|
Ethno-Lore XL. 2023. 61–91. |
|
Szabó Á. Töhötöm: Háztartások és közösségek a lokális és az extralokális erőforrások tükrében. Erdélyi példák |
|
Absztrakt: Az erdélyi falvakról felhalmozott tudásunk egyik fontos komponense ezeknek a falvaknak a valamiféle (részleges), történeti perspektívában értelmezett autonómiája mind a háztartások, mind a faluközösségek szintjén. Fontos összetevő továbbá a háztartások közötti kooperáció hangsúlyos jelenléte. A tanulmány ebből az autonómiából és kooperációból, valamint ezeknek a felszámolódásából indul ki, és amellett érvel, hogy a társadalmi, gazdasági és politikai átrendeződések hatására a valamikor hangsúlyosan az endogén erőforrásokra támaszkodó faluközösségek egyre inkább függővé váltak a külső, exogén erőforrásoktól. A tanulmány a felszámolódás folyamatát és annak az ellentmondásait fejti ki erdélyi terepeken – főként Bonyhán és Szilágynagyfaluban – végzett kutatások alapján: beszél az állattartás, a háztartásvezetés, a gyűjtögetés és a természetben töltött idő változásáról, majd az egészet globális kontextusba helyezi, amihez történeti és recens példákat is használ. Ezek alapján veti fel a kérdést, hogy mindezek a szempontok a reziliencia és a fenntarthatóság, illetve a komplexitás felől hogyan értelmezhetőek |
|
Kulcsszavak: erdélyi falu, háztartás, közösség, autonómia, kooperáció, fenntarthatóság, reziliencia, komplexitás |
Szabó Á. Töhötöm: Háztartások és közösségek a lokális és az extralokális erőforrások tükrében. Erdélyi példák
- Részletek
