Október 26–27-én került megrendezésre a Néprajztudományi Intézet társszervezésével és kilenc munkatársunk közreműködésével az Emlékek, szövegek, történetek: Női folklórszövegek címmel rendezett konferencia.

A Magyar Néprajzi Társaság Folklór Szakosztálya és az MTA BTK Néprajztudományi Intézet Folklór Osztálya közösen szervezte meg az Emlékek, szövegek, történetek: női folklórszövegek című interdiszciplináris konferenciát 2018. október 26–27. között az MTA Humán Tudományok Kutatóházában. A nemzetközi előzményekre visszatekintő nőkutatási megközelítés a megjelenő munkák és a korábban a témában megrendezett néprajzi konferencia ellenére a magyar néprajztudományban nem jelentkezett önálló irányvonalként, így a tanácskozás kitűnő találkozási alkalmat nyújtott mindazoknak, akik a nők sajátos társadalmi, gazdasági, kulturális helyzetével és szerepével, a női identitás narratív megnyilvánulásaival foglalkoznak. A két napos tanácskozáson negyven kutató adott elő a néprajztudomány és a társtudományok képviselői közül. A Néprajztudományi Intézet részéről kilenc előadó, illetve szekcióelnök működött közre a konferencia munkájában.

Az első napon Balogh Balázs, Smid Bernadett és Küllős Imola köszöntője után a konferencia központi gondolatának megfogalmazásaként a nyitóelőadást Landgraf Ildikó és Frauhammer Krisztina tartotta, majd pedig Mikos Éva elnöklésével, elsődlegesen különböző történeti források értelmezésével prezentálta előadását az első három előadó, Bálint Petra, Horváth István és Merili Metsvahi. A második szekció Küllős Imola vezetésével zajlott a női vallásosság témakörében, Szigeti Jenő, Vass Erika, Vörös Éva és Tamás Ildikó előadásainak keretében. A következő szekciót Deáky Zita vezette, ahol bábák, gyógyítók és füvesasszonyok tevékenységét tanulmányozva Kocsis Annamária, Koltay Erika, Vukov Anikó és Svégel Fanni mutatta be kutatásait. A negyedik szekció előadói, Bálint Péter, Bálint Zsuzsa, Pál-Kovács Dóra és Fábián Gabriella a folklór különböző műfajaiban megragadható nőiség, a női karakterek megjelenítésének kérdését vetették fel Gulyás Judit elnöklete mellett. Az első nap utolsó blokkjában Turai Tünde szekcióvezetésével Balogh Balázs, Schell Csilla, Menyhárt Krisztina és Kovács Bence a kitelepítés és a külföldre űzetés, elszakadás női narratíváira világítottak rá.

A második nap első előadója, majd első szekcióelnöke, Biczó Gábor volt, aki nyitóelőadásában a kortárs oláh cigány női narratívák megtartó erejét vázolta fel, majd pedig a szocialista éra munkásnőinek életkörülményeit mutatta be Dobák Judit és Tóth Katalin. Ezt a marginalizált és vendégmunkás nők helyzetét elemző blokk követte, Lajos Veronika moderálásával, Németh Krisztina, Turai Tünde és Kész Réka előadásaival. A következő szekciót Frauhammer Krisztina vezette, melynek keretében Czingel Szilvia és Földi Viktória a női életutakat az értékrend mentén elemezte. A negyedik szekció előadói: Lajos Veronika, Iancu Laura, Nagy Janka Teodóra Keményfi Róbert elnökletével a női adatközlők helyzetét tárgyalták. A nap és a konferencia zárásaként Kisbán Eszter, Keményfi Róbert és Báti Anikó a népi táplálkozás témájában prezentálták előadásukat Kuti Klára szekcióvezetésével.

Reményeink szerint a konferencia sikerére és a nagy érdeklődésre való tekintettel az előadások szerkesztett változatát a nagyközönség tanulmánykötet formájában is olvashatja majd.

Kovács Bence