutatói egodokumentumok erdélyi közgyűjteményi jelenlétéről rendezett kerekasztal-beszélgetés írott, szerkesztett változata azokat a kérdéseket próbálja körüljárni, hogy a négy intézmény (a Jakabffy Elemér Alapítvány, a Székely Nemzeti Múzeum, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Levéltára és a Magyar Unitárius Egyház Kolozsvári Gyűjtőlevéltára) milyen kutatói/értelmiségi egodokumentumokkal rendelkezik, az egyes hagyatékok begyűjtése mennyire szisztematikus, elérhetőek-e ezek (és ha igen, hol és hogyan) a kutatás számára, illetve, hogy milyen ezzel kapcsolatos terveik, elképzeléseik vannak az egyes archívumoknak. Bárdi Nándor, Bogdándi Zsolt, Molnár Lehel és Szőcsné Gazda Enikő válaszai elé kollégánk, Szakál Anna készített bevezetőt.
Keszeg Vilmos – Nagy Zsolt – Szakál Anna (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 30. Néprajzi kutatás- és tudománytörténeti tanulmányok. Kolozsvár, 2022, 592 p.
A kötet online elérhetősége:
http://kjnt.ro/szovegtar/kotet/KJNTEvk_30_2022_KeszegV-NagyZs-SzakalA_szerk_Neprajzi
