A HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet és a Néprajzi Múzeum szervezte konferencián Bodrogi Tibor munkásságára emlékeztek 2024. november 19-én a hazai etnológusok és muzeológusok.
A HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet és a Néprajzi Múzeum közös szervezésében a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében valósult meg a Néprajzi Múzeum épületében 2024. november 19-én a Tudománytörténet, rokonság, törzsi művészet című konferencia, amely a száz esztendeje született Bodrogi Tibor (1924–1986), az MTA Néprajzi Kutatócsoport egykori igazgatójának életműve és kutatói hagyatéka előtt tisztelgett. A hazai etnológiai szakma képviselőin túl a konferencia előadói és hallgatósága sorában jelen voltak Bodrogi Tibor tanítványai, egykori munkatársai és tisztelői, valamint lánya és unokája is.
A megjelenteket a házigazda, Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója köszöntötte, majd Sárkány Mihály adott rövid összefoglalást arról, hogy mely kutatási területeken hozott jelentős előrelépést Bodrogi Tibor munkássága a magyar etnológiában.
A konferencia három szekció keretében vitatta meg Bodrogi Tibor tudományos örökségét. Elsőként a rokonság kérdésköréről hallhattak előadásokat a megjelentek. Borsos Balázs a maszáj társadalomszervezetről és rokoni csoportok megismeréséről szóló előadását Sárközi Ildikó Gyöngyvér sibe genealógiákat ismertető előadása követte. Ezt követően Sántha István, Ruttkay-Miklián Eszter és Mészáros Csaba mutatta be azt, hogy a rokonság változó, élettel teli és rugalmas rendszer.
A második szekció Bodrogi Tibor muzeológiai és művészetantropológiai munkásságára reflektálva ismertetett izgalmas esettanulmányokat. Wilhelm Gábor Bodrogi Tibor törzsi művészet terminusának archeológiáját elemezte, Földessy Edina egy bamana szobor életrajzát írta le, Régi Tamás pedig a Néprajzi Múzeum Bornemissza Pál gyűjteményéből mágikus erejű tárgyakat mutatott be. A szekció utolsó előadója, Nagy Zoltán, már a harmadik, Óceániai és tudománytörténeti barangolások című zárórészt előlegezte meg a 19. századi magyar kutatók szibériai terepmunka technikáinak bemutatásával.
Sz. Kristóf Ildikó előadás közben.
A záró szekcióban Sz. Kristóf Ildikó Bodrogi Tibor kéziratos hagyatékáról beszélt, Antoni Judit a Néprajzi Múzeum Fenichel- és Bíró-gyűjteményéből származó kőeszközöket mutatta be, Biró Anna pedig a Bíró Lajostól származó gyűjtemény publikálásának körülményeit és a gyűjtő azzal kapcsolatos kritikai megjegyzéseit elemezte. A konferencia utolsó előadását Vargyas Gábor tartotta arról, hogy milyennek látták a pápuák az európaiakat és a porosz iskolarendszert a 19. század végén.
A tudományos ülést Kehl-Bodrogi Krisztina zárszava tette teljessé. Személyes emlékek és történetek felidézése mellett előadásában bemutatta azt is, hogy édesapja, Bodrogi Tibor személyisége miképpen hatott tudományos érdeklődésére és vizsgálati módszereire. A konferencia összes szekciója jelentős közönséget vonzott. Az előadások tanulmánnyá formált változatait a közeljövőben magyarul és angolul kívánják publikálni a szervezők.
Az emlékülésen elhangzott előadások:
Kemecsi Lajos (Néprajzi Múzeum): Köszöntő
Sárkány Mihály (HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet): Köszöntő
Borsos Balázs (HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet): Mit tudhattak meg a rokonságról a kelet-afrikai népek körében az első európai utazók?
Sárközi lldikó Gyöngyvér (HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet): Genealógiaírás a kínai sibe etnográfiában
Sántha István (HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet): A társadalmi szerveződés rendelkezésre álló formáinak használata egy óceániai közösség körében, Robert Boroffsky kutatásai alapján
Ruttkay-Miklián Eszter (HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet): Testi-lelki rokonság. A szinjai hantik rokonsági rendszeréről
Mészáros Csaba (HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet): Rokonság vagy gazdaság? A szaha nemzetségek két arca
Wilhelm Gábor (Néprajzi Múzeum): Törzsi művészet és stílusprovincia. Bodrogi Tibor és az antropológiai művészetelmélet
Régi Tamás (Néprajzi Múzeum): Bodrogi Tibor és Afrika művészete: tanzániai agyagfigurák művészetantropológiai értelmezése
Földessy Edina (Néprajzi Múzeum): Egy bamana szobor életrajza. Európai modernizmus afrikai egzotikummal
Nagy Zoltán (Pécsi Tudományegyetem, HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet): Terepmunka módszertanok a magyarországi Szibéria-kutatásban a 19. század végén
Sz. Kristóf Ildikó (HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet): Bodrogi Tibor (1924–1986) tudománytörténeti hagyatéka: etnográfiai profil, stadiális társadalomszemlélet, és az őslakosok hangja – ma
Antoni Judit (független kutató): Új-Guineai csiszolt kőeszközök feldolgozása: projektvázlat (a Néprajzi Múzeum Fenichel és Bíró gyűjteménye az Astrolabe- és Huon-öbölből illetve Berlinhafenből)
Biró Anna (Néprajzi Múzeum): Bíró Lajos tévesen publikált huon-öböli tárgyai és szerzésük körülményei
Vargyas Gábor (HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet, Pécsi Tudományegyetem): Porosz iskolarendszer pápua tükörben
Kehl-Bodrogi Krisztina: Zárógondolatok
