A Magyar Népköltészet Tára sorozat XXI. köteteként Erdélyi népmondák címmel jelent meg Magyar Zoltán gondozásában Bosnyák Sándor újabb erdélyi mondagyűjtéseinek korpusza a Balassi Kiadó és a Néprajzi Múzeum közös kiadásában.
A 2020-ban elhunyt Bosnyák Sándor egyike volt a 20. század legjelentősebb folklórgyűjtőinek. Az általa feltárt népköltészeti és hiedelemanyag ismerete nélkül a magyar néprajzkutatás számos téren a sötétben tapogatódzna, forráskiadványai kézikönyvként forgatott alapművek. Noha nyomtatásban megjelent életműve is rendkívül gazdag, közel ugyanekkora kéziratos folklórgyűjtése maradt máig kéziratban. E kéziratos hagyatékból ad közre három, látens módon egybetartozó gyűjteményt a Magyar Népköltészet Tára és a Fontes Musei Ethnographiae sorozatok legújabb kötete.
Bosnyák kiadatlan erdélyi mondagyűjtései felölelik a történeti Erdély különféle vidékein, továbbá a bukovinai székelyek és a gyimesi csángók körében megörökített népmondákat. E nagyszabású, 911 folklórszöveget tartalmazó gyűjtemény a három tájegység/etnikai csoport prózaepikai hagyományainak átfogó igényű műfaji korpusza. A közzétett szövegeket a gyűjteményt sajtó alá rendező Magyar Zoltán átfogó igényű tanulmánya vezeti be és helyezi tágabb folklorisztikai összefüggésbe.
Bosnyák Sándor időskori portréja
A mintegy félszáz oldal terjedelmű bevezető tanulmány részletesen kitér az erdélyi magyar hiedelemmondák kutatástörténetére, továbbá külön fejezet szól a mondakutató Bosnyák Sándorról. A tanulmány meghatározó részét a Bosnyák által újabban (az 1980-as és 1990-es években) gyűjtött és az ezredforduló táján összeállított szöveggyűjtemények bemutatása és elemzése alkotja, külön is kitérve a repertoár főbb témacsoportjaira és szövegtípusaira, valamint tájegységenként és etnikai csoportokon átívelő módon, összegző igénnyel a monda meghatározó alműfajaira.
Mivel jelen gyűjtemény alapját eredetileg három külön gépiratos dosszié alkotta, a gyűjtő szándékát tiszteletben tartva a formai-tartalmi különállás a közreadás során is megmaradt. A három – látensen egybefüggő ‒ szövegkorpusz (Belső-Erdély, bukovinai székelyek, gyimesi csángók) szerkezete azonos: az eredetmagyarázó mondákat a hiedelemmondák gyűjteménye követi, és a táji áttekintés a történeti mondák csoportjával végződik. Ettől valamelyest eltér a gyimesi csángó prózaepikát reprezentáló fejezet, amelybe egy további alfejezet, a vallásos témájú mondák csoportja is beillesztésre került, különös tekintettel a csíksomlyói kegyhely legendakörére, valamint a Babba Máriával kapcsolatos szólásokra és hiedelmekre.
A kötetet a közölt folklórszövegek részletes tipológiája, tudományos mutatók, valamint a folklórgyűjtőt és főbb adatközlőit, továbbá a gyűjtési helyszíneket bemutató képmelléklet zárja.
