A HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet két kutatója, Turai Tünde és Szilágyi Levente 2025. január 15-én mutatta be a KSH Népességtudományi Kutatóintézetben az „Elhagyjuk a családot a családér”: Időseket gondozó magyar nők külföldön című filmjüket.
A film tényfeltáró módon mutatja be a térségünket is nagymértékben érintő, így sokak számára közeli vagy távoli családtagjaiktól is ismert házi gondozást, ami a migráns nők foglalkoztatására épül. A közép- és kelet-európai nők az 1989-es rendszerváltást követően egy globális gondozási hálózatba kapcsolódtak be. Mobilitásukkal két rendszerszintű válságra igyekeznek választ adni: egyrészt az idősgondozás nehézségeire, másrészt a női életpálya küzdelmeire. A többszínterű etnográfia módszerével végzett kutatás során a külföldön végzett idősgondozói munka változatos mintázatai, illetve belső dinamikák és működési módok váltak megfigyelhetővé.
A filmben migráns magyar nők, munkaközvetítők és megbízók szólalnak meg. Az interjúk Magyarországon készültek, amely a közelmúltban még egyszerre volt fogadó és küldő ország, ám az utóbbi években egyre inkább átalakul küldő országgá, és elveszíti potenciális háttérbázisát a saját idősgondozói problémái megoldásához.
A filmnek köszönhetően bepillantást nyerhetünk abba, hogy a transznacionális munkaszervezés és munkavégzés során a külföldi munkavállalók milyen speciális foglalkoztatási résbe lépnek be, hogyan lavíroznak a kontrollmechanizmusok és a valós vagy vélt lehetőségek között, hogyan szerveződik ez a szegmentált és bevándorló-specifikussá vált munkakör, miképpen alakítják ezt ők maguk is, illetve hogyan formálódik a migráns ápolók státusa. A transznacionális térben a migránsok új élethelyzetekbe, hierarchiákba, emberi kapcsolatokba, diskurzusokba kerülnek, melyekre különböző válaszlehetőségek mentén reagálnak. Transznacionális szerveződésben a családi kapcsolatok is komoly kihívásokkal szembesülnek. Kreatív megoldásokhoz és dinamikus koncepciókhoz kell tehát folyamodniuk, hogy működtetni tudják a transznacionális családot. A migráns nők integrációja, mobilitási pályájuk folyamatos újratervezése, a hazatérési tervek alakulásának háttérdinamikája is feltárul az elbeszélésekben. Láthatóvá válik a transznacionális térben működtetett többes kötődés és többes tagság formáinak kimunkálása, valamint a többes lét elemeinek finomhangolásából és összedolgozásából származó veszteségekre és nyereségekre adott válaszok, amelyek feltárulnak az otthon és az idegenség kategóriáinak újragondolása és megalkotása mentén.
A hallgatóságot főként az érdekelte, hogy milyen szempontból sajátos Magyarország a globális gondozási ágazatban, milyen aspektusból tér el kibocsátó országként a többi közép- és kelet-európai országtól, a Fülöp-szigetektől és a latin-amerikai társadalmaktól, illetve miben különbözik befogadó országként a nyugat- és dél-európai államoktól. A nézők érdeklődéssel beszélgettek a film műfajiságáról, valamint a kutatói narratíva megformálásáról. Végezetül pedig biztatták a film készítőit az angol nyelvű verzió elkészítésére, amit akár oktatási céllal is szívesen használnának.
Turai Tünde, Szilágyi Levente
A címlapképet Melegh Attila készítette.
