Világszépe: Moldvai csángó népi elbeszélések címmel jelent meg Magyar Zoltán, a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársának új kötete a Kairosz Kiadó gondozásában.
Magyar Zoltán könyve a moldvai csángó népköltészet talán utolsó nagyszabású, recens folklóranyagot tartalmazó gyűjteménye. A kötetben közölt 542 folklórszöveg az utóbbi három évtized gyűjtéseinek az eredménye. Kisebb részüket a szerző az 1990-es évek elején, valamint a 2000-es években jegyezte fel, túlnyomó többségük pedig egész „friss” gyűjtés: 2021–2022-ben folytatott néprajzi terepmunka hozadéka.
E folklórgyűjtemény létrejöttében meghatározó szerepe volt annak a mondarendszerező tudományos vállalkozásnak, amely egy látens trilógia harmadik darabjaként a Moldvai csángó mondakatalógus című kétkötetes kézikönyvet eredményezte, és amely a szerzőt arra ösztönözte, hogy szórványos korábbi szövegfolklór gyűjtései folytatásaként immár a 2020-as évek elején újabb moldvai terepmunkába kezdjen.
A 2010-es évek derekán a magyar történeti monda-anyag számbavétele során nyilvánvalóvá vált, hogy a moldvai csángó adatbázis jóval nagyobb annál, mint amit a folklórkutatók korábban feltételeztek. Így vált megvalósítandó céllá A magyar történeti mondák katalógusa és az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus folytatásaként a moldvai csángó mondaanyag rendszerbe foglalása is, a fentiekhez hasonló struktúrájú, ám a teljes műfaji spektrumot átfogó típus- és motívumindex keretében. S így került sor a három évtizedes múltra visszatekintő gyűjtéseket folytatva arra a nagyszabású moldvai terepmunkára, amelynek elsőrendű célja a rendelkezésre álló szövegkorpusz gyarapítása volt, a helyi „mélyfúrások” pedig különféle témák esettanulmányaihoz, illetve tágabb folklorisztikai összefüggések feltáráshoz is elvezettek.
A régi – Mátyás király idejében épült – nagypataki templom. Fotó: Magyar Zoltán, 2021
A jelen gyűjteményben közreadott több mint félezer folklórszöveg a moldvai csángó prózaepikáról mind műfaji, mind pedig tematikai értelemben szemléletes képet nyújt. A kötetben közölt, már az ezredfordulót követően feljegyzett 44 népmesén kívül a korpusz java részét mondák (eredetmagyarázó mondák, történeti mondák és hiedelemmondák) alkotják, de mutatványszerűen a kötet részét képezik népi anekdoták, igaztörténetek és proverbiumok is. E folklórszövegek 18 olyan moldvai településen lettek megörökítve, ahol az északi csángó Kotnárt leszámítva még él a magyar szó.
A szöveggyűjteményt bevezető tanulmány kitér a moldvai magyarság epikus népköltészetének kutatástörténetére, a gyűjtemény létrejöttére, a folklórszövegek közreadásának szempontjaira, valamint elemzés tárgyává teszi a csángó népi epika szövegpéldákkal illusztrált főbb típusait. A könyvet a moldvai tájakat, műemlékeket, a népi kultúrát és a történetmesélőket egyaránt felvillantó képmelléklet zárja.
Magyar Zoltán
Gyűjtés közben Somoskán – Magyar Zoltán és Demse Magdolna. Fotó: Gombosi Beatrix, 2022
