Az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézete és Zenetudományi Intézete, a Néprajzi Múzeum, az ELTE BTK Néprajzi Intézet és a Magyar Néprajzi Társaság emléktáblát helyezett el Vargyas Lajos Széchenyi-díjas népzenekutató, folklorista egykori lakhelyén, Budapesten, a Bimbó út 4. számú ház falán. Az emléktábla avatására 2025. szeptember 22-én került sor számos résztvevő, egykori tanítványok, kollégák, barátok és rokonok jelenlétében.

Az eseményen Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere köszöntötte az avatás résztvevőit. Majd Balogh Balázs, az ELTE HTK főigazgatója, a Néprajztudományi Kutatóintézet igazgatója és Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke tartottak emlékbeszédeket.

Balogh Balázs emlékbeszéde: 

"Emlékezni és fejet hajtani jöttünk a kiváló tudós, Vargyas Lajos Széchenyi-, Erkel Ferenc-, Prima Primissima és Magyar Örökség-díjas népzenekutató és folklorista előtt. Most, hogy összegyűltünk a Bimbó úton annak a háznak a kapujánál, amelyben Vargyas Lajos lakott, egy pillanatra állítsuk meg az idő kerekét, és a mindennapok megszokott gondjaitól eltávolodva, a kisszerű hétköznapjainkból kilépve ünnepeljünk. Ünnepeljünk, mert az emlékállítás legfontosabb értelme és végső jelentése az, hogy felmutatunk, elismerünk, megbecsülünk olyan értékeket, amelyek a világ megismerésében segítettek nekünk és emlékeztetik a jövő nemzedékeit is az elért eredményekre, illetve azokra a kiváló tudósokra, akik feltárták nekünk az addig nem ismert adatokat, összefüggéseket, jelenségeket és folyamatokat..."  Az emlékbeszéd teljes terjedelmében ide kattintva olvasható. 

Balogh Balázs emlékbeszédét mondja. Fotó:Téglás Zoltán

 Kemecsi Lajos emlékbeszéde: 

"Tisztelt Vargyas család! Tisztelt Kollégák, Vargyas Lajos ismerői, tisztelői! Tisztelt emlékező közösség! A 111 évvel ezelőtt született Vargyas Lajos népzenekutatóra, folklorista tudósra emlékező gondolatok mellett, messzemenően helyénvalónak érzem, ha Reá, mint fölkészült és képzett muzeológusra is tekintünk. A Néprajzi Múzeum főigazgatójaként számomra természetes módon kiemelten fontos pályafutásának az a szakasza, amikor az intézmény munkatársaként működött. Vargyas Lajos a Néprajzi Múzeum népzenei osztályának vezetője volt 1952-től 1961-ig. Nem kell most hosszan elemeznem milyen társadalmi–politikai környezetben és körülmények között végezte kimagasló színvonalon a munkáját ezekben az esztendőkben – amikor egyébként a Néprajzi Múzeum történetének egyik legmélyebb válság periódusában működött. S Lajtha László kényszerű távozása után, a radikálisan romló helyzetben mégis a Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályának fellendülése egyértelműen Vargyas Lajos osztályvezetői kinevezésével kezdődött 1952-ben!..." Az emlékbeszéd teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.

Kemecsi Lajos megemlékezése. Fotó:Téglás Zoltán

A család nevében pedig Vargyas Gábor, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet és a PTE BTK Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék professor emeritusa emlékezett édesapjára.

Vargyas Gábor emlékbeszéde: 

"T. Egybegyűltek, engedjék meg, hogy a mai alkalomból, az egykori szülői otthon előtt állva, édesapámra emlékezve néhány személyes/családi emlékemet idézzem fel. 1. Hogyan kerültünk ide? Hogyan kerül egy keresztény középosztálybeli család egy 160m²-es, négy méter belmagasságú nagypolgári lakásba? A választ a történelem viharai adják meg: a nyilas idők alatt a Vargyas család, édesapánk és két húga, Kató és Sári – mint sokan mások – részt vettek zsidó származású emberek bújtatásában, hamis papírok szerzésében, a csillagos házakból való kimenekítésükben. Nem messze innen volt egy ilyen ház, ahova bejártak különböző megbízásokat teljesítve. Így kerültek kapcsolatba Heltai Jenővel, az íróval, aki eredetileg itt, a Bimbó út 4-ben, az 5. emeleten lakott (ld. az emléktábláját bent a lépcsőházban!) – de ekkor már be kellett költöznie a csillagos házba. Édesapám visszaemlékezésében, a Kerítésen kívülben beszámol róla, hogy miként vitte el – rég elhunyt édesapjának keresztlevelével a zsebében – Heltai Jenő édesapját Óbudára, egy Schlachta Margiték által felügyelt házba. Amikor aztán, a háború után, Heltai Jenő új állami lakást kapott romos itteni lakása helyett, hálából felajánlotta édesapáméknak, hogy költözzenek át ide saját, lakhatatlanná vált óbudai lakásukból. Itt ugyanis a négy szobából kettő lakható, sőt egy még fűthető is volt. A költözés odüsszeiáját a Kerítésen kívül ugyancsak megörökíti..." Az emlékbeszéd teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.

Vargyas Gábor emlékezik. Fotó:Téglás Zoltán

Az ELTE HTK Zenetudományi és Néprajztudományi Kutatóintézetei nevében: Kim Katalin, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet igazgató-helyettese, a Néprajzi Múzeum és a Magyar Néprajzi Társaság nevében: Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, illetve a család nevében: Vargyas Zoltán koszorúzták meg az emléktáblát.

Kollégák, barátok és rokonok az avatáson. Az előtérben Kim Katalin és Balogh Balázs. Fotó: Szilágyi Levente

Vargyas Zoltán elhelyezi a család koszorúját. Fotó: Szilágyi Levente

 Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere elhelyezi koszorúját a II. kerület nevében. Fotó: Téglás Zoltán

Az eseményt a Muzsikás együttes közreműködése tette még emlékezetesebbé. 

A Muzsikás együttes zenél. Fotó: Téglás Zoltán