Iancu Laura, a BTK Néprajztudományi Intézet munkatársának az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, a Libri Kiadó és a Magyar Kultúráért Alapítvány új tudományos ismeretterjesztő zsebkönyvsorozatában megjelent könyvének bemutatóját 2023. május 11-én tartják a Körúti Könyvtárban.
MEGHÍVÓ
Szeretettel várjuk Önöket a Körúti Könyvtárba az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH), a Libri Kiadó és a Magyar Kultúráért Alapítvány együttműködésében 2022-ben elindított Kaleidoszkóp Könyvek című új tudományos ismeretterjesztő zsebkönyvsorozat három kötetének bemutatójára.
Időpont: 2023. május 11., csütörtök 17:30-tól
Helyszín: Körúti Könyvtár – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1066 Budapest, Teréz körút 2–4.
A belépés ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges a e-mail címen.
Moderátor: Domanits András, az InfoRádió szerkesztő-riportere
Bemutatandó kötetek:
Iancu Laura: Miért csángó, ha magyar? – A moldvai magyarság története és elcsángósítása
A moldvai magyarság több száz éves fennmaradása a magyar államhatárokon kívül régóta a néprajztudomány izgalmas kérdése. Mivel magyarázhatjuk, hogy ezek a közösségek a sokszor viharos és embert próbáló évszázadokon keresztül is meg tudták őrizni identitásukat? Hogyan formálódtak kulturálisan és alakítottak ki egy sajátos, csak rájuk jellemző népi kultúrát és folklórt? Miért nevezi őket ma csángóknak a tudományos beszéd és a magyar sajtó, ha Moldvában ez a kifejezés gúnynév volt, és napjainkig sokan megbélyegzőnek tartják az érintettek közül?
Iancu Laura néprajzkutató alapos és figyelemre méltó munkájában a történelmi háttér felvázolásával és a néprajzi, kulturális sajátosságok bemutatásával keresi a válaszokat e kérdésekre. A könyvet különböző korszakokból és településekről származó szöveggyűjtemény gazdagítja, amely bepillantást enged a moldvai magyarság világképébe, gondolkodásmódjába.
Iancu Laura etnográfus, költő, író, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének munkatársa. Fő kutatási területe a moldvai magyarság vallásossága és identitásának kérdései.
Majláth Imre: A fényevés bajnokai – Betekintés a növények táplálkozásába
Növények nélkül a világ nem lenne olyan, amilyennek ma ismerjük. Ők képezik ugyanis a tápláléklánc alapját, amelytől az állatok és az emberek léte függ. De hogyan és mivel táplálkoznak maguk a növények? Hogyan képesek az élet nélküli vízből és napfényből életet jelentő, szerves vegyületeket előállítani? A válasz ezekre az összetett kérdésekre egyetlen szó: a fotoszintézis. A könyv bemutatja a növények leveleiben működő parányi naperőművet és cukorgyárat, a napfény csapdázásától kezdve a cukrok keletkezéséig. Mint minden gyárban, itt is előfordulnak rendszerhibák, ezért ezeknek a megoldása is szóba kerül, például hogy miként fotoszintetizálnak az extrém körülmények között élő növények. Végül arra a kérdésre is választ kapunk, lehet-e javítani ezen a precízen szabályozott folyamaton modern biotechnológiai eszközökkel.
Majláth Imre PhD, okleveles biológus, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa. Szakterülete többek között a növényi stresszélettan, a fotoszintézis, a levélgázcsere, a nitrogén-anyagcsere és a növényökológia.
Horváth Dezső: Az elemi részecskék csodás világa – A részecskefizika története és kihívásai
Az emberiséget évszázadok óta érdekli, hogy az anyag milyen elemi alkotórészekből áll, melyek a legkisebb összetevői. A mikrovilág vizsgálata azonban folyamatosan újabb és újabb megválaszolandó kérdéseket szül, ám épp a rengeteg nyitott kérdés és probléma teszi csodássá ezt a tudományterületet.
E kiadvány a részecskefizika történetét áttekintve, szemléletes ábrákkal illusztrálva sorra veszi a felfedezéseket és teóriákat, egészen a jelenleg egyetlen elfogadott és igazolt elméletig, a standard modellig, de kitekintést nyújt a jövőbe is, felvázolva a még megoldásra váró problémákat és a fejlődés lehetséges útjait.
Horváth Dezső részecskefizikus, a fizikai tudomány doktora, az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont emeritus kutatóprofesszora, magántanárként részecskefizikát oktat a Debreceni Egyetemen és a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen. Vizsgálatait orosz, kanadai, amerikai, svájci és olasz kutatóintézetekben végezte. Tudományos tevékenységét 2012-ben Széchenyi-díjjal ismerték el.
A rendezvény a Budapest 150 – Könyvfőváros 2023 eseménysorozat részeként valósul meg.
A meghívó ide kattintva letölthető (pdf).
