Ament-Kovács Bence: Uradalom és plébánia. Helyi életvilágok a multietnikus Dél-Dunántúlon (1699–1767). (Néprajztudományi Könyvtár 4). Budapest: HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet, 2025. Oldalszám: 512

DOI: https://doi.org/10.61380/978-963-567-081-9

Abstract: This volume examines the historical ethnography of a multi-ethnic and multi-confessional macro- and micro-community in South Transdanubia (south-west Hungary), focusing on both the Mercy demesne and the parish of Szakadát between 1699 and 1767. The author seeks to define the interpretative contexts in which an eighteenth-century local community can be understood, while also examining the available sources that shed light on the living conditions, everyday life, and demographic, social, cultural and economic circumstances of the predominantly Roman Catholic Hungarian and German common people. The term ‘lifeworld’ as used in the book, refers to the intersections of reality(ies) captured by archival sources – realities within which social groups and individuals operate, creating a socially constructed, culturally shaped, symbolically interpreted world. The author argues that a multi-layered, individually defined lifeworld can be understood as a shared point of convergence and as an intersection of individual and collective efforts aimed at shaping the processes and contexts of everyday life. In his view, this projective approach—acknowledging the formative role of each actor—creates a fresh opportunity to (re)interpret the culture and lifestyle of the common population without blind spots. It enables a comprehensive examination of local life worlds.

Keywords: south-west Hungary, historical ethnography, 18th century, demesne, parish, lifeworlds

Absztrakt: A kötet egy dél-dunántúli multietnikus és multikonfesszionális makro- és mikroközösség, a Mercy-uradalom és a szakadáti plébánia történeti-néprajzi vizsgálatára vállalkozik. Célja annak bemutatása, hogy milyen értelmezési kategóriákkal definiálható egy 18. századi lokális közösség, párhuzamosan azzal, hogy milyen forráslehetőségek állnak rendelkezésre a köznépi lakosság mindennapi életének, demográfiai, társadalmi, kulturális és gazdasági viszonyainak kutatásához. A könyv ezért a lakókörnyezet tér és idő által meghatározott komplex társadalmi valóságában kísérli meg a fenti kontextusokat egymásra vetítve rekonstruálni a hétköznapi emberek életfeltételeit.
A szerző az életvilág terminust a levéltári forrásokkal megragadható valóság(ok) metszet(ei) nek definiálására alkalmazta, amelyben a társadalmi csoportok és egyéni aktorok működnek, s hoznak létre társadalmilag felépített, kulturálisan formált, szimbolikusan értelmezett realitást. Érvelése szerint egy-egy egyéni (szorosabban vett) többrétegű életvilág a mindennapi életben folyamatokat és kontextusokat teremtő törekvések egymásra vetíthető közös pontjaként, metszeteként értelmezhető. Munkamódszere – szem előtt tartva az egyes aktorok formatív szerepét – újszerű lehetőséget teremthet a köznépi lakosság kultúrájának és életmódjának (át)értelmezésére, a maga összességében való vizsgálatára.

Kulcsszavak: Dél-Dunántúl, 18. század, történeti néprajz, uradalom, plébánia, életvilágok

A teljes kötet letölthető innen (Pdf).