- Pályázat címe: Lokalitás a globális változások hálózatában: Az ökológiai antropológia mint közvetítő a helyi közösségek és a globális változások között a Kárpát-medencében
- Futamideje: 2020. 09. 01. – 2025. 08. 31.
- Vezető kutató: Babai Dániel, HUN-REN BTK NTI Társadalomnéprajzi Osztály
- Pályázat típusa: Lendület
- Támogató/finanszírozó szervezet: Magyar Tudományos Akadémia
- Projekt száma/azonosítója: Lendület_2020-56
A globális ökológiai, gazdasági, társadalmi-kulturális és politikai változások korábban nem tapasztalt mértékben alakítják a lokális, a természeti erőforrásokat hasznosító, gazdálkodó közösségek és az ökoszisztéma alkotta társadalmi-ökológiai rendszereket. A társadalmi-ökológiai rendszerek strukturális, funkcionális és szabályozó mechanizmusai, a változó környezet kihívásaira adott adaptív kulturális válaszok, tájhasználati gyakorlatok, az ezeket támogató ökológiai tudás dinamikus kapcsolatrendszere áll a Lendület Etnoökológia Kutatócsoport érdeklődése középpontjában.
Az őrségi kaszálórétek gyakori boglárkaféléi megjövendölik a várható szénatermést: ha sok boglárka virágzik, kevés lesz a széna. Fotó: Babai Dániel (2023. 05. 13. Őrimagyarósd)
A kutatás az ökológiai antropológia és az ökológia terepi módszereit ötvözi. Az antropológiai adatgyűjtés a résztvevő megfigyelésre, valamint a helyi közösség tájjal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatait feltáró, elsősorban terepi és félig-strukturált interjúkra épül. Az ökológiai adatgyűjtés botanikai, zoológiai és ökológiai felvételezések segítségével tárja fel a vizsgált táj biológiai-ökológiai jellemzőit, a tájhasználat élővilágra gyakorolt hatásait.
A virágos hegyi kaszálóréteket kontinensünk legfajgazdagabb és legveszélyeztetettebb élőhelyei közt tartjuk számon. Fotó: Babai Dániel (2018. 06. 16. Gyimesközéplok)
A kutatócsoport dokumentálja az Őrség, Gyimes, a szerbiai Bosut-mente közösségeinek etnobotanikai és etnozoológiai tudását, valamint e közösségek, illetve a szatmári sváb falvak, tiszántúli pásztorok tájhasználati gyakorlatait, azok társadalmi-gazdasági kontextusát, a tájhasználati tevékenységekre ható közvetlen és közvetett hajtóerőket, valamint az ökológiai tudás keletkezésének mechanizmusait.
A külterjes állattartás számos növényfaj számára teremti meg az életfeltételeket. Fotó: Babai Dániel (2018. 06. 18. Gyimesközéplok)
A kutatás eredményeit rangos nemzetközi lapokban (11 cikk), valamint tudományos és ismeretterjesztő könyvekben (7 megjelent könyv) publikáljuk, dokumentumfilmek segítségével teszik közzé (2 film).
A 21. század ökológiai válsága felértékeli a helyi közösségekkel való együttműködést, a gyakorlati tapasztalatokra épülő helyi ökológiai tudásukat, külterjes tájhasználati gyakorlataikat. Ezek megismerése segíti a társadalmi-ökológiai rendszerek működésének komplexebb és relevánsabb értelmezését, a természeti erőforrások fenntarthatóbb használatát.
2024. május 14-19 között tartotta a Nemzetközi Etnobiológiai Szövetség 18. konferenciáját Marrákesben. Fotó: Ulicsni Viktor
A kutatócsoport több tagja is részt vesz az Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services (IPBES) munkájában, és együttműködik nemzetközileg is elismert kutatókkal (pl. Sandra M. Díaz, Universidad Nacional de Cordoba, Argentina (H-index: 109), Andy Purvis, Natural History Museum, UK (H-index: 96)).
