A HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársa, Nagy Zsolt 2024 őszén több nemzetközi konferencián, illetve hazai workshopon is részt vett, ahol a tájházak és skanzenek kertjeinek kutatásával kapcsolatos eddigi eredményeit, tapasztalatait osztotta meg.
2024. október 28-án, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, illetve a Pulszky Társaság közös szervezésében megvalósult, Zöld múzeumok – Kihívások és lehetőségek a múzeumi zöld átállásban címet viselő szakmai konferencia ismeretközvetítés-vitakörén adódott alkalom a múzeumi fenntarthatósági kérdések szakemberekkel való megvitatására. Nagy Zsolt ezt követően, november 7-én a Sopronban Sustainability Transitions. Innovation Ecosystems. Digital Solutions címmel megszervezett nemzetközi tudományos konferencián tartott előadást (Landscape Ecology and Sustainability at Open-Air Museums in Hungary and Transylvania), majd november 15-én részt vett a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége által Környezeti nevelés és fenntarthatóság tájházainkban témában rendezett ócsai regionális találkozón is. Végül a Székelyudvarhelyen november 15–16-án megtartott VI. Interdiszciplináris konferencia tematikus szekciójában (A táj mint az egészség, a tanulás és tanítás tere – Natúrparki és más tájléptékű megoldások Európában) adott elő. Előadásának szöveges változatát (Fenntarthatóság, tájökológiai szemlélet, gyakorlat: a parasztkertek múzeumi reprezentációjának, hasznosításának lehetőségei és skanzenbeli rekonstruálásának kihívásai /magyarországi és erdélyi példák/) a szervező Nemzetstratégiai Kutatóintézet tudományos alkotás-pályázatán a díjazott pályaművek közé sorolták.
Nagy Zsolt előadás közben a Sustainability Transitions – Innovation Ecosystems – Digital Solutions nemzetközi konferencián. Fotó: Holán Balázs (Sopron)
Az ún. „zöld téma” több évtizede foglal el előkelő helyet egyes európai néprajzi múzeumok koncepciójában. Napjaink néprajzi múzeumai, skanzenjei, a múzeumi világ képviselői felismerték, hogy olyan égető kérdésekre is keresniük kell a válaszokat, mint például: mi a múzeumok szerepe a természetvédelemre és környezettudatosságra való nevelésben, a kulturális-ökológiai örökségek védelmében, a társadalmi, természeti és mesterséges környezetek javításában, a természeti értékekről folytatott többirányú kommunikációban, az ökotudatosság kialakításában, a biodiverzitás megőrzésében. Továbbá hogyan tehetőek ezen intézmények élhetővé, élhetőbbé, élővé, valamint „zölddé”, „zöldíthetőek-e”. Miként válhatnak a múzeumok még jobb élet- és munkaterekké, az éghajlati és környezeti változások, kihívások közepette még fenntarthatóbb létesítményekké.
Nagy Zsolt az említett rendezvényeken elsősorban a múzeumi, skanzenbeli kertrekonstrukciók kialakításának főbb szempontjait, kihívásait és a felmerülő problémákat konkrét példákon keresztül, az elmúlt években dokumentált jelenségek és a működtetőkkel, igazgatókkal folytatott beszélgetések alapján összegezte. E kihívásokkal a magyarországi és erdélyi intézmények igyekeznek megküzdeni, hiszen felismerték és az európai jógyakorlatokból, példákból látják, tudják, hogy a múzeumi kertek kialakítása és tevékenységekbe való aktív bevonása egyszerű eszköze lehet a természetvédelemre, környezettudatosságra nevelésnek, színtere a rehabilitációnak, a rekreációnak, az integrációnak, de akár még egy-egy kiállításnak is. Az elmúlt években gyűjtött tapasztalatok alapján hamarosan módszertani útmutató is készül e témában a skanzenek, tájházak dolgozói és önkéntesei számára.
Lehetséges-e a hagyományos kertek egyik fő rendezőelvének, növény–ember–állat együttélésének rekonstruálása és reprezentálása? Fotó: Nagy Zsolt (Szombathely, Vasi Skanzen)
A kutatást és a szakmai eseményeken való részvételt az MTA Lendület Lokalitás a globális változások hálózatában: Az ökológiai antropológia mint közvetítő a helyi közösségek és a globális változások között a Kárpát-medencében (Lendulet_2020-56) programja támogatta.
Nagy Zsolt
