A Zágrábi Egyetem Horvát Tanulmányok Kara által szervezett Hrvatski jezik i kultura u inozemstvu: pogled u prošlost, sadašnjost, budućnost című, 2025. november 3–4-én megrendezett konferencián az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Bognár Szabina a Társadalmi és kulturális reziliencia a Kárpát-medencében című projekt keretében folytatott kutatásáról számolt be előadásában.
A konferencia célja az, hogy népszerűsítse, megőrizze és erősítse a horvát nyelvet és kulturális identitást a diaszpórában. A Kar nevében a résztvevőket a dékán, Dr. Sc. Dario Vučenović üdvözölte, aki megköszönte mindenkinek a hozzájárulását, és hangsúlyozta a horvát nyelv ismeretének fontosságát. A konferencia közel száz résztvevőjének nyolcvan előadása négy tematikus egységet érintett (a horvát nemzeti identitás és összetevői; a horvát nyelv mint idegen nyelv belföldön és külföldön; a horvát diaszpóra kérdései; Horvátország a gazdasági és demográfiai változások kontextusában).
Bognár Szabina előadásában (Barbarin ophod među gradišćanskim Hrvatima u Hrvatskoj Kemlji u 20. i 21.) arról beszélt, hogy gyűjthetők-e egyáltalán hagyományok a gradistyei horvátok körében a betelepedés 500. évfordulójához közeledve. Kiemelte, hogy a magyar néprajztudomány képviselői, Dömötör Tekla és Eperjessy Ernő 1960-as évekbeli gyűjtéseinek köszönhetően lett a Borbála-járás Kimlén a horvát identitás egyik bástyája – Mate Meršić Miloradić kultusza mellett. A néprajzkutatókat ekkor Korniss Péter fotós kísérte, a gyűjtés gazdag anyaga az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet Adattárában érhető el.
Részlet az adattári anyagból
Az 1970-es évek közepétől kb. egy évtizedig dolgozott Mosonmagyaróváron Ács Anna néprajzkutató, aki éveken át kutatta a kimlei horvátok anyagi és szellemi kultúráját, köztük a Borbála-járást. Ezek a néprajzi gyűjtések nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a horvátkimlei Borbála-járás szokása országosan ismertté váljon, egyúttal ahhoz is, hogy a szokás fennmaradjon és – a szokásgyakorlaton keresztül is – a helyi horvát identitás kifejeződhessen.
Az 1990-es években a szokást a helyiek több lépésben megújították: dramatikus játékként, színpadra állítással és a Németh Ferenc által szervezett Borbála-estekkel. Az előadás keretében a Borbálák is megjelentek a Szilágyi Leventével készített terepmunkafilm (https://www.youtube.com/watch?v=uy4sf4OIBw8) horvát nyelvű részeinek vetítésekor.
Köszönet illeti a szervezőket, különösen Tamara Bodort, illetve Ana Cader nyelvi lektort a felkészülésben nyújtott segítségéért.
A képen Ana Cader és Bognár Szabina. Fotó: Csernyenszy Balázs
A konferencia részletes programja ide kattintva elérhető.
