Mitől lett Kalotaszeg a magyar kulturális örökség egyik legismertebb szimbóluma? Hogyan alakították a helyi közösségek saját képükre a kívülről érkező hatásokat? És milyen esélyei vannak a térség hagyományainak a 21. század kihívásai között?
A Glossza rendhagyó beszélgetésére a Néprajzi Múzeumban került sor, a Közösségben otthon lenni című film vetítését követően. A beszélgetés résztvevői Fülemile Ágnes és Balogh Balázs néprajzkutatók voltak.
A kalotaszegi kutatásoknak hatalmas szakirodalma van. Ennek ellenére a közvélekedésben és a szakmán belül is számos sztereotípia él a térségről. Ezek azonban éppen inspirálóan hatottak azokra a kutatókra, akik a film és a beszélgetés szereplői voltak. Új lehetőségek és szempontok végiggondolására ösztönözték őket; céljuk egyre inkább az lett, hogy új kutatási perspektívákat válasszanak, jobban feltárják és megértsék a helyi társadalomtörténeti jelenségeket, valamint az ikonikus táj mögé nézzenek.

Fotók: Balogh Benedek
Az 1980-as években még jóval nehezebb körülmények között dolgoztak, ám a rendszerváltás után úgy érezték, valóban megnyíltak a lehetőségek az átfogó néprajzi gyűjtések előtt. A terepkutatás során a bizalom kiépítése kulcsfontosságú volt, amelyhez hosszú távú helyszíni jelenlétre volt szükség. A kutatásban meghatározó szerepet kapott az empátia és a megértés, ugyanakkor a szóbeli forrásokat írásos dokumentumokkal is összevetették. A néprajzi módszereket így komplex és sokrétű módon alkalmazták.
Bár sokan „túlkutatottnak” tartják – és már korábban is annak tartották – Kalotaszeget, a vizsgálatok éppen arra mutattak rá, hogy a terep folyamatosan új adatokkal szolgál. A társadalomtörténeti kutatások a térség korábban kevésbé ismert oldalait tárták fel, különös tekintettel az etnicitás és a közösségi viszonyok alakulására, valamint a konfliktusok előzményeire és következményeire.
Kalotaszeg egyik meghatározó sajátossága, hogy az ide érkező hatásokat a helyi közösségek befogadták, majd saját képükre formálták. Ez a folyamat hozzájárult a vidék kulturális és gazdasági felvirágzásához. A nyitottság és az alkalmazkodóképesség így a tájegység egyik alapvető jellemzőjévé vált.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársa, és Szilágyi Zsolt, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársa.
A Glossza 98. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
A cikk teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.


