A HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet két kutatója, Magyar Zoltán és Somfai Kara Dávid vett részt 2024. november 18–19-én a Turkic–Hungarian Relations in the Medieval Age – Turkic Peoples who became Hungarians címmel Isztambulban megrendezett nemzetközi konferencián.
A kétnapos szimpóziumnak az İstanbul Medeniyet Üniversitasi Művészeti és Bölcsészettudományi Kara adott otthont. A főként török és magyar kutatók részvételével megtartott interdiszciplináris konferencia témája a magyar–török kapcsolatok középkori rétege, valamint a magyarrá lett törökségi népek történeti, régészeti, archeogenetikai, kultúrtörténeti, zenetörténeti és folklór vonatkozásai voltak.
Magyar Zoltán az előadását tartja. Fotó: Hoppál-Terebessy Réka
A rendezvényen Magyar Zoltán, a Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa Turkic Peoples in the Part of Medieval Age of the Hungarian Legend Tradition (Török népek a magyar mondahagyomány körépkori eredetű rétegében) címmel tartott előadást. Prezentációjában áttekintette mindazokat a középkori írott forrásokat (krónikák, geszták, szentéletrajzok), melyekben egyes törökségi népekkel (besenyőkkel, kunokkal, úzokkal, tatárokkal) összefüggésben a korabeli folklór egyes elemei, Árpád-kori, valamint 14. századi mondák is feltűnnek. E hagyományok – ellentétben a kora újkori rétegzettségű tatár–török mondakörrel és a török kor mondavilágával – olyan háborús konfliktusokról szólnak, melyekben többnyire a magyar volt a győztes fél.
Somfai Kara Dávid az előadását tartja. Fotó: Magyar Zoltán
Somfai Kara Dávid, a Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa The Study of Kipchak (Cuman) People and Early Hungarian History (Tanulmány a kun népről és a korai magyar történelemről) című előadásában röviden beszélt a magyarság kialakulásának térségéről, azaz az Etelközről, melyben az Etel az orosz neve után ismert Volga folyóval azonos. Említést tett a kunokról és a kun–magyar perszonálunióról, amikor 1229 és 1239 között a két országnak IV. Béla volt az uralkodója. IV. Béla uralkodása idején Kunországba küldte egyházi követeit, akik az észak-kaukázusi Alánia és a dél-uráli Baskíria (Magna Hungaria) területén találtak rá a keleten maradt magyarokra (1231-ben és 1236-ban). A Batu kán-féle tatárjárás (1241–1242) hatására a kunok többsége Nogaj kán uralma alá került Kelet-Európában, míg Kötöny vezér népe 1246-ban az Alföldön telepedett le. A második tatárjárást (1285) már visszaverte a közös magyar–kun sereg. Kötöny vezér kunjainak és a kun hercegnőtől született Kun Lászlónak a mai napig vannak nyomai a nogaj folklórban. A Kunok Dala (kumanlar jiri) egy 1971-ben gyűjtött epikus dal, melyet egy Madzsar nevű, mára elpusztult nogaj település környékén gyűjtött egy helyi folklorista, Asin Seihalijev.
Magyar Zoltán, Somfai Kara Dávid
A konferencia helyszíne. Fotó: Magyar Zoltán
Árpád-házi Szent Piroska (Szent Eiréné) a Hagia Sophia-székesegyház mozaikképén. Fotó: Magyar Zoltán
