Az antropológia alapvető ismeretelméleti és fogalmi kérdéseinek mérlegre tétele elengedhetetlen feltétele a módszertanilag elmélyült kutatásoknak. Erre tettek kísérletet a vezető hazai néprajzi, antropológiai intézmények kutatói 2022. október 27-én a BTK Néprajztudományi Intézetben megrendezett tanácskozáson.
Nagyszámú érdeklődő előtt zajlott az Etnoökológia Lendület kutatócsoport munkájának részeként, az MTA Kulturális Antropológiai Munkacsoport rendezvényeinek sorában megrendezett, a Másik fogalmának antropológiai értéktartalmát vizsgáló műhelymegbeszélés. Az eseményen a legtöbb hazai néprajzi/antropológiai műhely képviseltette magát. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársain kívül jelen voltak a Néprajzi Múzeum, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Nemzetstratégiai Kutatóközpont, a Miskolci Egyetem, illetve a Szegedi Egyetem kutatói is.
Az előadások eltérőképpen fogalmazták meg a Másikkal (és annak életvilágával) való találkozás, illetve az értelmezés kihívásait. Elsőként Régi Tamás mutatta be Zambiában végzett kutatásának tanulságait, rámutatva azokra a mintázatokra, amelyek az európaiak és a helyiek közötti kapcsolatokban makacsul tartják magukat évszázadok óta. Ezt követően a Néprajztudományi Intézet emeritus kutatója, Sárkány Mihály tárta fel azokat az okokat és szükségszerűségeket, amelyek az antropológiai kutatásokban a Másik megragadásának átértelmezését időszerűvé tették a Writing Culture-vita idején a 1980-as években. A délelőtti előadások utolsó blokkjában Tuboly Ádám és Bárdos Dániel világította meg a tudományantropológia módszereit és kutatásait, amellett érvelve, hogy a tudományos megismerés közege (hasonlóképpen a klasszikus etnológiai érdeklődés területeihez) része lehet a Másik megismerését célzó antropológiai diskurzusoknak.
A képen: Tuboly Ádám és Bárdos Dániel. Fotó: Kotics József.
Délután négy előadás követte egymást. Elsőként Schwarcz Gyöngyi számolt be azokról a kutatási tapasztalatokról, amelyek a Kárpát-medencében, magyar nyelvi közegben végzett terepmunkái során az elmúlt két évtizedben felhalmozódtak. Ezt az előadást Balatonyi Judit három, interetnikus kutatási közegből származó esettanulmányait bemutató, terepmunka-közeli előadása követte. A záró két előadást a konferencia szervezői, Biczó Gábor és Mészáros Csaba tartották. Biczó Gábor Vincent Crapanzano egyik tanulmányának szövegközeli elmélyült olvasatának segítségével mutatott rá arra, hogy az antropológia reflexív fordulata legalább annyira szól a Másik elmélyültebb szemléletéről és hitelesebb megszólaltatásáról, mint a kutatói önreflexió szükségességéről.
A képen: Biczó Gábor. Fotó: Kotics József.
Mészáros Csaba a Másik antropológiai megképzésének kontingenciájára mutatott rá, illetve arra, hogy miként képzelhető el egy olyan antropológiai ismeretelmélet, amely nem követeli meg a kutatási tárgyként megképzett Másik feltételezését.
Az előadások két módon kerültek rögzítésre. Egyrészt az eseményről felvétel készült, amely a közeljövőben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont videotóriumában elérhetővé válik, másrészt az elhangzott előadások némelyikét a szerzők a Replika folyóiratban önálló tematikus blokkban fogják közölni.
