A növények kultúránkban betöltött szerepéről nyújt átfogó képet Nagy Zsolt, a BTK Néprajztudományi Intézet munkatársának román, illetve magyar nyelven megjelentetett, Călătorie în lumea plantelor, Utazás a növények világába című kötete.

A Marosvásárhelyen, a Kreatív Könyvkiadó gondozásában napvilágot látott kötet szerzője, az MTA Lendület Etnoökológia Kutatócsoport tagja – bár a témával ismerkedni kívánó, laikus felnőttek figyelmére is számot tart – ezúttal elsősorban a gyerekek iskolai és otthoni tanulását kívánta egy romániai és magyarországi kerettantervekhez igazodó, így több tantárgyhoz is szervesen kapcsolódó, és ezek tananyagát kiegészítő munka megjelentetésével elősegíteni. Lényegretörően, könnyed nyelvezettel, félszáz színes felvétel és több térképlap segítségével mutatja be Földünk növényzetét, valamint a növények emberi kultúrában betöltött szerepeit, a növények felhasználásának lehetőségeit, módozatait.

1. A közép- és délkelet-európai legelők és kaszálók többnyire emberi tevékenység hatására létrejött, mesterségesen fenntartott élőhelyek. 2. Hatalmas fügék léggyökerei tartják egyben a kambodzsai Angkorvat 12. századi romjait. 3. A dél-ázsiai festő indigót már az ókori népek is hasznosították; a 19. században ettől kapta jellegzetes kék színét az akkor megjelent farmernadrág. A képek forrása: Nagy 2023, 27, 41, 43.

 

A szerzőnek korábban, 2018-ban, az erdélyi Norand Kiadónál kiadott botanikai atlaszai alapján készült mostani román, illetve magyar nyelvű kötet az MTA Lendület Lokalitás a globális változások hálózatában: Az ökológiai antropológia mint közvetítő a helyi közösségek és a globális változások között a Kárpát-medencében (Lendület 2020-56) program keretében jelenhetett meg. A szerző különös figyelmet szentelt a közép-európai, s ezen belül a Kárpát-medencei növényvilágnak, kitért a növények etnobotanikai-etnoökológiai szerepének egy-egy vonatkozására, egyes fajoknál pedig a népi növényismeretben és -használatban való jelenlétre, jelentőségre. A kézirat szakmai lektorálását a szakterület avatott képviselői, a kolozsvári BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének oktatója, Czégényi Dóra Andrea néprajzkutató, és a BTK NTI tudományos segédmunkatársa, Ulicsni Viktor etnobiológus vállalták.

 

4. A fehér aranyként is emlegetett rizst a mai Thaiföld és Kína területén, elárasztott teraszokon kezdték termeszteni elsőként Kr. e. 5000 és 4500 között. 5. A nyugat-ausztráliai Derby-től délre található Börtönfát a helyiek védetté nyilvánították, és kerítést építettek köré. 6. Földünk legvaskosabb törzsű fájának jellegzetes kinövéseit a helyi mexikóiak névvel látták el: Oroszlánfej, Manók háza, Krokodil, Elefánt stb. A képek forrása: Nagy 2023, 43, 47, 62.

A földrészek szerint csoportosított fejezetekben a szerző valódi utazásra invitálja olvasóit, 16 élőhelytípust mutat be részletesen. A Fókuszban az ember alfejezetekben az egyes földrészekhez kapcsolódóan a fontosabb kultúrnövényeinkről kaphat információt az érdeklődő. A haszonnövény-csoportok sorából a dísz-, a faipari, az aroma-, a keményítő-, a takarmány-, a mézelő, az élvezeti, a kábítószer-, a fűszer-, a festő-, a méreg-, az olaj-, a gyógy-, a gyom-, a textil-, a szántóföldi, a kaucsuk- és a cukornövények, valamint a zöldségek, a gyümölcsök és a gabonafélék definiálására, példákkal való illusztrálására vállalkozik a kötet. Emellett a növényeknek a gazdálkodásban, építkezésben, kereskedelemben, étkezésben, ünnepekben, turizmusban, folklórban, néphitben és egyéb területeken való megjelenéséről, valamint a tárgykultúránk alakulásának, fejlődésének története tekintetében jelentősebb növényi eredetű anyagokról és termékekről is olvashatunk. A kiadványban való tájékozódást betűrendes növénynévmutató segíti.