2023. június 7. és 10. között a BTK Néprajztudományi Intézete munkatársainak részvételével tartották Brnoban a SIEF (Société Internationale d'Ethnologie et de Folklore) 16. kongresszusát.
A nemzetközi szervezet kétévente megrendezett többnapos konferenciájának 2023-ban a csehországi Brno adott otthont. A Masaryk Egyetem Bölcsészettudományi Karán 18 tematikus irányban, közel száz panelben folyt a tanácskozás, több mint nyolcszáz előadó részvételével. A konferencia különösen aktuális, napjainkra reflektáló témafelvetésének – Living Uncertainty – elméleti alapjai, módszertani és etikai vonatkozásai vitaindító előadások, plenáris ülések és kerekasztal-beszélgetések alkalmával kerültek a középpontba.
A panelekkel párhuzamosan az audiovizuális műhely gazdag filmkínálattal várta a résztvevőket. A programban helyet kaptak a kutatói életpálya sarkalatos kérdéseivel (pl. publikálás) foglalkozó workshopok, illetve a tudományszervezést, a nemzetközi együttműködést elősegítő kisebb találkozók (pl. folyóirat-szerkesztők találkozója). A SIEF kongresszusai egyben a szervezet munkacsoportjainak működése szempontjából is meghatározó jelentőségűek. Az egyes munkacsoportok tagjainak a rendezvény biztosítja az alkalmat a személyes találkozásra, jövőbeli terveik egyeztetésére.
A SIEF kongresszusának helyszíne: Brno, Masaryk Egyetem Bölcsészettudományi Kar. Fotó: Sz. Kristóf Ildikó
A SIEF közgyűlése. Fotó: Eitler Ágnes
Intézetünk munkatársai közül többen előadóként, valamint panelszervezőként is közreműködtek a konferencián. Kollégáink a Historical Approaches, Food, Digital lives, Politics and Power, Heritage tématerületek szekcióiban mutatták be kutatásaik eredményét.
Szakál Anna An excellent folklorist as well as a tyrant: The controversial career of a Hungarian folklorist in Socialist Romania címmel tartotta meg előadását, amelyben az erdélyi magyar folklorista, Faragó József ambivalens életpályáját és személyiségét vizsgálta, elsősorban a közgyűjteményekben elérhető kéziratai, nyomtatásban megjelent munkái, egodokumentumok, róla készített interjúk, visszaemlékezések és a megfigyelési dossziéiról eddig feltárt adatok alapján. Előadásában a források segítségével kirajzolódó Faragó-kép bemutatása mellett arra is megkísérelt választ adni, hogy milyen történelmi folyamatok és hatások állhattak Faragó ellentmondásos megítélésének a hátterében.
Sz. Kristóf Ildikó az Etnográfiai kutatási módszerek és nemzeti hagyományok című szekcióban adott elő, amelyet az EASA History of Anthropology Network (HOAN) és a Historical Approaches in Cultural Analysis SIEF Working Group szervezett. Előadása Uncertainty, Witchcraft and the Web of Society. Lessons from the Historical Anthropology of Witch-Hunting (Hungary / Europe / Africa) címmel az MTA Néprajzi Kutatócsoportjában az 1980-as évek végén létrejött boszorkányper-kutatócsoport munkájából a brit szociálantropológiai vonulatot mutatta be és értékelte a jelen perspektívájából.
Szilágyi Levente előadásában a szocialista termelőszövetkezetek utódszervezeteiként létrejött mezőgazdasági társulások és a kisgazdák, illetve háztáji gazdálkodást végzők kapcsolatát elemezte. Prezentációjában az indusztriális gabonatermesztés és az önellátást célzó háztáji gazdálkodás lokális egyidejűségének példáit ismertette (Agricultural associations or/and family farming? The transformation of agriculture in Satu Mare region (Romania) from the regime change to the present).
Győrfy Eszter előadása (Changing borders – flexible boundaries: Religion, ethnicity and language on a former Eastern European borderland) az Erdély és Moldva határán fekvő etnikai-nyelvi-vallási kontaktzónában fekvő Kostelek példáján azokra a sajátos „köztes” vallási és etnikai kötődésekre hívta fel a figyelmet, amelyek az itt megtelepedő román és magyar népesség körében végbement hosszú távú akkulturációs, asszimilációs folyamatok, valamint a párhuzamosan zajló román és magyar nemzetépítési törekvések következtében jöttek létre. Ezek helyére a 20. század során az egyházi és világi elitek igyekeztek homogén, egyértelmű vallási és nemzeti kötődéseket állítani. Az előadás számba vette azokat a „krízishelyzeteket” – elsősorban történelmi eseményeket, politikai, illetve egyházi változásokat – amelyek miatt az itt élők újra és újra választani kényszerültek a különféle vallási, etnikai, nyelvi kötődések között, egyúttal rámutatott arra, hogy a köztesség minden történelmi korszakban nagyfokú rugalmasságot biztosított, lehetővé tette a különböző kötődések közti választásokat és azok későbbi, többé-kevésbé problémamentes felülírását.
Báti Anikó a SIEF Food Reseach WG által szervezett Food in Times of Uncertainty panel keretén belül tartott előadást (The role of the Hungarian school canteens in food crisis.) Az NKFIH 128925 K-18 számú kutatócsoport munkájára építve mutatta be a gyermek közétkeztetés szerepét a rendkívüli élethelyzetekben, külön kiemelve a Covid veszélyhelyzet, az élelmiszerár-infláció és a háború okozta nehézségekre a menzák keretén belül kidolgozott megoldásokat. Ezt követően a Working Group Meetingen tette közzé a BTK Néprajztudományi Intézet és a Néprajzi Múzeum által 2024-ben megrendezésre kerülő SIEF 24th International Food Research WG Conference, Living Eating Habits, Revitalized Foodways and the Concepts of Tradition and Food Heritage című konferencia meghívóját.
Báti Anikó előadása a SIEF 16. kongresszusán. Fotó: Szilágyi Levente
Vargha Katalin "The new Chuck Norris." A modell for (satirical) heroisation in the global digital space című előadásában arra nyújtott esettanulmányt, hogy a digitális térben újonnan keletkező, humoros folklóralkotások (viccek, mémek) miként építenek és utalnak vissza a már ismert, állandó vonásokkal felruházott hősökre. Az előadás a Heroes and villains in the global digital space című szekcióban hangzott el, amelynek szervezője, a SIEF Working Group of Digital Ethnology and Folklore titkárának választotta Vargha Katalint.
Eitler Ágnes a népi kultúra színpadra állítását mint a stabilitás szimbolikus kifejezésére törekvő cselekvést értelmezte előadásában (Staging the stability in uncertain times). Nyárád menti terepkutatásának eredményein keresztül bemutatta, hogy a periodikusan – jellemzően a bizonytalanság pillanataiban – megélénkülő hagyományőrző tevékenység által létrehozott „aranykor” képének milyen jelentősége van a helyi társadalom számára a fordulópontként értelmezett társadalmi és gazdasági átalakulások idején.
Szilágyi Levente, Eitler Ágnes, Győrfy Eszter a SIEF 16. kongresszusán. Fotó: Vámos Gabriella
A konferencia teljes programja elérhető:
https://www.siefhome.org/downloads/congresses/sief2023/sief2023programme.pdf
