A tanulmánygyűjtemény a magyar táplálkozáskultúra közelmúltját és jelenét tárgyalja többféle megközelítésből, annak sokszínűségére világít rá: a társasházi konyháktól az iskolai menzákig; egy gasztro-blogger munkásságáig, a divatos diétáktól a kenyér szerepéig.
A kötet városi környezetben a táplálkozás mozgásfolyamatainak egy olyan szeletét tárja fel a néprajz eszközeivel, amelyre az eddigi hazai munkákban kevés figyelem irányult. Mikrovizsgálatok keretében az egyének, az egyes családok felől közelítve, a táplálkozáskultúra egészét áttekintve képet alkothatunk arról, hogy milyen életstratégiák mentén, milyen preferenciák és adaptációs gyakorlatok segítségével élték meg, élik meg az emberek a társadalmi, gazdasági, politikai változásokat a városban, a 20. század második felétől napjainkig.
A tanulmánykötet sokszínű, de nagyon mozaikos képet nyújt a mai táplálkozáskultúráról. A téma összetettsége, a szerteágazó problémák a tanulmányok témaválasztásában is láthatóak. Az első fejezet egy társasház néhány lakójának közelmúltját, jelenét járja körül röviden, az életmódra, a tárgykultúra változásaira, a városi életmódhoz adaptálódás és a modernizáció mechanizmusára fókuszálva. A rövid leírást és elemzést egy interjú lejegyzett szövege teszi teljessé. A második fejezetben az óvodai és iskolai közétkeztetés mindennapjaiba pillanthatunk be. A harmadik fejezet a táplálkozáskultúra újszerű, alternatív megoldásait tárgyalja, az új, divatos diétákat, kitekintéssel a szélsőségekre is. A negyedik és az ötödik fejezet olyan témákat vet fel, melyek kapcsolódnak korábbi munkáimhoz. A főzni tanulás folyamatában az internet jelentőségét az egyik legnépszerűbb gasztro-blog szerzőjének a munkásságán keresztül közelítettem meg. Az ötödik fejezet a kenyérnek, mint alapélelmiszernek a táplálkozásban betöltött szerepét járja körül.
A tartalomjegyzék letölthető innen
A kötetről, a néprajzi táplálkozáskultúra-kutatásról a szerzővel készült rádióinterjú itt érhető el
