A Globális és lokális elemek a kortárs folklórban Magyarországon és Észtországban című projekt keretében rendezett műhelymegbeszélést a BTK Néprajztudományi Intézet Folklór Osztálya a tartui Észt Irodalmi Múzeum folkloristáinak részvételével.
A Magyar Tudományos Akadémia mobilitási támogatásával 2022-ben kezdődött meg a tartui Észt Irodalmi Múzeum Folklór Osztályának és a Néprajztudományi Intézet Folklór Osztályának együttműködése, amelynek fő célkitűzése a kortárs folklór jelenségeinek gyűjtése, elemzése és archiválása. A Globális és lokális elemek a kortárs folklórban Magyarországon és Észtországban című kutatási program résztvevőinek első műhelybeszélgetése 2022. november 29-én zajlott Budapesten, a Néprajztudományi Intézetben.
Az angol nyelvű megbeszélés keretében hat észt és három magyar kutató tartott előadást, ismertetve a témához kapcsolódó korábbi kutatásaikat, melyek tematikai és módszertani szempontból is megalapozhatják a közös munkát.
Mare Kõiva, az Észt Irodalmi Múzeum Folklór Osztályának vezetője Waterhorse Taxonomy című előadásában a mitikus vízi élőlények egyes nemzetközi és észt típusait mutatta be. Piret Voolaid, a projekt észt témavezetője Collecting and researching school lore in Estonia: From past to present címmel tartott előadást. Az észt iskolai folklórgyűjtések történetét is áttekintve bemutatta, hogyan dokumentálták ezek segítségével a népköltészet változását, és hogyan alkalmazkodott a gyűjtés módszertana és tematikája a változásokhoz. Reet Hiiemäe Reflections of environmental fears and crises in Estonian contemporary narrative folklore című előadásában az észt fiatalok természeti környezettel kapcsolatos félelmeit mutatta be, hangsúlyozva a média jelentős hatását.
Mikos Éva. Fotó: Piret Voolaid
Mikos Éva Snakes, spiders and alligators: How to fill the gap of contemporary legend research in Hungary című előadásában a modern mondák hazai kutatásáról, pontosabban annak hiányáról adott áttekintést, vázolva ennek társadalomtörténeti és tudománytörténeti okait. Ezután a „Krokodil a csatornában” mondatípus sajtóadatain keresztül röviden bemutatta, milyen sokrétű értelmezési lehetőségeket kínálnak ezek az elbeszélések.
Liisi Laineste Collaborative DH tools for folklore studies címmel tartott előadást és rövid gyakorlati bemutatót egy felhőalapú, így közös munkára lehetőséget adó adatbázisépítő program, az Airtable folklorisztikai kutatásban történő alkalmazásának lehetőségeiről. Ebben a szöveges adatok mellett képek is rögzíthetők, így például az internetes mémek összehasonlító elemzéséhez is hasznos eszközt jelenthet.
Vargha Katalin. Fotó: Piret Voolaid
Vargha Katalin, a projekt magyar témavezetője “Papjancsi”: The evolution of a humorous character from anecdote to colloquial expression című előadásában a jelenkori humoros diskurzusban az „elrontott” viccek mesélőinek megnevezésére használt papjancsi kifejezés történetét tekintette át. Az 1900-as évek elejének közismert színésze, Pap János először anekdoták főhősévé vált, majd a viccek poénját következetesen elrontó vicckarakterré. A folyamatban és a jelenlegi köznyelvi forma kialakulásában is jelentős szerepet játszott a tömegmédia. Anastasiya Fiadotava Using humour to protest: a Belarusian case study című előadásában a 2020-as fehéroroszországi tüntetések példáján egy jelenkori esettanulmányt mutatott be a humor szerepére a politikai elnyomás elleni harcban.
Domokos Mariann. Fotó: Piret Voolaid
Domokos Mariann The impact of the television on Hungarian popular culture című előadásában a film és a televízió folklorisztikai vizsgálatának lehetőségeit mutatta be a mesekutatás szempontjából. A magyar társadalomban az 1970-es évek elejére általánossá vált televíziózás feltehetőleg nagyban hozzájárult a hagyományos mesemondó alkalmak megszűnéséhez, miközben egy másik, napjainkig meghatározó mesemondásnak, a filmes történetmesélésnek nyitotta meg az utat. Mare Kalda The creative adoption of the movie “Spring” by the Estonian social media audiences: memetic videos, phrases and images című előadásában azt vizsgálta, hogyan jelent egy kultikus észt ifjúsági regény és annak filmváltozata ma is olyan közös referenciaalapot, amelynek köszönhetően a film karakterei és jelenetei rendszeresen megjelennek az észt internetes mémekben – legutóbb például a koronavírushoz kapcsolódó lezárások és az online oktatás témájában.
A címlapképen Piret Voolaid. Fotó: Anastasiya Fiadotava
