A HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet és a Néprajzi Múzeum szervezésében Budapesten zajlott a SIEF International Ethnological Food Research Working Group 24. konferenciája 2024. szeptember 18–20-án.
A HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet és a Néprajzi Múzeum szervezésében Budapesten zajlott a SIEF International Ethnological Food Research Working Group 24. konferenciája 2024. szeptember 18–20-án, Living Eating Habits, Revitalized Foodways and the Concepts of Tradition and Food Heritage címmel. A rendezvénynek a Néprajzi Múzeum adott otthont, illetve a résztvevők a Szabadtéri Múzeumba tettek szakmai kirándulást. Az esemény fő szervezője Báti Anikó, a BTK NTI Történeti Néprajzi Osztályának tudományos főmunkatársa volt.
A hallgatóság. Fotó: Báti Anikó
A SIEF Food Research Working Group 1970-ben alakult, a csoport kiemelkedő alapító tagja Kisbán Eszter professor emerita. A csoport megalakulása óta kétévente rendszeresen ülésezik, eredményeiket konferenciakötetekben publikálják. A vándorgyűlésnek 1983-ban már egyszer otthont adott Magyarország, akkor az MTA Néprajzi Kutatóintézet munkatársa volt a szervező, Kisbán Eszter személyében.
2024-ben a 14 országból érkezett 44 előadó három nap alatt, 9 szekcióban tekintette át az ételek és a hozzájuk kötődő hagyományok helyét, szerepét a kapcsolódó közösségek identitásának megőrzése/megteremtése, a globalizáció, a fesztivalizáció és a fenntarthatóság szempontjából. A főelőadók közül Cristina Grasseni (Institute of Cultural Anthropology and Development Sociology, Leiden University, Hollandia) előadásában rávilágított, hogy a kézműves termékek hogyan kerültek egyik oldalról egy túlértékelt, másik oldalról marginalizált szerepbe a tömegtermelés mellett. A tejfeldolgozást mutatta be példaként az örökség, a mögötte húzódó tudás, az innováció és a kézművesség szemszögéből, hangsúlyozva, hogy a néprajzi vizsgálatok segítségével hogyan válhat a hagyományos tudás jövőformáló tényezővé.
A képen: Fülemile Ágnes előadás közben. Fotó: Báti Anikó
A BTK Néprajztudományi Intézet Történeti Néprajzi Osztályának vezetője, Fülemile Ágnes a magyar táplálkozáskultúra vázlatos áttekintése során kiemelte, hogy az ételek és étkezési szokások milyen szerepet töltöttek be a Kárpát-medencében a kultúra egészében identitásformáló tényezőként, illetve hogyan formálták ezt a képet az egyes politikai rezsimek a 19–20. század során.
Lucy Long (Center for Food and Culture, Bowling Green, Ohio, USA) az Appalache-hegység régiójához kötődő két étel kapcsán járta körbe a food heritage értelmezési lehetőségeit, a személyes emlékektől a kollektív örökségig. Csonka-Takács Eszter, a negyedik főelőadó (Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság) az UNESCO szellemi kulturális örökségvédelmi gyakorlatában a food heritage-hez kötődő koncepcióváltásról értekezett, és annak gyakorlati megvalósulása kapcsán hozott elgondolkodtató, kutatói szemmel megfontolandó példákat.
Az egyes szekciókban számos élelmiszer reflektorfénybe került a tejtől, a tejtermékektől a zsírtól a mézig, szódavízig. Sok előadás igyekezett a táplálkozás témakörének múzeumi helyét, megjelenítésének lehetőségeit bemutatni. A világ számos pontját bejárhatták a résztvevők előadóink segítségével Brazíliától, Mongóliáig, Jakutiától Japánig, Szlovéniától a Pest megyei Csömörig. A prezentációk kapcsán világossá vált, hogy az egyes kutatások igen sokféle, egymással nem mindig összevethető értelmezési keretet használnak a táplálkozáshoz kötődő szokások, tradíciók és örökségek meghatározása során. Ennek hátterében például Nyugat- és Közép-Európa esetében többnyire a kulturális örökség eltérő értelmezési keretei állhatnak. A konferencia remek alkalom volt a felmerülő kérdések gyakorlati példák mentén való megvitatására.
A képen: Szilágyi Levente előadás közben. Fotó: Báti Anikó
A BTK Néprajztudományi Intézetét a főelőadó, Fülemile Ágnes mellett öt másik kutató képviselte. Mészáros Csaba a környezet és az ember szoros kapcsolatát tárta a hallgatóság elé a jakutiai terepkutatásai alapján. Szilágyi Levente egy terepmunkája során készített filmmel illusztrálta előadását a szatmárnémeti strudli készítéséről. Szilágyi Zsolt a mongóliai táplálkozáskultúra gyors változását követte nyomon 1990-től napjainkig. Juhász Katalin és Báti Anikó a csömöri szlovákok ételeinek és az ételkészítésnek az identitásőrzésben/teremtésben játszott szerepét, a hagyományos tudásátadás alakulását vizsgálta a csömöri hagyományőrző csoport munkásságának elemzése során.
A képen: Juhász Katalin előadás közben. Fotó: Báti Anikó
A konferencia minden eleme, így a szünetek és a kirándulás is természetesen az ételek körül forgott. A kávészünetben alkalmasint a magyaroknak oly kedves Túró Rudi volt a desszert, olykor a csömöri Tót Hagyományaink Háza hagyományőrzői kínáltak népviseletben házi süteményeket. Szarvas Zsuzsanna, a Néprajzi Múzeum főmuzeológusa előadásában bemutatta a múzeumi gyűjteménynek a táplálkozáskultúrához kötődő elemeit, majd a délután folyamán vezetést tartott a most megnyíló állandó gyűjteményi kiállításban a konferencia részvevői számára. A három nap alatt kínált minden menüsor a szervezők tudatos tervezését tükrözte. A cél az volt, hogy a vendégek minél több oldalról megismerhessék a magyar alapanyagokból készült hazai ételeket, ízeket. Ennek a törekvésnek nagyszerű példája volt a Gundel étteremben tálalt vacsora, ahol az Executive Chef, Moldován Viktor külön menüt állított össze a konferencia előadói számára.
A hazai táplálkozáskultúra és a magyar ízek bemutatására a szakmai kirándulás is alkalmat adott. A szentendrei Szabadtéri Múzeum vendégül látta a résztvevőket. Az előadások és a tematikus séták kapcsán bepillantást nyertek a látogatók – akik közül sokan szintén múzeumokban dolgoznak – a Skanzenben folyó sokoldalú munkába, amely sok szálon kötődik az élelmiszertermeléshez és -feldolgozáshoz. Bemutatták a food heritage ('ételörökség') kapcsán a tudásmegőrzés és -átadás, az örökségesítés számos izgalmas gyakorlatát. A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékében szereplő karcagi birkapörkölt és a borsodnádasdi molnárkalács kóstolóval egybekötött bemutatójára is itt került sor.
A mindennapi életnek létfeltétele a táplálkozás. A most lezajlott rendezvény megerősítette azt a kutatói törekvést, hogy az ételek és az étkezési szokások, a mögöttük álló közösségek néprajzi szemléletű vizsgálata nagyon fontos feladat. Az így megszerzett tudás pedig a fenntartható jövőről való együtt gondolkodásnak és cselekvésnek az egyik kulcsa.
A konferencia absztraktfüzete letölthető itt (pdf).
A konferencia programja ide kattintva megtekinthető.
A projekt típusa és száma: NKFI K_22 142797
A pályázat címe: Örökségkonstrukciók kortárs közösségi színtereken Identitás, emlékezet, reprezentáció
A címlapképet Báti Anikó készítette.
