2025. szeptember 9–10-én Budapest adott otthont az ANSO-MTA Silk Road Forum & The 3rd ATES Open Science Conference rendezvényének, amely egy öt évvel ezelőtt indult kínai kezdeményezés alapján kíván interdiszciplináris tudományos fórumot biztosítani a Selyemút mentén élő nemzetek, országok kutatói számára.
A tudományos konferencia magyarországi fő szervezői az MTA és az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja, míg a fő nemzetközi partnerek az Alliance of National and International Science Organizations for the Belt and Road Regions (ANSO) és az Association for Trans-Eurasia Exchange and Silk Road Civilization Development (ATES) voltak. Együttműködő partnerként olyan intézmények csatlakoztak, mint a Kínai Tudományos Akadémia Tibeti-plató Kutatási Intézete, a Lanzhou Egyetem, az ELTE, a Nemzetközi Földrajzi Unió (International Geographic Union, IGU), a Selyemút Civilizáció és Környezetvédelmi Bizottság (Commission on Silk Road Civilization and Environment, SCE) és az UNESCO International Decade of Science for Sustainable Development (IDSSD).
A hazai és nemzetközi tudományos szervezetek által közösen megvalósított rendezvény tisztelegni kívánt az alapításának 200. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémia előtt is, ez a kínai szervező partnerek kiemelt célja volt. Az ünnep különös jelentőséget és rangot adott a nemzetközi fórumnak, amelyen több mint nyolcvan neves kutató vett részt Magyarországról, Kínából, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Ausztriából, az Amerikai Egyesült Államokból, Mongóliából, Dél-Afrikából és más országokból. A résztvevők olyan, a nemzetközi tudományos diskurzusban élvonalbeli témáknak számító kérdéseket vizsgáltak, mint az emberi vándorlás Eurázsiában, a mezőgazdaság és a korai gazdálkodás eredete, a környezeti változás és az emberi tevékenységek közötti kapcsolat a Selyemút mentén, valamint a kelet−nyugati kulturális, tudományos és technológiai cserék és kapcsolatok.
A korábbi hasonló rendezvényeket létrehozó és a konferencia szervezésében most is meghatározó szerepet vállaló intézmények szorosan kötődnek a Kínai Tudományos Akadémiához, amely Kína tudományos és technológiai fejlődése szempontjából meghatározó szervezet. A neves nemzetközi szakemberekből álló ANSO és ATES éppen azért választotta szervező partnernek a Humán Tudományok Kutatóközpontját (a munka másfél évvel ezelőtti megkezdésekor még HUN-REN BTK), mert kiemelten fontosnak tartja a humán- és természettudományok szoros inter- és multidiszciplináris együttműködését, amely nélkülözhetetlen a Selyemút mentén élő civilizációk között létrejött interakciók megértésében éppen úgy, mint az emberiség előtt álló technológiai kihívások kezelésében. A rendezvénynek sajátos színezetet adott, hogy a szervezés megkezdésekor még egy interdiszciplináris kutatóhálózat részeként működő BTK (HTK) a konferencia idején már nem lehetett e szervezet része. E változás nehezen illeszthető a nemzetközi tudományos trendekhez.
A konferencia kétnapos volt, a programoknak az első napon az MTA felújított székháza, míg a másodikon az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja adott helyet. Az utóbbi helyszínen zajlott az ANSO 2025–2030-as időszakra szóló tudományos és kutatási terveinek megvitatását célzó nemzetközi workshop is, amely szeptember 11-én követte a kétnapos konferenciát.
A megnyitó ünnepséget Michael Meadows professzor, az ATES társelnöke vezette. Hudecz Ferenc professzor, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta Magyarország régóta fennálló történelmi kapcsolatait a Selyemúttal, kiemelve annak szerepét, mint kulcsfontosságú kapcsolódási pontot a kelet−nyugati kapcsolatokban. A Selyemúttal foglalkozó interdiszciplináris kutatást szorgalmazta, amely a nemzetközi tudományos együttműködések egyik katalizátora lehet. Weidong Liu professzor, a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) Nemzetközi Együttműködési Hivatalának főigazgatója és az ANSO ügyvezető igazgatója a CAS nevében gratulált a Magyar Tudományos Akadémiának 200. évfordulójához. Hangsúlyozta, hogy a CAS és az ANSO elkötelezett a Magyarországgal és más európai országokkal folytatandó tudományos és technológiai együttműködés előmozdítása iránt, és ez a fórum, amely a Selyemút mentén élő civilizációk kapcsolatainak kölcsönhatásaira összpontosít, új lendületet ad a regionális fenntarthatósággal foglalkozó kutatásoknak.
Fahu Chen akadémikus, az ATES társelnöke köszönetét fejezte ki minden társszervező intézménynek. Kiemelte, hogy Magyarország – mint Ázsia és Európa közötti kulcsfontosságú csomópont – jelentős szerepet vállalhat az ATES interdiszciplináris kutatásaiban a Kína és Európa közötti átfogó együttműködés keretein belül. A megnyitón felszólalt Molnár Antal, az ELTE HTK tudományos főigazgató-helyettese, Hamar Imre, az ELTE Távol-keleti Intézetének igazgatója, Xuliang Zhuang, az ITPCAS megbízott igazgatója, Xiaohua Gou, a Lanzhoui Egyetem alelnöke és Hua Liu, a Magyarországi Kínai Nagykövetség első titkára is. Együtt meleg fogadtatásban részesítették a világ minden tájáról érkező résztvevőket, hangsúlyozva a konferencia szerepét egy nemzetközi tudományos platform létrehozásában, az együttműködésen alapuló nemzetközi kutatások előmozdításában, valamint a tudomány, a technológia és a kultúratudomány fejlődésének elősegítésében a Selyemút mentén.
A megnyitó ünnepségen Jürg Luterbacher professzor, az ATES társelnöke hivatalosan is bejelentette a Transzeurázsiai Csere és Selyemút Civilizáció Fejlesztése Szövetség (ATES) Tudományos Terv (2025–2030) elkészültét, amely a szervezet következő öt éves programját határozza meg. A Fahu Chen, Michael Meadows, Jürg Luterbacher, Ailikun és Juzhi Hou által szerkesztett terv négy fejezetből áll, amelyek részletezik az ATES stratégiai céljait és kihívásait, áttekintést nyújtanak a Selyemútról, az ATES kutatási prioritásairól, valamint az irányításról és a kapcsolatépítésről Az Éghajlat/környezeti változások és az emberi tevékenységek kapcsolata a Selyemút mentén fő témára összpontosító ATES tudományos terv hat kutatási prioritásból áll, amelyek mindegyike külön munkacsoportnak felel meg. Ezek a következők: 1. Paleolit kultúra és az emberi migráció; 2. A mezőgazdaság és a korai földművelés és állattenyésztés elterjedése; 3. A közlekedési hálózat és a városok fejlődése; 4. A kultúra, a tudomány és a technológia evolúciója és forgalma; 5. A Selyemút populációinak genetikai története; 6. Ember – környezet – éghajlat kölcsönhatások. Ez a terv, amely kétévnyi elkötelezett munka eredménye, több mint ötven globális szakértő bevonásával született, hivatalosan a Science Press adta ki 2025 szeptemberében.
A konferencia programja is nagyjából e kérdések köré szerveződő plenáris előadásokból, párhuzamos szekciókból, panelbeszélgetésekből állt, emellett az MTA Könyvtár Keleti Gyűjteményének és az ELTE HTK Schmidt Éva Archívum kutatási programjának kiállítása is színesítette. A szerteágazó interdiszciplináris előadásokból itt csak a plenáris előadások összegzésére van helyünk. Ezek főként az alábbi három nagyobb témára összpontosítottak: éghajlati és környezeti változások a Selyemút mentén; neolitikus átmenetek Eurázsiában; valamint kelet-nyugati kulturális és gazdasági cserék.
Az éghajlati-környezeti változásokkal kapcsolatban Fahu Chen professzor, az ITPCAS munkatársa részletesen ismertette az egyes ATES munkacsoportok főbb kutatási eredményeit; Bojie Fu professzor, a Kínai Tudományos Akadémia Öko-Környezettudományi Kutatóközpont munkatársa a Kínai Lösz-fennsík társadalmi-ökológiai rendszerének evolúciójáról beszélt. Lin Ding professzor, az ITPCAS munkatársa feltárta a Tibeti-fennsík és az Iráni-fennsík kiemelkedési folyamatát és kialakulásának mechanizmusát; Michael Meadows professzor, a Nanjingi, illetve a Fokvárosi Egyetem munkatársa a kvaterner és holocén éghajlatváltozás jellemzőinek elemzésével a jelenlegi fenntartható fejlődés támogatására vonatkozó ötleteket vázolt fel. Jürg Luterbacher professzor, a németországi Giesseni Egyetem munkatársa bemutatta a kínai Sárga-folyó középső medencéjének Nagy Ordosz régiójában bekövetkezett múltbeli és jövőben várható éghajlati és környezeti változásokat; Suzanne Leroy professzor, az Aix-Marseille Egyetem munkatársa bemutatta a Kaszpi-tenger és keleti medencéjének paleo-környezeti és paleoklimatikus változásait az utolsó jégkorszak óta. Maria Sanchez Goni professzor, a franciaországi EPHE-PSL munkatársa előadásában ismertette, hogy a jégkorszak meleg éghajlata hogyan befolyásolta az emberek evolúcióját és vándorlási útvonalait Eurázsiában.
A neolitikus átmenet témájában Liu Xinyi professzor, a Washingtoni Egyetem munkatársa adott áttekintést az Európa és Kelet-Ázsia közötti mezőgazdasági és nyelvi terjedéssel kapcsolatos kutatásokról és elméletekről; Ron Pinhasi professzor, a Bécsi Egyetem munkatársa elemezte a kelet-európai, közép-ázsiai és kelet-ázsiai népesség genetikai és migrációs mintázatait a neolitikum idején. Bánffy Eszter professzor, az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézetének munkatársa a dél-magyarországi Sárkő régióban Kr. e. 6000–5500 között zajló neolitikus átmenetről szóló interdiszciplináris kutatási eredményeket mutatott be.
A kelet−nyugati kulturális és gazdasági cserék témájában Francesco d’Errico professzor, a Bordeaux-i Egyetem kutatója a paleolitikum idején Afrika, Európa és Kelet-Ázsia közötti transzkontinentális kulturális interakciókat értelmezte; Michael Frachetti professzor, a St. Louis-i Washington Egyetem munkatársa a Selyemút városainak és településeinek felemelkedését és fejlődését vizsgálta az őskortól a történelmi korszakokig; Nicola Di Cosmo professzor, a Princeton University Institute for Advanced Studies munkatársa a hadakozó fejedelemségek korában az északi Nagy Falon belüli és kívüli kereskedelmi cseréket tárgyalta; Hamar Imre akadémikus, az ELTE Távol-keleti Intézetének és Kínai Tanszékének vezetője pedig a khotani buddhizmus kínai kultúrára gyakorolt hatásáról beszélt.
A konferencia négy párhuzamos szekciót is szervezett: 1. Emberi migráció és a Selyemút közlekedési hálózat; 2. A mezőgazdaság, a korai földművelés és az állattenyésztés eredete; 3. Emberi, környezeti és éghajlati kölcsönhatások: múlt, jelen és jövő; 4. A Selyemút kultúrájának és nyelvének tanulmányozása, valamint Kelet-Nyugat közötti tudományos és technológiai eszmecsere. Közel 40 fő tartott előadást ezen a négy szekción, közöttük az ELTE HTK munkatársai is, mint Yusuf Can Özdemir, az Archaeogenomikai Kutatóintézet munkatársa, Babai Dániel, Somfai Kara Dávid és Ulicsni Viktor, a Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai, illetve Kolláth Ágnes a Régészeti Kutatóintézetből. A magyar résztvevők ezen kívül még olyan fontos kutatási műhelyeket képviseltek, mint az ELTE Római Világ és a Távol-Kelet kutatócsoportja (Hoppál Krisztina, Pap Melinda és Boros Gábor Péter), az ELTE Régészeti Intézete (Vida Tivadar és Rácz Zsófia), továbbá Komori F. Tünde, a Magyar Nemzeti Múzeum Török Gyűjteményének munkatársa. A részletes program ide kattintva megtekinthető.
A tudományos előadások mellett az MTA Könyvtár és Információs Központ, valamint az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja közösen szervezte meg a magyar kutatók, tudósok Selyemút-expedícióiról szóló kiállítást. A kiállítás bemutatta a 19. század végétől a 20. század elejéig Nyugat-Kínában és Közép-Ázsiában terepi megfigyeléseket végző, kiemelkedő magyar tudósok munkásságát, valamint Schmidt Éva professzor, a neves nyelvész és etnológus által az 1970-es évektől a 2000-es évekig Nyugat-Szibériában folytatott kutatásokat.
A panelbeszélgetés során a résztvevők és a közönség mélyreható vitákat folytattak az ATES nagy potenciállal rendelkező tudományos prioritásairól és jövőbeli irányairól, az interdiszciplináris kutatások adat-/modell-/módszertani hiányosságairól, valamint az ATES főbb együttműködő intézményeiről és partnereiről. Értékes meglátásokkal szolgáltak, gyakorlati ajánlásokat tettek, és konstruktív javaslatokat fogalmaztak meg az ATES jövőbeli fejlesztésére vonatkozóan.
A konferencia dinamikus platformot nyújtott a szakértők, tudósok, különösen a fiatal és pályakezdő kutatók közötti kommunikációhoz, elősegítve a fontos tudományos eredmények cseréjét, előmozdítva a regionális és globális partnerségeket, valamint az együttműködésen alapuló interdiszciplináris Selyemút-kutatásokat. Reményeink szerint az itt kialakult kezdeményezések, kapcsolatok a jövőben az ELTE HTK munkatársai számára is lehetőséget nyújtanak a Selyemúttal kapcsolatos nemzetközi kutatásokhoz való kapcsolódásra. Az ELTE HTK Néprajztudományi, Régészeti, Archeogenomikai Kutatóintézeteiben is évek óta folyik olyan tudományos munka, amely közvetlenül kapcsolódik az eurázsiai térség Selyemút régiójához. Bízunk benne, hogy ezeket a kutatási irányokat a későbbiekben akár közös kutatási platform keretein belül is sikerül ujjászervezni.
Szilágyi Zsolt
Fotók: Szigeti Tamás, Szilágyi Levente, Ailikun
