Sántha István és Somfai Kara Dávid, a BTK NTI tudományos főmunkatársai 2017 és 2019 között három alkalommal jártak magyar kutatók nyomán Belső-Ázsiában és a Távol-Keleten. Almásy György és Vámbéry Ármin után, 2019-ben Baráthosi Balogh Benedek kutatóútjait követve az orosz Távol-Keletet, az Amur-mentét, Szahalint járták be és Hokkaidora is ellátogattak.
Baráthosi Balogh Benedek 1908 és 1914 között fő kutatásait az Amur-folyó menti tunguz népek (nanaj és ulcsa) között végezte, illetve Szahalin szigetének őslakos népeit (ajnu, nyivh, ulta) is tanulmányozta. Gazdag fotó- és tárgygyűjteményét a Néprajzi Múzeum őrzi, akárcsak részben kiadatlan nyelvi és folklór anyagait. 2019 augusztusában a Klebersberg Kuno-ösztöndíj támogatásával Sántha István és Somfai Kara Dávid egy hónapos tanulmányút keretében kereste fel Baráthosi terepmunkáinak helyszíneit (Habarovszk, Vlagyivosztok, Amur, Szahalin, Hokkaido).
Val falu, rénszarvasok a tundrán - képrészlet az előadás anyagából
Somfai Kara Dávid korábban (1995-2009) a dél-szibériai sámán hagyományokat tanulmányozta, így Baráthosi sámán anyagainak alapján figyelmét annak szentelte, milyen formában élnek tovább a spirituális hagyományok a térségben, milyen újfajta hatások érik az őslakosok hitvilágát poszt-szovjet korban, miközben gőzerővel folyik a nyelvi és kulturális asszimiláció és az akkulturáció.
Zoomorf szevenek (sámánok használták őket) - képrészlet az előadás anyagából
Sántha István véleménye szerint a 2019-es terepmunka előtt még nem volt egészen világos, vajon mennyire voltak pontosak Baráthosi megfigyelései, mennyire használhatóak ma a több mint száz éve gyűjtött anyagai. Az utazás során két szálat sikerült részben felfejteni, melyekben nagy jelentősége volt Baráthosi kutatásainak. Ezek egyike a sámánizmus hagyománya a térségben, illetve az itt élő népek sámánista gyakorlatainak mai szerepe. A másik vonalon pedig sikerült e földrajzilag és geopolitikailag bonyolult és összetett térség etnikai viszonyaiba is betekintést nyerni, és megfigyelni a mai etnikai viszonyok dinamikáját. A két kutató 2020. május 12-én a Kőrösi Csoma Társaságban tartott online előadást a távol-keleti terepmunkájukon szerzett tapasztalataikról.
Antropomorf szevenek (egyszerű embereket óvó alakok) - képrészlet az előadás anyagából
Az előadás diasora ppt-ben ide kattintva elérhető.
Az online előadás az alábbi ikonra kattintva megtekinthető:
