Magyar Zoltán, a Néprajztudományi Kutatóintézet főmunkatársának 2023-ban megjelent Bestiarium Hungaricum című könyvének orosz kiadása az egyik legrangosabb oroszországi tudományos kiadó, az Azbuka gondozásában látott napvilágot Венгерский бестиарий: Самые загадочные фантастические животные и существа Европы címmel.
A kötet ünnepélyes bemutatóját 2026. április 21-én tartották a moszkvai Magyar Kulturális Intézetben Jurij Guszev, a könyv fordítója, Kozlov Sándor, a Liszt Intézet igazgatója, valamint a kötet szerkesztői részvételével. A bemutatón a könyv szerzője, Magyar Zoltán és egyik illusztrátora, P. Szathmáry István videóüzenettel vett részt.
A Bestiarium Hungaricum moszkvai kiadása a magyar hiedelemvilág első átfogó igényű feldolgozása orosz nyelven. A kötet a magyar kiadáshoz hasonlóan 31 fejezetben a magyar néphit mitikus lényeit mutatja be. A kiadványt Magyar Zoltán néprajzi és kultúrtörténeti leírásai mellett színes grafikák és fekete-fehér linómetszetek teszik élményszerűen átélhetővé. A Bestiarium Hungaricum e két kulturális közelítés: kép és szöveg szimbiózisa által válik igazán különlegessé.
A kötet moszkvai bemutatója. Fotó: Darja Nyikiforova
A kötetet a bestiárum műfajának történetét tárgyaló tanulmány vezeti be, majd négy tematikus fejezetben kerül sor a magyar folklór vonatkozó lényeinek áttekintésére – átfogó jelleggel, ám a teljesség igénye nélkül. Az első fejezet a voltaképpeni bestiárium: itt szerepelnek mindazok a főbb szörnyek és mitikus állatok, melyek többnyire a nemzetközi folklórból és kultúrtörténetből is ismertek (griff, táltos ló, sárkány, kígyó, vérmedve, óriásharcsa, víziborjú stb.), valamint a magyar hagyományvilág részeként hangsúlyos turul, csodaszarvas, tó ökre.
A szerző videó-bejelentkezése a moszkvai könyvbemutató alkalmából. Fotó: Darja Nyikiforova
A második fejezet az ún. mitikus vagy természetfeletti lények „galériájába” nyújt betekintést a kísértettől a betegségdémonig, a lidérctől a váltott gyerekig, valamint a magyar néphagyomány egyetlen vámpírszerű lényéig, a noráig. Ám számos természeti démonról, égitestfaló lényről és gyerekijesztőről is itt esik szó. A könyv harmadik nagyobb egysége az átváltozó lényekről szól, hangsúlyos részeként a magyar werwolf-hiedelmek két fő alakjával, az erdélyi prikuliccsal, valamint a Kárpát-medence-szerte ismert farkasemberrel.
A kötet utolsó fejezete – mintegy függelékként – betekintést enged a magyar néphitben kiemelkedő jelentőségű, mágikus erejű, természetfeletti tudású/képességű szereplők népes csoportjába (boszorkány, halottlátó, táltos, garabonciás, mesterségek tudósai), kisenciklopédiaként is használhatóvá téve e csodás lényekről és állatokról szóló, kaleidoszkópszerű válogatást. Az egyes szócikkek jegyzetanyaga és a válogatott irodalomjegyzék az olvasók további tájékozódását és a témában történő elmélyülését segíti. Az orosz kiadást jelölték a rangos Proszvetifel díjra.
Készül az illusztráció: P. Szathmáry István videó-bejelentkezése a moszkvai könyvbemutató alkalmából. Fotó: Darja Nyikoforova
