Ethno-Lore XL. 2023. 43–60.

Lovas Kiss Antal: Határon átívelő térségi szintű társadalmi reziliencia

https://doi.org/10.58449/EL.2023.03

Absztrakt: Mára a rezilienciát a komplex (térbeli) rendszerek egyik sajátosságaként is tekinthetjük. De vajon meddig szélesíthető a vizsgálat köre? Beszélhetünk-e általánosságban egy térség társadalmi rezilienciájáról, amikor jól láthatóan térben és időben hullámzó az alkalmazkodás hatékonysága és a működőképesség paraméterei, valamint a településenként különböző társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok eltérő alkalmazkodási stratégiákat hívhatnak életre. Vajon az egyes csoportok társadalmi rezilienciája jelentheti-e egy egész település sikeres alkalmazkodását is egyben? Úgy tűnik, hogy a térségi szintű változások megértéséhez nem elegendő a jelen társadalmi folyamataiból kiindulnunk, történelmi léptékű holisztikus képet kell feltárnunk, és így nem könnyű a reziliencia folyamatának időbeli behatárolása sem. Tanulmányomban ezekre a kérdésekre és sajátosságokra igyekszek válaszokat keresni, amikor a térségi szintű társadalmi reziliencia kérdéskörét a nagyváradi központú történelmi bihari térség ártándi határátkelőjéhez közeli településeire fókuszálva igyekszem áttekinteni. Abból indulok ki, hogy a trianoni határmegvonás krízisét oldotta a határ szerepének európai uniós csatlakozást követő átértékelődése, ám az egyes települések esetében is sajátos, folyamatosan változó, egymást váltó, vagy egy időben zajló alkalmazkodási stratégiák sikeréről, esetleg kudarcáról beszélhetünk.

Kulcsszavak: társadalmi reziliencia; egyéni reziliencia; társadalmi egyensúly; román–magyar államhatár, transznacionális tér, határon átnyúló kapcsolatok

PDF