Ethno-Lore XL. 2023. 359–384.

Bognár Szabina: „Sriću će vam donest, a nevolju odnest!” – „Szerencsét hoz nektek és a bajt elviszi!” A horvátkimlei Borbála-járás szokása a 20–21. században

https://doi.org/10.58449/EL.2023.15

Absztrakt: Mate Mersich Miloradić horvátkimlei papköltő-tudós 1921-ben, miután a nyugat-magyarországi horvátok többsége Ausztriához került, alkotta meg a gradistyei horvát terminust. A két világháború közötti időszakban már általánossá vált a kifejezés kiterjesztő értelmű használata: beleértették a horvát diaszpóra többi részén, Nyugat-Magyarországon, Nyugat-Szlovákiában és Morvaországban élő horvátokat is, akik a 16. századi török háborúk elől menekülve telepedtek le. A gradistyei horvát lakosság létezése, fennmaradása kapcsán immár bő kétszáz évesek a megmaradásukkal kapcsolatos aggodalmak. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy milyen hagyományokat talál a néprajzkutató, gyűjthetők-e egyáltalán hagyományok a 21. században, a betelepedés 500. évfordulójához közeledve a nyugat-magyarországi horvátok körében. A tanulmányban egy konkrét szokás, a horvátkimlei Borbála-járás kapcsán mutatom be, mit jelenthet egy közösség számára, ha valamely szokásgyakorlata felkerül az ország néprajzi térképére; milyen lehetőségei vannak egy közösségnek a többször elsiratott hagyományai újjáélesztésére, s miként hat vissza a közösség életére, ha kihalófélben lévő hagyományaiba – a korszellemhez igazítva – új életet lehel. A tanulmány nem az eltűnő, hanem a rugalmasan megmaradó, reziliens hagyománykonstrukciókra, illetve nem egy etnikai közösség eltűnésének, asszimilációinak mutatóira, hanem a megmaradás, az identitás megőrzésének színtereire fókuszál, és hangsúlyosan vizsgálja az egyének és a néprajztudomány szerepét a hagyományőrzés folyamatában.

Kulcsszavak: gradistyei horvátok; Horvátkimle; Borbála-járás; hagyományok, szokásgyakorlatok megújítása

PDF