A kötet a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadójának gondozásában, az Emberek és kontextusok sorozatban látott napvilágot A felbomlás modellje címmel. Az új forrásokat feltáró és értelmező munka egyaránt számot tarthat a társadalomkutatók és a népi életforma, illetve a hagyományok iránt érdeklődő olvasók figyelmére.
Nagy Zsolt, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa, 2014-től zajló udvarfalvi terepmunkájának részeredményeit közli a kötetben, amely egy hosszabb időre tervezett változásvizsgálat első állomásának tekinthető. A szerző az alkalmi gyűjtések mellett 2018–2022 között közel 1300 napot töltött el e Marosvásárhely közelében fekvő kis faluban (Curteni). Résztvevő megfigyelőként nemcsak találkozhatott, interjúzhatott Nagy Olga folklórkutató korábbi udvarfalvi adatközlőivel és azok leszármazottjaival, de akaratlanul is érzékelhetővé váltak számára azok a kulturális-társadalmi és gazdasági jelenségek, változási tendenciák, melyek a települést más erdélyi településektől már a 20. század közepétől megkülönböztették, és amelyekről Nagy Olga több ízben is értekezett újságcikkek, esszék vagy néprajzi tanulmányok formájában.
A későbbi Maros–Magyar Autonóm Tartomány kirakatfalujának kiszemelt Udvarfalván a megfélemlített, több szinten is traumatizált, erőszakosan kollektivizált (kulákgyilkosság, kényszerlakhelyekre száműzés, csonkítások stb.) emberek Nagy Olgában, az újságíróban is a hatalom emberét látták, akit mint kutatót is több szinten manipuláltak. Adatközlői a kollektivizálás valódi történetét tabusítottan, torzítottan ábrázolták, többszörösen dezinformálták, félrevezették, megtévesztették, a forrásokat (statisztikákat, jelentéseket, számadásokat stb.) pedig hamisított adatokkal, utólagosan szerkesztett, nem hiteles információkkal bocsátották a rendelkezésére. A hallgatás, elhallgatás, tabusítás mind az erőszakot, traumákat elszenvedett helyiek, mind pedig az erőszakot alkalmazók, az állam képviselői részéről megfigyelhető volt.
A könyv szerzőjének, Nagy Zsoltnak a terepen eltöltött hosszú idő alatt sikerült elnyernie az itt élők bizalmát és az udvarfalviak a múlt traumatikus élményeiről is mesélni kezdtek neki.
Keszeg Vilmos, a sorozat szerkesztője és a kötet szakmai lektora szerint A felbomlás modellje című kötet „izgalmas olvasmány egy erdélyi falunak a második világháború és a rendszerváltozás közötti életéről, változásáról, ennek a néprajztudományban és a sajtóban való megjelenítéséről, a reprezentációk helyiek általi megítéléséről. Az interpretatív antropológia logikáját követve Nagy Zsolt az elillant valóságról külön-külön hitelesnek tételezett, eltérő ábrázolásokat sorakoztat fel egymás mellé, és arra keres választ, hogy milyen szándékok motiválták létrejöttüket, milyen hatást váltottak ki, milyen pályát futottak meg. A Maros megyei Udvarfalváról van szó, amelynek életformáját, hagyományaihoz való viszonyát Nagy Olga újságíró, szépíró és néprajzkutató a felbomlás modelljével értelmezte, előbb felhőtlen lelkesedéssel, majd fokozatosan erősödő aggályokkal.”
A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alap és a Magyar Tudományos Akadémia támogatása tette lehetővé. 2026-tól a terepmunkák folytatását és a kötet anyagának bővítését, sajtó alá rendezését a szerzőnek az NKFIH 152797 támogatása tette lehetővé.
A tartalomjegyzék az alábbi oldalon szabadon elérhető:
https://kiado.eme.ro/hu/product/1166.
A szerzővel 2026. október 16-án, a kötet kolozsvári bemutatóján, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa készített interjút, mely az alábbi hivatkozáson meghallgatható:
