A HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet két kutatója, Turai Tünde és Szilágyi Levente által készített, „Elhagyjuk a családot a családér’”: Időseket gondozó magyar nők külföldön című film megtekinthető a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont YouTube csatornáján. A film tényfeltáró módon mutatja be azt a térségünket is nagyon érintő, így sokak számára közeli vagy távoli családtagjaiktól is ismert házi gondozást, ami migráns nők foglalkoztatására épül.
A közép- és kelet-európai nők az 1989-es rendszerváltást követően beléptek a határokon átívelő gondozási rendszerbe, ami annak ellenére, hogy többnyire az árnyékgazdaságban és az informális szférában fejti ki tevékenységét, szerves része a globális gazdaságnak. Gender alapú, származási (faji) és társadalmi (osztálybeli) egyenlőtlenségek intézményesülnek és társadalmiasulnak a transznacionális gazdaságban. Ezek keresztmetszetében formálódik a migrációra épülő gondozás, ami a professzionális (állami vagy privát közintézményhez kapcsolódó) és a családi ápolás közötti szakadékot hidalja át.
A többszínterű etnográfia módszerével végzett kutatás során ennek a munkának a változatos mintázatai, illetve belső dinamikái és működési módjai váltak megfigyelhetővé. A film által bepillantást nyerhetünk abba, hogy a transznacionális munkaszervezés és munkavégzés során a külföldi munkavállalók milyen speciális foglalkoztatási résbe lépnek be, hogyan lavíroznak a kontrollmechanizmusok és a valós vagy vélt lehetőségek között, hogyan szerveződik ez a szegmentált és bevándorló-specifikussá vált munkakör, miképpen alakítják ezt ők maguk is, illetve hogyan konstituálódik a migráns ápolók státusa.
A transznacionális térben a migránsok új élethelyzetekbe, hierarchiákba, emberi kapcsolatokba, diskurzusokba kerülnek, melyekre különböző válaszlehetőségek mentén reagálnak. Transznacionális szerveződésben a családi kapcsolatok is komoly kihívásokkal szembesülnek. A migráns nők integrációja, mobilitási pályájuk folyamatos újratervezése, a hazatérési tervek alakulásának háttérdinamikája is feltárul elbeszéléseikben. Láthatóvá válik a transznacionális térben működtetett többes kötődés és többes tagság formáinak kimunkálása, valamint a többes lét elemeinek finomhangolásából és összedolgozásából származó veszteségekre és nyereségekre adott válaszok, melyek plauzibilisen feltárulnak az otthon és az idegenség kategóriáinak újragondolása és megkonstruálása mentén.
A filmben migráns magyar nők, munkaközvetítők és megbízók szólalnak meg. Az interjúk Magyarországon készültek, ami a közelmúltban még egyszerre volt fogadó és küldő ország, ám az utóbbi években egyre inkább átalakul küldő országgá, és elveszíti potenciális háttérbázisát a saját idősgondozói problémái megoldásához.
A film megtekinthető itt.
