Báti Anikó, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet főmunkatársa előadóként és szekcióvezetőként vett részt a SIEF Food Research Working Group 25. nemzetközi konferenciáján Ljubljanában, ahol a táplálkozáskultúra jelenkori változásai álltak a középpontban.
A SIEF Food Research Working Group 25. nemzetközi konferenciáját Food Encounters: Emplacement and Ethics in Everyday Life címmel rendezték meg Ljubljanában 2026. szeptember 15–18. között. A rendezvény a két évvel korábbi budapesti konferencia folytatásaként ismét a táplálkozáskultúra-kutatás egyik meghatározó nemzetközi fórumának bizonyult, ahol Európa, Észak-Amerika és Ázsia közel ötven kutatója mutatta be legújabb eredményeit. A Food Research Working Group a SIEF legrégebben működő munkacsoportjai közé tartozik, és évtizedek óta biztosít rendszeres találkozási lehetőséget a néprajzi, antropológiai és interdiszciplináris táplálkozáskutatás képviselői számára.
Az idei konferencia különleges alkalmat adott arra is, hogy a résztvevők köszöntsék nyugalmazott munkatársunkat, Kisbán Esztert, a magyar táplálkozáskultúra-kutatás nemzetközileg is elismert alakját, a Food Research közösség egyik alapítóját, aki idén ünnepelte 90. születésnapját. Munkássága meghatározó jelentőségű a magyar és az európai történeti és néprajzi táplálkozáskutatásban.
A ljubljanai konferencia központi témája az étkezési gyakorlatok, a lokalitás és az etika kapcsolata volt. A három plenáris előadás és a szekciók az étkezéshez kapcsolódó mindennapi gyakorlatok társadalmi és kulturális jelentéseire, az élelmiszer-rendszerek átalakulására, a fenntarthatóság kérdéseire, valamint a food heritage létrehozásának és újraértelmezésének folyamataira irányították a figyelmet. A programban a táplálkozáskultúra kutatásának számos aktuális területe megjelent: a fogyasztói magatartás és a változó étkezési szokások, a migráció és az étkezés kapcsolata, a társadalmi felelősség kérdései, az örökségképzés folyamatai, valamint a helyi élelmiszerkultúrák változó formái.
Báti Anikó az előadását tartja. Fotó: Szalai-Szabó Hanna
Báti Anikó, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet főmunkatársa Generational Gaps and Tradition Loss in Hungarian Meat Consumption Practices című előadásában a magyar húsfogyasztás elmúlt évtizedeinek a változásait vizsgálta. Bemutatta a hagyományos tudás és étkezési minták visszaszorulását, valamint a fogyasztási preferenciákban megfigyelhető generációs különbségeket. Arra kereste a választ, miként változik a hús kulturális jelentése, hogyan távolodnak egymástól a különböző korosztályok húsfogyasztási gyakorlatai, és milyen új értékek és szempontok jelennek meg a fiatalabb generációk táplálkozási döntéseiben. Az előadás arra is rámutatott, hogy a húsfogyasztás egyre inkább elszakad a termelés hátterétől és az ahhoz kapcsolódó hagyományos tudástól. Az előadó prezentációját Kisbán Eszternek ajánlotta 90. születésnapja alkalmából, ezzel is hangsúlyozva, hogy a vizsgált téma szervesen kapcsolódik ahhoz a történeti és néprajzi kutatási hagyományhoz, amelyet Kisbán Eszter teremtett meg a magyar táplálkozáskultúra kutatásában.
Báti Anikó a konferencia szakmai programjában a Culinary Heritage-Making szekció vezetőjeként is szerepet vállalt. A szekció azt vizsgálta, miként jönnek létre, alakulnak át és nyernek új jelentéseket az étkezéshez kapcsolódó örökségi gyakorlatok eltérő társadalmi és kulturális környezetekben. Az előadások az örökségképzés különböző eseteit mutatták be, az amerikai hálaadás hagyományától az orosz kulináris örökség politikai felhasználásán át a nápolyi pizza szlovéniai örökségiesítésének kérdéséig.
A tudományos programot több, a helyi táplálkozáskultúra közvetlen megismerését szolgáló kísérőprogram egészítette ki. A résztvevők városnéző sétákon, valamint helyi termelőkhöz és élelmiszeripari vállalkozásokhoz szervezett szakmai látogatásokon vehettek részt. Megismerkedhettek a Közép-Európához és a Balkánhoz, Olaszországhoz sok szállal kapcsolódó szlovén hagyományokkal, a helyi termékekkel és az élelmiszer-előállítási gyakorlatokkal, valamint az alpesi, mediterrán és pannon régiók egymással találkozó étkezési kultúráival. Ezek a programok szorosan kapcsolódtak a konferencia központi témájához, hiszen lehetőséget teremtettek arra, hogy az előadásokon felvetett kérdéseket a lokalitás, a hagyományok szemszögéből és az élelmiszer-gazdaság konkrét példáin keresztül is megismerjék és megvitassák.
A konferenciához kapcsolódó workshop. Fotó: Báti Anikó
A konferencia egyszerre adott lehetőséget új kutatási eredmények bemutatására, a nemzetközi szakmai kapcsolatok erősítésére és a táplálkozáskultúra helyi gyakorlatainak közvetlen megismerésére. A ljubljanai találkozó ismét megerősítette, hogy a táplálkozáskultúra kutatása élénk és nemzetközileg jól szervezett tudományos terület. A történeti, néprajzi és antropológiai megközelítések mellett egyre hangsúlyosabban jelennek meg azok a társadalomtudományi kérdések is, amelyek a jelenkori élelmiszer-rendszerek átalakulásához, a fenntarthatósághoz, a migrációhoz, az örökségképzéshez és a fogyasztói magatartás változásához kapcsolódnak. A konferencia azt is jól érzékeltette, hogy a táplálkozáskultúra vizsgálata fontos eszköz a kortárs társadalmi és kulturális változások megértéséhez. A Food Research Working Group munkája két év múlva, a zágrábi konferencián folytatódik.
