Az iskolai menzák állnak a jelenleg is még futó (2018−2023), az NKFIH (128925 K-18) által támogatott, A gyermek közétkeztetés társadalmi beágyazottsága. Kérdések és lehetőségek című interdiszciplináris kutatás fókuszában.
A néprajz- és dietetikus kutatók esettanulmányokon keresztül vizsgálják az államilag szorgalmazott „egészséges” étrend társadalmi beágyazottságát, a gyermek közétkeztetés mindennapi működését.
Az egészségmegőrzésben és a tudatos fogyasztóvá válás folyamatában a gyermek közétkeztetésnek fontos szerepe van. Hazánkban több évtizede zajlik a közétkeztetési rendszer megújítása, amelynek egyik célkitűzése, hogy összekapcsolódjanak a helyi élelmiszertermelés és -fogyasztás szintjei. A fenntarthatóság érdekében a szervezőelemek között fontos szerepe kell, hogy legyen a helyi táplálkozáskultúrának és a közösségi hagyományoknak is a társadalmi és egészségügyi szempontok mellett.
Fotó: Báti Anikó
Az együttműködő felek, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete, valamint az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) szakértői mintavétel keretében kiválasztott általános iskolákban végezték, végzik terepmunkájukat. A kutatás célja főként az, hogy kiemelje azokat a pontokat a közétkeztetés rendszerén belül, melyek eddig kevéssé voltak hangsúlyosak, nem tudatosultak, nem képezték részét a hatósági vizsgálatoknak.
Esettanulmányokon keresztül megvizsgálják a menzának az iskolai életben betöltött szerepét, mindennapi működését; továbbá céljuk az is, hogy megismerjék a kiválasztott terepeken a gyermekek családi táplálkozáskultúráját, és a közétkeztetés valamennyi érintettjének kapcsolódó nézeteit, tapasztalatait, egy-egy helyszínen a körülményeket és a közétkeztetés működési mechanizmusait, eredményeit és problémáit. A jelenre irányuló vizsgálatok mellett a kutatás történeti források nyomán igyekszik feltárni az előzményeket is, hiszen eddig nem készült átfogó tanulmány a közétkeztetés több mint 100 éves múltjáról.
Fotó: Báti Anikó
A terepmunka nyomán létrejött egy időbeli metszetet dokumentáló adatbázis a hétköznapi étkezési szokásokról, nem csak az iskolák, hanem a kapcsolódó családok szintjén is, amely forrása lehet a további összehasonlító, elemző vizsgálatoknak.
Az eddigi táplálkozástudományi vizsgálatokban is szerepeltek olyan megállapítások, amelyek a gyerekek fogyasztási szokásaira vonatkoztak, de az egyéni ízlés, a preferenciák, a helyi szokások, vélemények nem kerültek eddig középpontba. A néprajzi megközelítéssel, egyéni példák összegyűjtésével mód nyílik ezeket is vizsgálni.
A menzához kapcsolódó táplálkozáskultúra-kutatás eredményei segíthetik az egészségtudatos magatartás fejlesztését, az ismeretterjesztést célzó kampányok hatékony megvalósítását. Válaszokat kaphatunk arra, hogy napjaink menzareformjaiba hogyan építhetők be a helyi hagyományra jellemző, az ízlésvilágot megjelenítő, de egészséges, változatosságot is hozó, és a szezonalitáshoz igazodó ételtípusok, helyi ételalapanyagok.
Az alapkutatások eredményeire építve megfogalmazhatók ajánlások a fenntartható, az egészségmegőrzést és hosszú távon a tudatos fogyasztóvá válást támogató közétkeztetés országos szintű megvalósításához, a helyi szereplők (helyi gazdálkodók, konyhai dolgozók, gyerekek és szüleik) aktív bevonásához. A rendszer egyes szereplőinek – közülük is kiemelten a fogyasztói oldal –elvárásainak összegyűjtése után az érdemi párbeszédre nyílhat mód. Mindez hozzájárulhat a menza mai általános megítélésének módosulásához.
Fotó: Báti Anikó
A két tudományág kutatóinak együttműködése nyomán az eltérő kutatási és értelmezési módszertan révén megszülető eredmények komplex képét rajzolják ki a gyermek közétkeztetésnek. A kutatás egy új, interdiszciplináris módszertan kidolgozásának úttörőmunkáját is elvégzi, amely a tapasztalatok alapján a jövőben tovább fejleszthető és alkalmazható újabb kutatásokhoz.
A kutatás résztvevői: az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet és a BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai: a vezető kutató Báti Anikó tudományos főmunkatárs, továbbá Juhász Katalin tudományos főmunkatárs, Nickel Vira Réka tudományos segédmunkatárs.
Báti Anikó
