A World Association of Chinese Studies (WACS) 2026. augusztus 12–14. között nemzetközi konferenciát szervezett Hongkongban. A 10th World Conference of Chinese Studies című tudományos fórumon az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet Etnológiai Osztályának főmunkatársai, Sárközi Ildikó Gyöngyvér, Somfai Kara Dávid és Szilágyi Zsolt saját szervezésű panel keretében képviselték intézményünket.
A konferencia előkészítése 2025-ben kezdődött azzal a céllal, hogy áttekintést adjon arról, miként formálódott az elmúlt évtizedben a Kínáról való tudományos gondolkodás a hagyományos sinológiai kérdésfeltevések, a modern Kína-kutatás és az interdiszciplináris megközelítések mentén. Kutatóink ehhez a tudományos párbeszédhez terepmunkáik tapasztalataival kívántak hozzájárulni. Több évtizedes, a kínai etnikai kisebbségek körében végzett kutatásaik eredményeire támaszkodva olyan kérdéseket állítottak a középpontba, amelyek a vizsgált közösségek jelenlegi kulturális, nyelvi és vallási folyamataira is rávilágítanak.
Kikötő dzsunkával. Fotó: Sárközi Ildikó Gyöngyvér
A konferencia programjába való bekerülést több hónapos szakmai kiválasztási folyamat előzte meg. Ennek részeként a szervezők az előadások témájához kapcsolódó tanulmányokat kétfordulós szakmai bírálatnak vetették alá. A folyamat eredményeként munkatársaink 2026. augusztus 13-án, a The University of Hong Kong épületében saját szervezésű panel keretében mutathatták be kutatásaikat. A panel szervezője és moderátora Sárközi Ildikó Gyöngyvér, diszkutánsa pedig Somfai Kara Dávid volt.
A Language, Ethnography, and Knowledge Transmission című panel előadásainak sorát Michael Knüppel (Georg-August-Universität Göttingen / Liaochang University) The Image of China in Hungarian Turanism című előadása nyitotta. Az előadás azt vizsgálta, hogyan és milyen politikai-történeti környezetben bontakoztak ki a sinológiai kutatások Magyarországon.
Hongkongi utcakép. Fotó: Sárközi Ildikó Gyöngyvér
Ezt követően Szilágyi Zsolt tartotta meg Some Remarks on the Buddhism of the Yellow Yugurs in Gansu Province című előadását. Bevezetésként bemutatta kutatásainak hátterét, valamint a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Etnikus Irodalmak Kutatóintézetével fennálló, közel húsz évre visszatekintő szakmai kapcsolatot. Ennek az együttműködésnek a keretében kereste fel Somfai Kara Dáviddal együtt a kínai Sunan Jugur Autonóm Járás Hongwansi településén élő jugur közösséget.
Szilágyi Zsolt előadásában arra is rámutatott, hogy a Gansuban élő jugur népesség sem nyelvileg, sem szakrális hagyományaikat tekintve sem egységes. A nyugati (kara/fekete) jugurok török, míg a keleti (sira/sárga) jugurok egy mongol nyelvváltozatot beszélnek. A nyelvi különbség mellett a különállás vallási hagyományaikban is megmutatkozik. Míg a török nyelvű jugurok a sámánhagyományt követik, addig a mongol nyelvű közösség ma a buddhista gelugpa rendhez kapcsolódik. Szilágyi Zsolt előadásában azt vizsgálta, hogyan éli meg és gyakorolja napjainkban vallási hagyományait ez utóbbi közösség.
Ezt követően Somfai Kara Dávid kapott szót. A korábbi közös kutatásokra reflektálva először a sámánfolklórhoz kapcsolódó saját terepmunkáinak tapasztalataival egészítette ki Szilágyi Zsolt jugurok körében végzett kutatásainak eredményeit, majd megtartotta Ethnic Language and Culture among the Salyr of Qinghai című előadását.
Somfai Kara Dávid 2011-ben járt először a zömében Qinghai tartományban élő, török nyelvű szalárok között. Előadásában azt vizsgálta, hogy a buddhista hagyományokat követő tibetiek között élő, muszlim vallású szalárok milyen módon törekednek etnikai kultúrájuk és nyelvük megőrzésére. Kutatásának egyik legfontosabb adatközlője egy 89 éves férfi, Dawabu volt, aki a hagyományos szalár identitás és spiritualitás megértéséhez szolgáltatott fontos adatokat.
Somfai Kara Dávid előadását Sárközi Ildikó Gyöngyvér Indigenous Knowledge beyond Academia: A Sibe Genealogist’s Perspective című előadása követte. Az előadás középpontjában a kínai antropológiai, etnológiai és etnográfiai kutatások kialakulásának és fejlődésének kérdése állt. Sárközi Ildikó Gyöngyvér hangsúlyozta, hogy e tudományterületek sajátos, „kínai világrendjének” megértéséhez nem elegendő kizárólag a tudományos intézményekben folyó kutatások vizsgálata. A folyamat megértésében ugyanolyan fontos szerepet játszanak azok a helyi kutatók is, akik a tudományos központoktól távol, sokszor intézményes képzés nélkül végeznek kutatásokat és őriznek jelentős helyi tudást. Érvelését egy, a Xinjiang Ujgur Autonóm Területen született családfaíró munkásságának bemutatásával támasztotta alá.
A mintegy kétórás panel előadásainak sorát Xu Ziyu (Saint Francis University) Ideographic Characters and Semantic Evolution – A Case Study of Fanxun című előadása zárta. Ezt követően Somfai Kara Dávid összefoglalta a panel legfontosabb megállapításait, majd megnyitotta a vitát és a kérdések lehetőségét a hallgatóság számára.
A konferencián 25 országból mintegy 275 előadó vett részt. A rendezvény szervezőinek kezdeményezésére már megkezdődtek a tárgyalások a konferencia magyarországi megrendezésének lehetőségéről.
Sárközi Ildikó Gyöngyvér
